Előfizetés

Kapkodó ügyeleti reform – Jönnek a minisürgősségik

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.06.10. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék 2022-től az addigra alaposan átszabott háziorvosi ügyeletet – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
„Országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgozunk” – erősítette meg lapunknak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál. A Népszava birtokába jutott dokumentum szerint 2022 januárjától az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék az addigra alaposan átszabott orvosi, alapellátási ügyeletet. Az új rendszer próbája Hajdú-Bihar megyében július elsejétől indulna. Úgy tudjuk, ha ez az első 30 napban sikeres lesz, úgy az OMSZ az új feladatokra megkezdi az orvosok és mentőtisztek toborzását. A tervezet szerint a páciensek segélyhívásai a mostani ügyeleti centrumok helyett a mentőszolgálat központi számára futnának be, itt a diszpécser egy alapos kikérdezés után döntene a beteg további ellátási lehetőségeiről. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldhet, vagy ha a páciens járóképes egy ügyeleti pontra adhat neki időpontot. Ez utóbbiak lehetnek a nagyobb lélekszámú településeken a korábbi alapellátási ügyeletek, illetve a járásközpontokban kialakított sürgősségi fogadópontok is. A lényeg, hogy a korábbinál kevesebb helyen működne orvosi ügyelet és ott is ahol megmarad, a jelenlegi három fős stábok helyett egyetlen mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadná az ellátásra szorulót. 
A dokumentum szerint járásonként egyetlen orvos biztosítaná az ügyeleti ellátást egy helyi központból. A járási ügyeleti központokban – köztük lenne olyan hely, ami egyben mentőállomás is – kétágyas fektetőkkel, apró sürgősségi központokat hoznának létre, ahol a betegeket hat órán keresztül megfigyelhetnék, laborparamétereket mérhetnének. Aki közben jobban lesz, az hazamehet, aki meg nem, azt továbbszállítják a megyei sürgősségi ellátóhelyre. Amennyiben a járásközpontban van városi kórház, úgy annak a sürgősségi osztályához rendelve működne az ügyeleti ellátás. A mentőautók is ebből a járási központból indulnának és érkeznének vissza. Ezeket a főként orvos nélküli mentőegységeket felszerelnék a telemedicinához szükséges eszközökkel, s ezeket használva vizsgálhatnák a betegeket a mentőtisztek s továbbítanák az adatokat a központban lévő orvosnak, akivel kötelezően konzultálniuk is kellene. E-receptet viszont csak a központban ügyelő orvostól kaphatna a beteg. A koncepció szerint törekednének arra, hogy a 18 évnél fiatalabbakat lehetőleg gyermekorvosok lássák el. Erre a nagyobb településen gyermekpraxis-közösségek létrehozását ajánlják, illetve hogy működjenek megyei gyermek-sürgősségi központok is. A tervezetben szerepel az is, hogy a háziorvosokat is bevonnák az ellátásba, ők este 22 óráig látnák el egyes helyeken a készenléti feladatokat. – Nem ismerek olyan szakmai koncepciót, amely a háziorvosokat az ügyeletekben való részvételre kötelezné – állította lapunknak határozottan Békássy Szabolcs, a háziorvosok országos kollegiális szakmai vezetője. Hozzátette: az ügyeleti ellátásban való részvételt kizárólag a háziorvos és a helyhatóságok feladat ellátási szerződése szabályozhatja. Megjegyezte: vitathatatlan, hogy az ügyleti ellátás racionalizálása megkerülhetetlen, de nem a háziorvosok kötelező részvételével, hiszen az alapellátás megerősítése éppen most zajlik, többek között azzal, hogy az egyes körzetek praxisközösségekbe szerveződnek, plusz prevenciós rendelést vállalnak és többlet feladatokkal lesznek felruházva. Több kérdést is feltettünk a koncepcióval kapcsolatban az Országos Mentőszolgálatnak: Mit várnak a Hajdú Bihar megyei pilot programtól? Mivel ösztönzik a háziorvosokat ügyeleti feladatok vállalására? Jól értjük-e, hogy a koncepció alapján egy rövid átképzés után bármely orvos akár vezényelhető is ügyeleti feladatokra? Pontosan milyen szakmai elképzelés indokolja a mentőállomásokon a két ágyas fektetők létrehozását? Ez azt jelenti, hogy újabb pici kórházakat hoznak létre? Ha nem, mi a valódi funkciója az említett elképzelésnek? Konkrét válaszok helyett egyetlen hosszú mondat érkezett: „Országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgozunk, ami magasabb színvonalú betegellátást, ezzel párhuzamosan nagyobb egészségnyereséget és lakossági elégedettséget eredményez.” Az új tervet kommentáló másik szakértőnk szerint, ha ez a terv megvalósul, akkor ugyan most egy nehezen, de mégis működő rendszert borítanak fel. Valószínűleg a betegek egy részének távolabbra kell utazniuk majd ellátásért, sérülhet a a biztonság érzetük. Mindez akkor is érdeksérelmet okoz a lakosságnak, ha szakmailag esetleg elfogadható lenne az új rendszer – mondta végül. Danó Anna

Állami segédlettel sajátítják ki a fővárosi Duna-szakaszt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.10. 06:00

Fotó: Népszava
Ha egészben nem vihetik a BKV-t, akkor részenként kebelezik be a budapesti közösségi közlekedést az állami cégek. Az agglomerációs busz és HÉV után, most a kishajózást viszik.
Alig néhány nappal azután, hogy a BKV közölte, a járvány után bizonytalan ideig nem indítják újra a menetrend szerinti kishajó forgalmat, a Budapesti Közlekedési Központ bejelentette: ismét lesz rendszeres hajójárat a Duna fővárosi szakaszán. Csak éppen nem a fővárosi cég, hanem a – részben svájci magántulajdonú, részben állami –Mahart PassNave üzemelteti majd a járatokat. A Vigadó tér–Akadémia–Margitsziget (Sportuszoda)–Batthyány tér–Műegyetem–Bálna–Vigadó tér útvonalon közlekedő menetrend szerinti körjárat a BKK és a Mahart együttműködésében közlekedik június 4-től. A BKK egyenesen azzal hirdeti a szolgáltatást, hogy az „a közösségi közlekedési módok népszerű alternatívájaként is igénybe vehető”. Érvényes rá a BKK havi bérlet, de 1000 forintért napijegy is váltható a Mahartnál. A jegyértékesítés árbevételéből a BKK nem kap jutalékot, mivel a járatot a Mahart üzemelteti, amihez a saját kikötőit használja – válaszolta lapunknak a BKK. Mint írták, az együttműködést a Mahart PassNave kezdeményezte márciusban, a szerződés az idei szezonra szól. A BKK a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel indokolta a menetrend szerinti hajózás átengedését.
Mint emlékezetes, korábban – még a Tarlós-korszakban – szintén pénzügyi okok, veszteséges üzemeltetés miatt adta át a főváros az államnak a HÉV-üzemet. Az agglomerációs buszjáratokat – a BKV leggazdaságosabban üzemeltethető üzletágát – pedig ultimátumszerűen adatta át a Volánbusznak 2012 végén a Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Most pedig a kishajózás került sorra, a Mahart Passnave került helyzetbe.
A városvezetés 2012-ben még arra készült, hogy megvásárolja a Mahart Passnave 51 százalékos tulajdonrészét 750 millió forintért, ami az osztalékjövedelemből busásan megtérült volna. Csakhogy az erre vonatkozó előterjesztést nagy hirtelenséggel minden indoklás nélkül visszavonták, majd néhány hónap múlva, az agglomerációs buszjáratokat is elorzó Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter bejelentette: az állam veszi meg a PassNave többségi tulajdonrészét. Néhány héttel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő után vette meg a hajózási társaság 33 százalékát némi céges vargabetűvel a Viking Cruises, amely aztán a következő évben 49 százalékra tornázta fel a részesedését. A cégnek akkortájt 26 hajója volt. A nagy bevétel azonban nem ezekből, hanem a kikötői díjakból származik – szinte az összes belvárosi kikötőhely az övék. Ebben hathatós szerepe volt az I. kerület akkor még fideszes vezetésű önkormányzatának, amely 2011-ben nem hosszabbította meg a Magyar Kikötő Zrt. hat budai kikötőinek közterület-használati szerződését a szállodahajók okozta zajra és szemétre hivatkozva. Így a PassNave 10 pesti kikötőjével csaknem egyeduralkodóvá vált a piacon.
Az államot jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) képviseli a cégben. S mint köztudott Guller Zoltán MTÜ vezérigazgató időnként kikéri Orbán Ráhel véleményét is. Az MTÜ jogait a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja, aki azóta a PassNave felügyelőbizottságába ültette bizalmasát, a belvárosi polgármesteri székben őt követő Szentgyörgyvölgyi Pétert. A cég ügyvezetője Spányik Gábor, aki időnként Völner Pál államtitkár fiával üzletel. Spányik egyik ausztriai érdekeltségének kézbesítési megbízottja Domán Beáta, aki egyúttal a Viking Cruises hazai leányvállalatának, a Viking Hungarynek az ügyvezetője, a Mahartlog Port Kft.-t pedig közösen vezeti Völner fiával, a Bravo Dock révén pedig a Viking és Spányik cége összeér az elsüllyedt Hableányt üzemeltető cég tulajdonosi körével.
Az, hogy a BKV kihátrált a dunai hajózásból nem előzmény nélküli. Már a tavalyi szezonra is csak nagy nehezen sikerült üzemeltetőt találni a hét hajóból álló flottára. A BKV ugyanis nem rendelkezik saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést külsős cégekre bízták. A Kopaszi gát-Rómaifürdő közötti vonalon közlekedő hajók üzemeltetésére tavaly kiírt első pályázat eredménytelenül zárult, az áprilisban lebonyolított közbeszerzési eljárások végén ugyan 18 szerződést kötöttek, de jött a járvány és elsöpört mindent.  Ez volt az utolsó szeg a 2012-ben félmilliárdos uniós támogatásból újraindított hivatásforgalmi hajózás koporsójában. A nyitó év 346 ezres utasszáma után néhány évig 300 ezer körül sikerült stabilizálni a forgalmat, de 2019-re 260 ezerre esett vissza. A bevétel a 2014-es 118 millióról 2019-re 50 millióra olvadt, ami az üzemeltetési költségek alig 30 százalékát fedezte, a többit a fővárosi önkormányzat adta hozzá. A BKK már évekkel ezelőtt arra jutott, hogy a hajózást nem sikerült a közösségi közlekedés integráns részévé tenni, aminek okát az elaggott flottában és a rossz helyen lévő kikötőkben találták meg. A cég több fejlesztési koncepciót is megrendelt, új megállókat alakítottak ki - Várkert Bazár, Kossuth Lajos tér, Nemzeti Színház –, de új hajókat nem sikerült venni. Tavaly év végén pedig lejárt az uniós szerződésben szolgáltatási idő, így most már semmi sem szorítja a folytatásra. A fővárosi sétahajózás egyébként sem éli fénykorát. A Hableány tragédiája szinte az egész üzletágat a víz alá nyomta. A pandémia és az elmaradó turisták tovább súlyosbították a helyzetet. A Mahart PassNave 833 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. Így nem jött rosszkor a piacszerzés. De nem volt ez mindig így. Korábban nagyon is szépen hozott a konyhára a sétahajózás és a kikötő üzemeltetés. A Passnave 2017-ben 1,2 milliárd, 2018-ban 1 milliárd, 2019-ben még 1,5 milliárdos nyereséget termelt, a pénzt az utolsó fillérig kivették osztalékként a tulajdonosok: a magyar állam és a Hableány balesetében érintett svájci Viking Cruises magyar leányvállalata. A haszon fele, illetve a további piacbővítésből származó bevételek azonban az Orbán-kabinet miatt nem a fővárost, hanem a svájci céget gazdagítják.

Nagy forgalom, kis haszon

Budapest a folyami turizmus kedvelt célpontja, de a város ebből vajmi keveset profitál. A rakpartok rendbetételét, a szállodahajók fogadására alkalmas kikötők fejlesztését Tarlós István már első választási programjába bevette. 2012-ben Pintér Sándor belügyminiszter beterjesztett egy törvénymódosítási javaslatot, amely a Duna-parti ingatlanok használati jogát egységesen a Fővárosi Önkormányzatnak adta volna, lehetővé téve az elhanyagolt rakpartok rendezését és egy új hajózási koncepció megvalósítását. Kilenc országgyűlési képviselő – köztük hét fővárosi polgármester – azonban megfúrta a tervet és Budapest csak az árvízi védekezési és közlekedésfejlesztési feladatokat kapta meg. A főváros a következő évben elfogadott egy a Duna-partra vonatkozó fejlesztési koncepciót, amely a belvárosi szakaszról kitiltotta volna a szállodahajókat és a Bálnát tette volna meg nemzetközi hajóállomásnak. Ebből se lett semmi, bár ez gyorsan megváltozhat, hiszen az állam azóta megvette a fővárostól a Bálnát és most az MTÜ tendert írt ki a felújításra. A PassNave pedig szállodahajózás, a kikötők után bekebelezte a menetrend szerinti hajózást is. Már csak a járvány miatt padlóra került sétahajózó társaságokat kell bekebeleznie, hogy övék legyen a Duna Budapesten.

Párizsi mintára lakják be a Pesti rakpartot

Pihenőparkot alakítanak ki a pesti alsó rakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszán, amelyet a korábbi hétvégi lezárásoknál sokkal hosszabb ideig, június18. és augusztus 15. között hétköznapokon is használhatnak a gyalogosok. – Mivel erre az időre a Margit híd és a Parlament közötti felújítási munka miatt úgy is ki lesznek tiltva innen az autók, a városvezetés elérkezettnek találta az időt, hogy a városlakókkal együtt újragondolja ennek az útszakasznak használatát – mondta Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke. Tavaly óvatos próbálkozásként három hétvégére már megnyitották a pesti rakpartnak ezt a szakaszát, de a járvány nem adott lehetőséget ennél többre. Most viszont a harmadik hullám is lecsengőben, így a városvezetés felkérte a Város és Folyó (Valyo) Egyesületet, hogy rendezze be ezt az autóforgalom elől elzárt területet. – A rakparti park előképe Párizs hasonló kezdeményezése: az ott bevált gyakorlat szerint utcabútorokat, napozóágyakat, növényeket és szabadtéri játékszereket helyeznek ki – magyarázta Tömör Miklós, a Valyo projektvezetője. Hozzátette: Minden tűzcsap mellett ivókutat helyeznek el és a száz autó helyére 100 növényt raknak ki, a szalagkorlátot pedig több helyen is megbontják. A projekt igen szűk költségvetésből – mindössze 10 millió forintból - valósul meg.

Huszonnégy vita sem volt elég Orbán megállításához

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.06.09. 21:41
Johannes Hahn. Fotó: THIERRY ROGE / BELGA MAG / BELGA
Leghamarabb ősszel kezdeményezhet eljárást az uniós pénzek elköltését és a jogállam tiszteletben tartását ellenőrző Európai Bizottság (EB) az uniós büdzsét megkárosító, korrupt kormányok ellen.
Johannes Hahn költségvetési biztos szerint a testület már megkezdte a normasértések azonosítását, és azzal magyarázta a késlekedést, hogy a jogilag megkérdőjelezhetetlen procedúra elindításához időre van szükség. A politikus az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén beszélt erről, amelyen a hozzászóló képviselők nagy része elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Bizottság lassan fél éve nem hajlandó alkalmazni a közösségi forrásokat a jogsértő tagállami hatóságoktól megvédő rendeletet. A parlament kezdettől fogva kifogásolta, hogy az EB alkut kötött az állam- és kormányfőkkel a jogszabály alkalmazásának elhalasztására, és ezúttal írásban is nyomatékosítja elégedetlenségét. Csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalásában két hetet ad az Ursula von der Leyen vezette testületnek arra, hogy lépéseket tegyen jogszabályból adódó feladatai teljesítésére. Ha ezt elmulasztja, a parlament eljárást kezd ellene az uniós bíróságon kötelezettségének elmulasztása miatt. Ugyanebből az okból a képviselő-testület bizalmatlansági indítványt is kilátásba helyez a biztosi kollégium ellen. Az EP-ben megoszlanak a vélemények arról, von der Leyenéknek milyen intézkedéseket kellene meghozniuk haladéktalanul, hogy elkerüljék a kilátásba helyezett jogi felelősségre vonást. A plenáris vitában részt vett néppárti képviselők szavaiból kitűnt, ők egyelőre beérnék néhány jelképes gesztussal, míg a liberálisok és a zöldpártiak a jogállami feltételrendszer azonnali bevetését sürgették a magukat és oligarcháikat tápláló tagállami döntéshozókkal szemben. Johannes Hahn megígérte, hogy a rendelet alkalmazásáról készülő iránymutatások tervezetét már a jövő héten eljuttatja az EP-képviselőknek, amit a kereszténydemokraták üdvözöltek, a baloldaliak felesleges időhúzásnak minősítettek. Több hozzászóló érthetetlennek nevezte, hogy miközben az Egyesült Államok képes szankcionálni három korrupt bolgár üzletembert, az Európai Unió tehetetlenül áll a zsebüket tömő és a demokratikus szabályoknak fittyet hányó politikusokkal és kormányokkal szemben. A német zöldpárti Daniel Freund megszámolta: a tegnapi volt a 24-ik európai parlamenti vita a jogállamról Orbán Viktor hatalomra kerülése óta, és a magyar kormányfőt még mindig nem sikerült megállítani. A momentumos Cseh Katalin a miniszterelnök gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrinc épülő villájába érkező 800 kilós páncélszekrény emlegetésével illusztrálta, miért is van szükség a “jogállami fékre”. Lengyel kormánypárti képviselők, valamint a szélsőjobbhoz tartozó politikusok a baloldal politikai újabb hadjáratának nevezték a vitát, a fideszes Kósa Ádám pedig azzal vádolta az EP-t, hogy politikai rendőrséggé alakult át.   

Kész a Covid 19 igazolvány

Jóváhagyta az Európai Parlament a digitális Covid 19 igazolványt, amely július elsejétől lesz érvényben az EU egész területén. A passzus megkönnyíti az utazást és segít feloldani a korlátozásokat. Az igazolvánnyal rendelkezőket a célországban nem kényszeríthetik karanténba és nem kötelezhetik további tesztelésre.