Előfizetés

Orbán nemet mondott Matolcsynak - Óriási pénzesőt ígér a családoknak a választások előtt

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.06.09. 12:41

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormány a rekordnövekedés ellenére sem hajlandó érdemben csökkenteni az államháztartás hiányát a választási évben – reagált Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György szavaira.
Magyarország újraindulása elkezdődött, de a következő lépés a pénzügyi egyensúlyunk helyreállítása lesz – mondta Matolcsy György a Világgazdaság konferenciáján. A jegybankelnök szerint a világ a koronavírus-válság okozta nagy és összetett válságot gyorsan vészelte át. Ugyan a magyar gazdaság még nem tudott „előzni”, de erre idén jó esélyeink vannak, így elérhetjük a harmadik negyedben a válság előtti szintet - mondta Matolcsy. Az MNB elnöke szerint fordulatra lesz szükség a munkaerőpiacon és az államháztartási gazdálkodásban. Úgy véli, a kormány által 2022-re tervezett 5,9 százalékos GDP arányos államháztartási hiány a harmadik legmagasabb az EU-ban. Nem jó a harmadik helyen lenni – tette hozzá Matolcsy. A konferencián felszólaló Orbán Viktor egyértelművé tette nem hajlandó csökkenteni a hiányt a választási évben. A kormányfő szerint a gazdaságban is el kell kerülni a poszt-Covid szindrómát: ehhez egy jó eszköz a teljes foglalkoztatottság, és fontos a moratórium kérdése is, amelyből nem lehet kiugrani hirtelen, ki kell vezetni. Továbbá nehéz kérdés, hogyan térjünk vissza a költségvetési egyensúlyhoz. Van erre forgatókönyv: 2020-ban 8,1 százalékos volt a költségvetési hiány, idén 7,5 százalék a terv, 2022-ben pedig 5,9 százalék lesz – emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette, ha lesz többletforrás a gazdaságban, akkor a költségvetési hiány csökkentésére is fordítja majd a kormány, de a három százalékos hiányt nem látja elérhetőnek 2022-ben - mondta. Az csak a miniszterelnöki beszéd végén derül ki, hogy miért: mert kell a választási pénzosztogatásra (lásd keretes írásunkat). 

Egyszeri adóelengedést ígér választások előtt Orbán

Ha magyar gazdaság növekedése az idén eléri az 5,5 százalékot, akkor 2022 első hónapjaiban -  még a választások előtt - visszakaphatja számos gyereket nevelő család a 2021-ben befizetett adóját - mondta Orbán Viktor. Erről a "javaslatról" mai ülésén dönt a kormány. Bár Orbán nem említette, itt feltehetőleg a személyi jövedelemadóról van szó - a visszatérítésnek lenne felső korlátja, az a gazdagoknak nem járna, illetve azt csak az átlagjövedelemig fizetnék vissza az adót. Az ötlet jövőre 500-550 milliárdba kerülne - de a miniszterelnök szerint erre szükség van, hogy a családok a válság alatt elveszített tartalékiakat visszaszerezzék. A parlament a múlt héten szavazott a 2022-es adócsomagról és jövő héten dönt  a 2022-es költségvetésről, ám a miniszterelnöki javaslatnak nyoma sincs egyikben sem, ami arra utal, hogy az ötlet az elmúlt napok-hetek politikai ötleteléseinek az eredménye. Láthatóan kormányfő arra készül, hogy ezzel a témával visszavegye  a közbeszéd irányítását. 

Orbán a konferencián egyfajta programadó beszédet tartott, már ráfordulva a választásokra. Újabb négyéves tervekről beszélt: új korszakhoz érkezett az ország és a világ, ezért már szerinte nem gazdaságvédelmi intézkedésekre, hanem újraindítási intézkedésekre van szükség. Ezt két operatív törzs fogja majd irányítani: a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzset Szijjártó Péter fogja vezetni, és lesz társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs is, amelyet Novák Katalin vezet majd – tette hozzá.    Szavai szerint egy biztonságos magyar gazdaságot kell teremteni, amelyhez önálló lélegeztetőgép-gyártásra, egészségügyi maszkgyártásra és magyar Covid-vakcinára van szükség. De beszélt arról is, hogy Budapesten a turisztikában modellváltásra van szükség, mert nem a külföldi turistákra, hanem a belföldi turizmusra van szükség – ilyen javaslatokat vár a kormány a szakmai kamaráktól.

Keleti lábaink

A miniszterelnök szerdai előadásában válaszolt a magyar kormányt a „keleti nyitás” politikájáért ért hazai és nemzetközi bírálatokra. Azt hangoztatta, hogy Magyarországnak keleti lábakon is állnia kell, és ez szerinte nem ideológiai kérdés. – Ha az a tény igaz, hogy a világgazdaság súlypontja a következő évtizedekben keletre helyeződik, akkor nyitni kell, és egyformán együtt kell működnünk nyugattal és kelettel – mondta Orbán Viktor. Felsorolt öt országot, amelyek piacain boldogulnunk kell majd, mert a jövőben „ott lesz a pénz”: ez Japán, Dél-Korea, Kína, Indonézia és Vietnám.

Hitelmoratórium: a bankok nem adnának több „ingyenebédet”

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.06.09. 11:51

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Sem a jegybank, sem a bankszövetség nem támogatja a hiteltörlesztési moratórium kormány által tervezett általános meghosszabbítását. Szerintük az adósok többsége erre már nem szorul rá.
Ha azt kérdezik valakitől, kér-e ingyen ebédet, akkor persze, hogy a többség kér – érzékeltette egy hasonlattal a hitelmoratóriumosok jelenlegi helyzetét Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki szerint a többség nem azért nem törleszti a kölcsönét, mert nem tudja, hanem azért, mert nem akarja. Mi látjuk ügyfeleink jövedelmét, bevételeit, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is azt mutatják, hogy a moratóriumos adósok 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly. A Századvég felmérése szerint pedig a kis és középvállalkozások 93 százaléka biztosan tudná folytatni a törlesztést – indokolta álláspontját az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolió szerdai Hitelezés konferenciáján. Emlékeztetett: az első, tavaly márciusban bevezetett és év végig tartó általános moratóriumot a bankszektor is üdvözölte, annak ellenére, hogy nemzetközi viszonylatban az ügyfelek számára az egyik legbőkezűbb, a bankok számára pedig az egyik legdrágább konstrukció volt. A szeptemberi hosszabbítási terveket is támogatták a bankok, miszerint csak egy szűkebb kör – a nyugdíjasok, gyermeket nevelők, álláskeresők és közmunkások, illetve a nagyobb veszteséget szenvedett vállalkozások – hiteleire vonatkozott volna további halasztási lehetőség. Ezt tavaly decemberben átírták, és jelenleg azt várják a bankok, hogyan tovább – fogalmazott Jelasity Radovan, aki szerint a döntés várhatóan a napokban születik meg. Mint arról beszámoltunk: a tavaly március 19-én elrendelt moratóriumot nemrégiben augusztus 31-ig a jelenlegi szabályok ismét meghosszabbította a kormány. Vagyis nyár végéig mindenki benne maradhat, akár tudná fizetni hitelét, akár nem. Ezzel immár 17,5 hónaposra nyúlt az általános hitelmoratórium. A kormány ezt követően is szeretné, ha lenne egy hosszabb, átmeneti időszak, amíg mindenki, aki szeretne, élhetne a hitelfelfüggesztés lehetőségével. Az ilyen igényeket viszont már jelezni kellene a bankoknál. E terveket Gulyás Gergely miniszter már hivatalosan is bejelentette, döntés azonban még nincsen. Jelasity Radovan ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a régióban már mindenütt lezárult a moratórium, és a „történelem részévé vált”. Magyarországon viszont tavaly decemberben még mindig 6500 milliárd forintnyi hitelállomány volt moratórium alatt. Eközben a vállalati hitelállomány 12, a lakossági 10 százaléka tekinthető csak kockázatosnak, de ez sem azt jelenti, hogy ennyit nem fognak tudni visszafizetni, csak problémás hitelnek számítanak. Ezt kell megoldani, hogy ezeket a hiteleket hogyan kezelje a bankszektor, de a bankok a moratórium nélkül is támogatják ügyfeleiket – jelezte a bankvezér. Olyan moratóriumot azonban nem tud a bankszektor támogatni, amelyben több tízezer vagy százezer olyan ügyfél nyer a bankok kárára, aki a jövedelme és a vagyoni helyzete alapján tudná fizetni hitelét – hangsúlyozta Jelasity Radovan. Ennek alátámasztására közölte: az Erste ügyfeleinek 20 százaléka magasabb összeggel rendelkezik betéti vagy folyószámláján, mint amekkora a hitele. A rekordhosszúságú moratóriumot le kell zárni, azt ugyanakkor a bankok is támogatják, hogy célzott formában segítséget nyújsanak az ügyfeleknek, de csak azoknak, akik a járványhelyzet miatt elvesztették állásukat vagy csökkent jövedelmük – szögezte le a Bankszövetség elnöke. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank már korábban is közölt álláspontját hangoztatta, miszerint az MNB nem hosszabbítaná meg általános jelleggel a moratóriumot. A résztevők kétharmada nincs tisztában a részvétel adósságszolgálatra gyakorolt hatásaival, ezt az információs aszimmetriát is oldani kell. Mint mondta: ha a kormány a kiszivárgott híreknek megfelelően valóban jövő júliusig hosszabbítaná meg az általános hitelmoratóriumot, akkor az önmagában is 27 hónappal hosszabbítaná meg a hitelek futamidejét. Miután azonban a törlesztőrészletek nem emelkedhetnek, a valós kitolódás lényegesen nagyobb, a hitelek több mint felénél 3,5 évnél is hosszabb lenne. Ezzel párhuzamosan a visszafizetendő összeg is nőne; minél magasabb a kamat és a hitelösszeg, annál erőteljesebben.    Az MNB számításai szerint: 
a lakáshitelek több mint felénél 10 százalékkal, a személyi hitelek több mint felénél pedig 40 százalékkal is többet kellene végül visszafizetni.

Ezekkel a következményekkel azonban csak az adósok 31 százaléka van tisztában – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás. Hangsúlyozta: az MNB a moratórium hosszabbítása során ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítással csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak.           

Határozott fellépést ígér az MNB az inflációs kockázatok ellen

Sokkal nagyobbak és tartósabbak lehetnek az inflációs kockázatok, a ma közzétett, 5,1 százalékos májusi KSH-adat is erre utal, főként azért, mert a maginfláció 3,1 százalékról 3,4 százalékra nőtt. A tartós inflációs hatás megjelent, a mérséklődés a vártnál elhúzódóbb lehet, ezért az éves inflációs adat is 4 százalék feletti lehet – mondta a konferencián Virág Barnabás. Jelezte: az MNB a leghatározottabb módon, proaktívan fog fellépni az inflációs kockázatok ellen, a gyakorlatban ez szigorítási ciklust jelent, az ultra laza monetáris politikák kora véget ért. Az első lépésre júniusban, az MNB Inflációs jelentésének megjelenésekor – azaz mintegy két héten belül - kerül sor, ekkor egy effektív lépésre készül a jegybank a rövid oldali kamatok alakításával (azaz kamatemeléssel). A cél, hogy a lehető leggyorsabban kiiktassuk a tartós inflációs kockázatokat. Ez azt is jelenti, hogy a bankszektor egy emelkedő hozamkörnyezetben fog működni – jelezte az MNB alelnöke.  

Csúcson az áremelkedés

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.06.09. 10:02

Fotó: Népszava
Megállt az infláció emelkedése, májusban az árak 5,1 százalékkal voltak magasabbak – mint egy évvel korábban. Innen csökkenés jöhet, de éves átlagban négy százalék felett marad az árindex.
Májusban 5,1 százalékkal voltak átlagosan magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt – derül ki a KSH adataiból. Ez azt jelenti, hogy közel évtizedes csúcson van az infláció, a jó hír viszont az, hogy áprilisban is ugyanennyit mértek, miközben ez elemzők további emelkedésre számítottak - ez pedig elmaradt. Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője szerint habár 5 százalék felett maradt májusban az inflációs mutató, mégis lefelé mutató meglepetésről beszélhetünk. Az elemző szerint az infláció stagnálása egyben azt is jelenti, hogy talán elértük az idei évi csúcspontot ebben a tekintetben, és a következő hónapokban, elsősorban a bázishatások miatt, az infláció mérséklődésére lehet számítani. A részletes adatokat nézve egyértelműen a gazdasági újranyitáshoz köthető az inflációs meglepetés. Annak ellenére, hogy mind az élelmiszerek, mind a házon kívüli étkezés esetében az érzékelt infláció jóval nagyobb volt, mégsem ugrott meg érdemben a termékcsoport inflációja (2,6 százalék volt májusban). Szintén meglepetés, hogy a jellemzően jelentős szezonális drágulást mutató ruházati cikkek esetében is inkább mérsékelt, csupán 1 százalékos év/év áremelkedést látunk. A legnagyobb meglepetést mégiscsak a szolgáltatások hozták. Havi összevetésben csupán 0,2 százalékkal nőttek az árak májusban, ami éves alapon 2,1 százalékos inflációnak felel meg. Ez alig mutat gyorsulást áprilishoz képest. A KSH adatai szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 2,6, ezen belül az étolajé 24,6, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7,0, a munkahelyi étkezésé 6,6, a liszté 6,3, a gyümölcs- és zöldségleveké 6,2, a rizsé 6,1 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 7,5 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké 19,8 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 6,7 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 36,2 százalékkal magasabb lett ezzel, az üzemanyag produkáltak az legmagasabb éves áremelkedési ütemet. Az inflációt jól láthatóan az olajárak emelkedése, a dohányneműek adójának emelése és a forint gyengülése húzta – bár ez utóbbi fronton az elmúlt hetekben komoly változást állt be: a jegybank bejelentette, hogy épp az infláció félelmek miatt kamatemelésre készül, amely komoly forinterősítő hatással járt részint már ez is éreztette hatását a májusi inflációs adatban, de júniusra is lesz benne tartalék. Egy hónap alatt, vagyis 2021 áprilisához mérten a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, az éttermi étkezés 1,9, a baromfihús 1,4, a sajt 1,2, a tojás 1,1 százalékkal többe, míg a sertéshús 0,9, a liszt pedig 0,7 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkekért 0,9, a tartós fogyasztási cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,7 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Így az inflációs főmutató 5,1 százalékon állt májusban, ezzel szemben a nyugdíjasok fogyasztói árindexe 4,4 százalékot mutatott – aminek az a magyarázata, hogy a nyugdíjas kosárban alacsony súllyal szerepelnek pont azon termékek (üzemanyag, dohányáruk) , amelyek felelősek voltak az inflációért. Virovácz Péter szerint májusi inflációs adat önmagában kismértékben lefelé módosítja az idei inflációs várakozásokat. Ugyanakkor szerinte most annyi történt, hogy az újranyitás inflációja csak egy hónappal később jelenik meg a statisztikákban. Emellett továbbra is jelen van a mezőgazdasági- és ipari termelői árak drasztikus emelkedése, és a nyersanyagárak, félkész termékek drágulása, ami hamarosan begyűrűzhet a fogyasztói árakba. Összességében így továbbra is fenntartjuk, hogy az év hátralévő részében végig 4 százalék feletti inflációt látunk majd. Így az év egészét nézve 4,4 százalék körül alakulhat az átlagos infláció – mondta az elemző.