Hitelmoratórium: a bankok nem adnának több „ingyenebédet”

Sem a jegybank, sem a bankszövetség nem támogatja a hiteltörlesztési moratórium kormány által tervezett általános meghosszabbítását. Szerintük az adósok többsége erre már nem szorul rá.

Ha azt kérdezik valakitől, kér-e ingyen ebédet, akkor persze, hogy a többség kér – érzékeltette egy hasonlattal a hitelmoratóriumosok jelenlegi helyzetét Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki szerint a többség nem azért nem törleszti a kölcsönét, mert nem tudja, hanem azért, mert nem akarja. Mi látjuk ügyfeleink jövedelmét, bevételeit, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is azt mutatják, hogy a moratóriumos adósok 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly. A Századvég felmérése szerint pedig a kis és középvállalkozások 93 százaléka biztosan tudná folytatni a törlesztést – indokolta álláspontját az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolió szerdai Hitelezés konferenciáján.

Emlékeztetett: az első, tavaly márciusban bevezetett és év végig tartó általános moratóriumot a bankszektor is üdvözölte, annak ellenére, hogy nemzetközi viszonylatban az ügyfelek számára az egyik legbőkezűbb, a bankok számára pedig az egyik legdrágább konstrukció volt. A szeptemberi hosszabbítási terveket is támogatták a bankok, miszerint csak egy szűkebb kör – a nyugdíjasok, gyermeket nevelők, álláskeresők és közmunkások, illetve a nagyobb veszteséget szenvedett vállalkozások – hiteleire vonatkozott volna további halasztási lehetőség. Ezt tavaly decemberben átírták, és jelenleg azt várják a bankok, hogyan tovább – fogalmazott Jelasity Radovan, aki szerint a döntés várhatóan a napokban születik meg.

Mint arról beszámoltunk: a tavaly március 19-én elrendelt moratóriumot nemrégiben augusztus 31-ig a jelenlegi szabályok ismét meghosszabbította a kormány. Vagyis nyár végéig mindenki benne maradhat, akár tudná fizetni hitelét, akár nem. Ezzel immár 17,5 hónaposra nyúlt az általános hitelmoratórium. A kormány ezt követően is szeretné, ha lenne egy hosszabb, átmeneti időszak, amíg mindenki, aki szeretne, élhetne a hitelfelfüggesztés lehetőségével. Az ilyen igényeket viszont már jelezni kellene a bankoknál. E terveket Gulyás Gergely miniszter már hivatalosan is bejelentette, döntés azonban még nincsen.

Jelasity Radovan ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a régióban már mindenütt lezárult a moratórium, és a „történelem részévé vált”. Magyarországon viszont tavaly decemberben még mindig 6500 milliárd forintnyi hitelállomány volt moratórium alatt. Eközben a vállalati hitelállomány 12, a lakossági 10 százaléka tekinthető csak kockázatosnak, de ez sem azt jelenti, hogy ennyit nem fognak tudni visszafizetni, csak problémás hitelnek számítanak. Ezt kell megoldani, hogy ezeket a hiteleket hogyan kezelje a bankszektor, de a bankok a moratórium nélkül is támogatják ügyfeleiket – jelezte a bankvezér.

Olyan moratóriumot azonban nem tud a bankszektor támogatni, amelyben több tízezer vagy százezer olyan ügyfél nyer a bankok kárára, aki a jövedelme és a vagyoni helyzete alapján tudná fizetni hitelét – hangsúlyozta Jelasity Radovan. Ennek alátámasztására közölte: az Erste ügyfeleinek 20 százaléka magasabb összeggel rendelkezik betéti vagy folyószámláján, mint amekkora a hitele. A rekordhosszúságú moratóriumot le kell zárni, azt ugyanakkor a bankok is támogatják, hogy célzott formában segítséget nyújsanak az ügyfeleknek, de csak azoknak, akik a járványhelyzet miatt elvesztették állásukat vagy csökkent jövedelmük – szögezte le a Bankszövetség elnöke.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank már korábban is közölt álláspontját hangoztatta, miszerint az MNB nem hosszabbítaná meg általános jelleggel a moratóriumot. A résztevők kétharmada nincs tisztában a részvétel adósságszolgálatra gyakorolt hatásaival, ezt az információs aszimmetriát is oldani kell. Mint mondta: ha a kormány a kiszivárgott híreknek megfelelően valóban jövő júliusig hosszabbítaná meg az általános hitelmoratóriumot, akkor az önmagában is 27 hónappal hosszabbítaná meg a hitelek futamidejét. Miután azonban a törlesztőrészletek nem emelkedhetnek, a valós kitolódás lényegesen nagyobb, a hitelek több mint felénél 3,5 évnél is hosszabb lenne. Ezzel párhuzamosan a visszafizetendő összeg is nőne; minél magasabb a kamat és a hitelösszeg, annál erőteljesebben.

Az MNB számításai szerint:

Ezekkel a következményekkel azonban csak az adósok 31 százaléka van tisztában – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás. Hangsúlyozta: az MNB a moratórium hosszabbítása során ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítással csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak.