Előfizetés

Százmilliárdért megvette a Mol az OMV szlovén kúthálózatát

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.06.09. 07:30

Fotó: Shutterstock
Hol vannak már azok az idők, amikor a hazai olajcég ellenségnek kiáltotta ki osztrák versenytársát.
A Mol-csoport megvásárolja a 120 szlovéniai OMV-kutat üzemeltető OMV Slovenija d.o.o. egészét - tette közzé az olajcég. A vételár 301 millió euró, azaz körülbelül százmilliárd forint. A cégben a Mol horvát leányvállalata, az INA - még az 1992-es alapításra visszanyúlóan - már birtokolt 7,75 százalékot. Az ügylettel a Mol szlovén kútjainak száma 173-ra nő, amivel változatlanul a második helyezettek a horvát hátterű Petrol után. Kérdésünkre a Molnál a vevő kilétét annyiban pontosították, hogy az a "Mol és az INA közösen". A most hozzájuk kerülő 108 OMV, 8 Avanti/Diskont és 4 Eurotruck kút nagyobbrészt Mol márkanevet kap, de - az eddig hozzájuk tartozó, egyebek között TUS- és Agip-egységeket is magába olvasztó hálózatukhoz hasonlóan - lesznek INA-k is. A cég nagykereskedelmi tevékenysége szintén a Molhoz kerül. Az ügylet a hatósági engedélyektől függően egy éven belül záródhat.  A mostani vételt leszámítva a Mol-csoport jelenleg a térség kilenc államában összesen 1941, változó márkanevű töltőállomást üzemeltet. Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában piacvezetők, Csehországban a második, Szlovéniában, Romániában és Montenegróban pedig a harmadik legnagyobb szereplők. Emellett 70 szerb kutat is működtetnek. A csoport célja 2025-ig legalább 2200-ra bővíteni töltőállomásai számát - közölte az ügylet kapcsán Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A fogyasztói szolgáltatásokban az "energiaátmenet" szempontjából is nagy lehetőségeket lát. Céljuk, hogy a töltőállomások "kényelemmel" szolgáljanak, függetlenül attól, hogy a fogyasztó közlekedési eszközét milyen energia hajtja. Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett negyed százados szlovéniai jelenlétükre is. A Mol ez év februári stratégiafrissítése óta vett 16 Lukoil márkájú szlovák kutat, a svájci Marché Internationallel pedig éttermek kialakítására szerződött. Megfigyelők szerint a mostani a legnagyobb horderejű ügylet a két cég között azóta, hogy a Mol 2007-ben még ellenséges felvásárlónak bélyegezte az OMV-t. A két nemzeti olajcég viszonyát az elmúlt két évtized során a hűvös távolságtartás jellemezte. Ennek elsődleges oka, hogy a sógorok a 2000-es évek eleje óta igyekeztek megszerezni a Molt, ami a magyar csoport 2007-2008-as, végül kisiklatott felvásárlási kísérletében csúcsosodott ki. (Egyes elemzők szerint az olajcég 30 százaléknyi tulajdonrészének mostani "kialapítványozása" is értelmezhető egy hasonló "támadás" elleni védelemként.) Mindenesetre a két versenytárs eddig nem vagy csak nagyon ritkán kötött egymással látványos üzletet. Ugyanakkor a mostani szerződés Pletser Tamást, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzőjét kevéssé lepte meg. Az OMV közel egy évtizede megkezdte kevéssé jövedelmező, nehezebben ellátható térségbeli hálózatai kiárusítását. Az elmúlt évek során megváltak horvát, török és délnémet rendszereiktől is. A szlovén hálózat szintén veszteséget termelt nekik, mivel az Alpok miatt saját schwechati finomítójuk helyett a trieszti kikötő felől zajlott az ellátás. Ehhez még hozzájárult az OMV élére 2015-ben kinevezett - igaz, jövőre távozó -, német Rainer Seele tágabb, a múltbéli, sokszor nemzeti alapon túlfűtött, helyi ellentéteket meghaladó szemlélete is - fogalmazott. A Mol oldaláról az INA rijekai finomítója kellően közeli. Főleg, ha a végrehajtják az egység beígért 500 millió eurós - 175 milliárd forintos - korszerűsítését. Pletser Tamás azzal is egyet ért, hogy a Hernádi Zsolt által említett "energiaátmenetből", vagyis a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetéséből a töltőállomás-hálózatok akár nyertesként is kikerülhetnek. Ezek már ma egyre inkább általános, kényelmes és nem utolsósorban igen nyereséges, útmenti kereskedelmi egységek. Az üzletág az olajpiac tavalyi, Covid-válság miatti összeomlása közepette is mondhatni "megmentette" a Mol mérlegét. Mindemellett az elemző felhívta a figyelmet az igen magas vételárra: a Mol kutanként szinte kereken egymilliárd forintot fizetett, miközben egy-egy töltőállomás közkeletűen körülbelül egymillió dollárt - háromszázmillió forintot - kóstál. Igaz - tette hozzá -, a megvásárolt egységek jó része autópálya-menti és a fejlesztések is egyre drágábbak. A piac mindenesetre az adásvételt egy egyszerű ügyletként tartja számon, amelynek során a legnagyobb esélyesnek tartott és a pályázaton legtöbbet fizető vevő nyert. Így a jelek szerint a két fél viszonyát mára sikerült megtisztítani a korábbi sérelmektől.

Messze még az INA-alku

A tegnapi közlés hiányosságait egyébként az Erste elemzője részben az INA helyzetének változatlan bizonytalanságaival magyarázza. A horvát kormány vételi ajánlata ugyanis a perekkel és büntető-eljárásokkal nehezített, évtizedes egyezkedés ellenére még távol állhat a Mol által elvárt összegtől. Annál is inkább, mert a wahingtoni választott bírósági eljárás is egyre húzódik. Így az esetleges megegyezés még éveket vehet igénybe. Ugyanakkor a Mol emiatt visszafoghatja beruházásait és az esetleges későbbi osztozkodás miatt változatlanul elkülönítetten tarthatja nyilván a vagyonelemeket - véli Pletser Tamás, aki már a rijekai finomító felújítási tervét is megkésettnek tartja.

Harmadával nőttek az ingatlanárak a Balatonnál

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.06.08. 20:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A legnépszerűbb nyaralóövezetekben 17-80 százalékkal többet kérnek az eladó ingatlanokért, mint tavaly ilyenkor.
Öt év alatt a két és félszeresére nőtt a legnépszerűbb nyaralóövezetekben meghirdetett lakások és házak iránti érdeklődés, ami az árakat is jelentősen felhúzta. Csupán az utóbbi egy évben 35 százalékkal drágult a Balaton északi partján az átlagos négyzetméterár, a déli parton pedig 20 százalékkal kell többet fizetni – derül ki az ingatlan.com 40 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből. A Velencei tónál 17-20, a Tisza-tónál 20, a Dunakanyarban 44-59 százalékkal ugrottak meg az árak. Öt éve alig 32 ezer érdeklődés érkezett a legfelkapottabb nyaralóövezetekben - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Dunakanyar környékén – található lakóingatlanokra január és május között, idén viszont már több mint 77 ezer – részletezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Egyes településeken még nagyobb mértékben nőtt a kereslet. A Tisza-tó partján lévő poroszlói ingatlanok iránti érdeklődés például közel tízszeresére nőtt, emellett több balatoni település - köztük Balatonszőlős, Balatonakali, Ábrahámhegy - ötszörös-hatszoros keresletnövekedést könyvelhetett el. Így, miközben a használt lakások országos piacán az idei élénkülés elsősorban az adásvételek számában látszik, ami egyelőre nem eredményezett jelentősebb drágulást, a nyaralók piacán jelentős áremelkedés érzékelhető. Balogh László szerint a nyaralóövezetek felfutása annak köszönhető, hogy a 2015-2019 közötti lakásárrobbanást követően a befektetők a nagyvárosok helyett a nyaralóterületek irányába mozdultak el. A koronavírus-járvány megjelenése miatt megtorpant az országos lakáspiac, ám a nyaralókra ez nem volt igaz. Ez részben a karanténhatással magyarázható, vagyis azzal, hogy a korlátozások miatt sokan a vízparti vagy ahhoz közeli települések felé fordultak, kertes házakat keresve.  Az erős kereslet jelentős drágulással párosult. A Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár idén június elején 655 ezer forint volt, ami 20 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Velence településen pedig 17 százalékkal 618 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, miközben az eladó lakóingatlanok száma, azaz a kínálat lényegében stagnált. 
A Balaton északi és déli partja átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapesten volt példa. Az északi parton található Veszprém megyei településeken 756 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat 40 százalékkal csökkent. A Balaton déli partján lévő településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami 20 százalékos drágulásnak felel meg. A tó mindkét partján vannak olyan települések - például Tihany, Alsóörs vagy éppen Szántód -, ahol 1 millió forintot bőven meghaladó négyzetméterárral találkozhatnak a vevők. Balogh László megjegyezte: a Balaton-parti településeken tapasztalható egymillió forintos átlagos négyzetméterárak annak is köszönhetők, hogy rengeteg új lakóingatlan épül a térségben, főként értékesítési céllal. A Tisza-tónál is 20 százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, de itt még alacsonyabb az árszint: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként 172 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Abádszalókon ugyanakkor 175 ezer, Poroszlón pedig 179 ezer forint volt az  átlagos kínálati négyzetméterár. A Dunakanyar népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon idén júniusban 457-542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ez pedig 44-59 százalékos éves drágulásnak felel meg. A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak, ez az előbbi településen 553 ezer, utóbbin 494 ezer forintos négyzetméterárat jelentett. A Dunakanyarban tapasztalt árrobbanás Balogh László szerint nem meglepő, mert a környék egyben a fővárosi agglomerációs övezet részeként is funkcionál, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.   

Figyelmeztető sztrájk lesz a veresegyházi Aviationnál

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.06.08. 19:07

Fotó: GE AviationFacebook oldala
Bár a szakszervezet engedett bérköveteléséből, a munkáltató cserébe nem írta volna át a megszűnő üzemi megállapodást kollektív szerződéssé.
Két órás figyelmeztető sztrájkot szervez a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) csütörtökön 13 és 15 óra között a 300 főt foglalkoztató a veresegyházi GE Aviation Hungary Kft.-nél, miután a ma délutáni tárgyaláson sem tudott megállapodni a munkáltatóval. 
A cégnél hetek óta zajlanak a bértárgyalások, de a munkáltató július 1-től csak 4 százalékkal lenne hajlandó emelni a béreket.

A VDSZ 8 százalékról indított, majd meghallgatva a menedzsment által felvázolt gondokat, először 6, majd 5 százalékra vitte le követeléseit. Annál lejjebb nem akartak menni, mert a 4 százalékos emelés éves szinten csak 2 százalékot jelentene. A ma délutáni tárgyaláson viszont már elfogadták volna a 4 százalékot is, ha a cég a szeptembertől megszűnő, és számos pluszjuttatást, pótlékot rögzítő üzemi megállapodást változatlan formában kollektív szerződéssé alakítja át.  A munkáltató azonban erre nem volt hajlandó – mondta el a Népszavának Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Hangsúlyozta: ez azért volna fontos, mert a jelenlegi üzemi megállapodás, számos, A munka törvénykönyve szerint adandó juttatásnál magasabb összegeket rögzít. Félő, hogy ezeket el akarják majd venni szeptembertől – jegyezte meg. 
Jelezte: ha a figyelmeztető sztrájk sem lesz elég, akkor további lépéseket is tesznek.

 Mint megírtuk: a VDSZ korábbi közleményében azt is kifogásolta, hogy a cégvezetés a COVID hatásaira hivatkozva még a 4 százalékos béremelést is differenciáltan kívánja végrehajtani, miközben a GE Aviation tavaly 113 milliárd forintot vitt ki osztalékként az országból, és a mérlegadatok alapján 34 milliárdos nyeresége volt.   
Kapcsolódó
Elégedetlenek a béremelésekkel a dolgozók - figyelmeztető sztrájk jöhet