Előfizetés

"Szálljanak le a hazugságvonatról és menjenek a..., menjenek gyalog"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 10:12

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A hosszú évek óta megszokott nyári közlekedési dugók miatt támadott főpolgármester keményen nekiment a kormánypárti Hollik Istvánnak és a kormánynak.
– A Fidesznek megint nem sikerült az igazmondás. A „fékezhetetlen agyvelejű” Hollik István a minap azon háborgott a Facebookon, hogy a belvárosban, csúcsidőben, pár száz métert gyorsabban lehet megtenni gyalog, mint autóval – válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester az őt ért bírálatokra a közösségi oldalán. A Fidesz kommunikációs igazgatója még hétfőn háborgott azon, hogy szerinte  az „állandósult dugók, a képtelen autós forgalom” miatt „lassan gyorsabb lesz gyalogolni Pesten, mint autózni”. Ezen a megjegyzésen akadt ki Budapest vezetője, aki szerint „ez valószínűleg a világ összes nagyvárosában így van, leszámítva azokat, ahol a belvárosba egyáltalán nem is lehet autóval behajtani”.
„Azt javasoltam képviselő úrnak, hogy ilyen esetben esetleg szálljon ki az autóból és menjen gyalog. Erre a Fidesz elárasztotta a Facebookot azzal a hazugsággal, hogy ezt én a budapesti autósoknak üzenem. Ez természetesen nem igaz”

– szögezte le.

Karácsony Gergely megjegyezte, hogy Budapesten mindig is sok dugó volt, Tarlós István főpolgármestersége idején ugyanis a másfélszeresére nőtt a városban az autóforgalom, viszont elmaradtak fontos beruházások, amiket most nekik kell pótolni. Ide sorolta a 3-as metró belvárosi szakaszának, valamint a pesti alsórakpart és a Lánchíd felújítását. Hozzátette:
„Köszönjük a városban közlekedők türelmét! A Fidesztől pedig azt kérjük, hogy szálljanak le a hazugságvonatról és menjenek a..., menjenek gyalog.”

206 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak, meghalt 7 beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 09:23

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kórházban ápolnak még 481 embert, közülük 57-en vannak lélegeztetőgépen.
Csütörtök reggelre 206 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 806 591-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 7,  többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 29 896-ra emelkedett – írja kormányzati tájékoztatóoldal. Már meggyógyult 722 296 ember, az aktív fertőzöttek száma pedig 54 399-re csökkent. Jelenleg 481 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 57-en vannak lélegeztetőgépen.
Mint az a tájékoztató oldalon olvasható, a beoltottak száma 5 311 475, a második oltásukat pedig 4 112 876-an kapták meg. A magyar lakosság 54,4 százaléka már megkapta az oltást, szemben az uniós 41,5 százalékos átlaggal. A regisztráltak száma 5 millió 309 ezer, akiknek 92 százalékát már beoltották.

Kapkodó ügyeleti reform – Jönnek a minisürgősségik

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.06.10. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék 2022-től az addigra alaposan átszabott háziorvosi ügyeletet – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
„Országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgozunk” – erősítette meg lapunknak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál. A Népszava birtokába jutott dokumentum szerint 2022 januárjától az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék az addigra alaposan átszabott orvosi, alapellátási ügyeletet. Az új rendszer próbája Hajdú-Bihar megyében július elsejétől indulna. Úgy tudjuk, ha ez az első 30 napban sikeres lesz, úgy az OMSZ az új feladatokra megkezdi az orvosok és mentőtisztek toborzását. A tervezet szerint a páciensek segélyhívásai a mostani ügyeleti centrumok helyett a mentőszolgálat központi számára futnának be, itt a diszpécser egy alapos kikérdezés után döntene a beteg további ellátási lehetőségeiről. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldhet, vagy ha a páciens járóképes egy ügyeleti pontra adhat neki időpontot. Ez utóbbiak lehetnek a nagyobb lélekszámú településeken a korábbi alapellátási ügyeletek, illetve a járásközpontokban kialakított sürgősségi fogadópontok is. A lényeg, hogy a korábbinál kevesebb helyen működne orvosi ügyelet és ott is ahol megmarad, a jelenlegi három fős stábok helyett egyetlen mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadná az ellátásra szorulót. 
A dokumentum szerint járásonként egyetlen orvos biztosítaná az ügyeleti ellátást egy helyi központból. A járási ügyeleti központokban – köztük lenne olyan hely, ami egyben mentőállomás is – kétágyas fektetőkkel, apró sürgősségi központokat hoznának létre, ahol a betegeket hat órán keresztül megfigyelhetnék, laborparamétereket mérhetnének. Aki közben jobban lesz, az hazamehet, aki meg nem, azt továbbszállítják a megyei sürgősségi ellátóhelyre. Amennyiben a járásközpontban van városi kórház, úgy annak a sürgősségi osztályához rendelve működne az ügyeleti ellátás. A mentőautók is ebből a járási központból indulnának és érkeznének vissza. Ezeket a főként orvos nélküli mentőegységeket felszerelnék a telemedicinához szükséges eszközökkel, s ezeket használva vizsgálhatnák a betegeket a mentőtisztek s továbbítanák az adatokat a központban lévő orvosnak, akivel kötelezően konzultálniuk is kellene. E-receptet viszont csak a központban ügyelő orvostól kaphatna a beteg. A koncepció szerint törekednének arra, hogy a 18 évnél fiatalabbakat lehetőleg gyermekorvosok lássák el. Erre a nagyobb településen gyermekpraxis-közösségek létrehozását ajánlják, illetve hogy működjenek megyei gyermek-sürgősségi központok is. A tervezetben szerepel az is, hogy a háziorvosokat is bevonnák az ellátásba, ők este 22 óráig látnák el egyes helyeken a készenléti feladatokat. – Nem ismerek olyan szakmai koncepciót, amely a háziorvosokat az ügyeletekben való részvételre kötelezné – állította lapunknak határozottan Békássy Szabolcs, a háziorvosok országos kollegiális szakmai vezetője. Hozzátette: az ügyeleti ellátásban való részvételt kizárólag a háziorvos és a helyhatóságok feladat ellátási szerződése szabályozhatja. Megjegyezte: vitathatatlan, hogy az ügyleti ellátás racionalizálása megkerülhetetlen, de nem a háziorvosok kötelező részvételével, hiszen az alapellátás megerősítése éppen most zajlik, többek között azzal, hogy az egyes körzetek praxisközösségekbe szerveződnek, plusz prevenciós rendelést vállalnak és többlet feladatokkal lesznek felruházva. Több kérdést is feltettünk a koncepcióval kapcsolatban az Országos Mentőszolgálatnak: Mit várnak a Hajdú Bihar megyei pilot programtól? Mivel ösztönzik a háziorvosokat ügyeleti feladatok vállalására? Jól értjük-e, hogy a koncepció alapján egy rövid átképzés után bármely orvos akár vezényelhető is ügyeleti feladatokra? Pontosan milyen szakmai elképzelés indokolja a mentőállomásokon a két ágyas fektetők létrehozását? Ez azt jelenti, hogy újabb pici kórházakat hoznak létre? Ha nem, mi a valódi funkciója az említett elképzelésnek? Konkrét válaszok helyett egyetlen hosszú mondat érkezett: „Országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgozunk, ami magasabb színvonalú betegellátást, ezzel párhuzamosan nagyobb egészségnyereséget és lakossági elégedettséget eredményez.” Az új tervet kommentáló másik szakértőnk szerint, ha ez a terv megvalósul, akkor ugyan most egy nehezen, de mégis működő rendszert borítanak fel. Valószínűleg a betegek egy részének távolabbra kell utazniuk majd ellátásért, sérülhet a a biztonság érzetük. Mindez akkor is érdeksérelmet okoz a lakosságnak, ha szakmailag esetleg elfogadható lenne az új rendszer – mondta végül. Danó Anna