Előfizetés

„Csak szóljatok a Pócsnak” - lincselés Jászapátiban

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.06.11. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Csaknem megismétlődött az olaszliszkai lincselés Jászapátiban. Még sok a tisztázatlan kérdés, például az is: miért kell egy fideszes politikus a rendőrségi intézkedéshez?
– A fiam tízéves, a lányom hat, mindketten az ablakból nézték végig, bezárt ajtók mögül, ahogy több tucatnyi roma férfi és nő a saját apjukat veri a családi házunk udvarán. Később elmesélték, hogy azt tervezték, a fürdőszobaablakon fognak elmenekülni, és átmenni a szomszédokhoz, ha már a házban nem lesznek biztonságban. A fiam azóta sem beszél a történtekről, olyan, mintha szégyellne engem, vagy magát szégyellné a történtekért. Most az egész családnak pszichológus segít feldolgozni a történteket, de azt hiszem, évek kellenek, amíg ez sikerülhet valahogy – idézi fel a vasárnap történteket a jászapáti H. Mátyás. A megvert férfi azt kéri, ne írjuk le a teljes nevét, mert arra is csak hosszas töprengés után vette rá magát, hogy feljelentést tegyen. H. Mátyás szerint minden azzal kezdődött, hogy vasárnap, amikor családjával hazatért egy szolnoki kirándulásról, szembesült vele, a szemközti házban élő roma családnál délelőtt kezdődött ünneplésre mind több és több vendég érkezik, és egyre zajosabb a mulatság. A férfi a helyi rendőrséghez fordult. – Tudom, most felvetődhet, miért nem az ünneplő családhoz kopogtattam be, azt kérve, hogy halkítsák le a zenét és csendesebben vigadjanak. Egyszerű a válasz: úgyse tették volna meg. Négy éve költözött ide a család Hevesről, s ez idő alatt egyetlen ilyen kérésre sem reagáltak – mondja a szavai szerint főként autókkal, de egyébként „mindennel is” foglalkozó férfi. H. Mátyás állítja, hogy hiába kért segítséget a rendőröktől: – Széttárták a kezüket, hogy ők csak ketten vannak, ráadásul családjuk van, nem nagyon szeretnének ujjat húzni azzal a famíliával. Annyit azért megtettek, hogy mivel valamiért tudták a számát, felhívták a szomszédot, S. Krisztiánt, és közölték vele, hogy bejelentés érkezett a hangoskodás miatt. Kérték, hogy próbáljanak halkabban ünnepelni. Mire hazaértem, a feldühödött tömeg már a kapumban várt, hogy miért merészeltem feljelentést tenni, kirángattak az autóból, nekem estek, meg lehet nézni a lemezkerítésünket, ott az egyik horpadást a fejem okozta... - mutatja a férfi, akinek az arcán még napokkal az eset után is látszanak a monoklik, hegek. A verekedésnek az vetetett véget, hogy nagy erőkkel rendőrök érkeztek. H. Mátyás úgy emlékszik, a felesége hívta fel a verekedés közben a rendőröket, akik közölték, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselőhöz kell fordulni, mert ő tudja hívni a nagyobb karhatalmi erőt. Arra már nem emlékszik a férfi, hogy végül hívta-e valaki Pócs Jánost, és ha igen, akkor ki, mindenesetre a rendőrség később megérkezett és rendet tett. A környéken élők közül többen is állították: Pócs János közbenjárása kellett a rendőrök gyors mozgósításához. Egyes utcabeliek legalább száz rendőrt, köztük TEK-eseket, kutyás egyenruhásokat emlegetnek. A verekedés egyik főszereplőjét, S. Krisztiánt harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték. Az S. Krisztiánék Sas út elején lévő, narancssárgára festett házuknál csak a zenész anyósát találjuk otthon. A lánya Szolnokra ment az előzetes letartóztatásba helyezett férjéhez, hogy tisztálkodási eszközöket vigyen be neki. Az idősebb asszony vigyázott addig a gyerekekre, köztük arra a kislányra is, akinek az elsőáldozását ünnepelték vasárnap. – Nem igaz, hogy több százan voltunk, miként azt egyesek állítják. Ha a gyerekeket is összeszámolom, alig lehettünk vagy negyvenen rokonok, a kiérkező rendőrök legalább háromszor ennyien lehettek. Mindenki üvöltött, a gyerekek sírtak, pedig mi nem csináltunk semmit, csak roma szokás szerint meg akartuk méltó módon tartani ezt az ünnepet – mondja. Az asszony szavai szerint még nem volt este hét óra, amikor a szomszédjuk már bejelentést tett a zaj miatt. Nem érti, miért nem nekik szólt, miért mindjárt a rendőrségre ment. A verekedésről csak annyit mond:
– Ha olyan nagyon bántották volna a férfit, akkor biztosan nem jön ki még aznap este a kórházból. Szerinte éppenséggel H. Mátyás volt az, aki provokálta a verekedést, és csúnya szavakkal pocskondiázta az ünneplő vendégeket. Azt, hogy pontosan mit történt, majd a Jászberényi Rendőrkapitányság derítheti fel, a csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárás során. Az ügy azonban nem csak a verekedés miatt vet fel kérdéseket. Ha igaz ugyanis az, amit a helyiek mondanak, akkor úgy tűnhet: a rendőrség a bejelentések ellenére addig nem intézkedett érdemben az ügyben, amíg Pócs János közben nem járt. Ha viszont Pócs valóban afféle rendcsinálóként lépett fel az ügyben, akkor az már csak azért is különös: a YouTube-on ma is fellelhető egy 2008-ban készült videó, amelyen a fideszes országgyűlési képviselő egy nagyobb kazánba zárja egyik roma alkalmazottját, állítólag büntetésként, amiért alkoholt ivott. A videó két éve került nyilvánosságra, Pócs pedig azzal védekezett az őt megkérdező újságíróknak, hogy csak viccelt. Megkerestük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy kiderüljön: valóban elképzelhető-e, hogy a helyi rendőrök H. Mátyás első kérésére azért nem mentek ki a helyszínre, mert nem akartak ujjat húzni a családdal? Elhangzott-e Pócs János országgyűlési képviselő neve a második, már a verekedés idején tett bejelentéskor? Igaz-e, amit több helybeli is állít, hogy a fideszes képviselő intézkedett kellő rendőri erőről? Ha mindez igaz, akkor miért kell egy politikus a rendőri intézkedéshez? Bálint F. Levente, a megyei rendőrség sajtóreferense szerint nem mondhatnak mást, csak azt, hogy csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. Mivel a helyszínen több utcabeli is arról beszélt, hogy vasárnap este a Terrorelhárítási Központ munkatársait, illetve kommandósokat láttak a helyszínen, a TEK-et is megkérdeztük, történt-e részükről bármilyen intézkedést ebben az ügyben, ők azonban nemmel válaszoltak. Pócs Jánost többször is kerestük, hogy megkérdezzük, valóban ő hívta-e ki a rendőröket, de asszisztensével azt üzente, hogy nem kíván a kérdéseinkre válaszolni. A Blikk korábban arról írt, hogy a fideszes képviselő gátolta meg a lincselést, amikor a támadás hírére a helyszínre sietett, és útközben maga riasztotta a rendőrséget. Ezt a cikket Pócs János maga is megosztotta Facebook-oldalán. A fideszes képviselőtől egyebek mellett azt kérdeztük volna, ha ad rá lehetőséget: Hány hasonló ügyben járt el eddig személyesen? Minek tulajdonítja, hogy a jászapáti lakosok már nem a hatóságokhoz, hanem hozzá fordulnak, ha bajban vannak? Kérdésekre nem válaszolt a fideszes országgyűlési képviselő, de közösségi oldalán üzent S. Krisztiánnak. „A fenyegető üzeneted megkaptam. Várlak, de várnak még rád máshol is!” – írta ki arra utalva, hogy a helyszínen a már letartóztatott férfi megfenyegette, mondván, „ő lesz a következő”. A szövegéhez egy képet is csatolt a rendőri akcióról. Kerestük az ügyben a város kormánypárti polgármesterét, Farkas Ferencet, de ő sem kívánt nyilatkozni. Borics László helyi ellenzéki önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta: a jászsági településeken az utóbbi években elterjedt, hogy a fideszes képviselő „mindent elintéz”, amit másnak nem sikerül, de azért rendőrségi ügyekben nem kellene eljárnia. A városban lapunknak többen úgy fogalmazták meg a képviselő lobbierejét: „csak szóljatok a Pócsnak, ha el akartok érni valamit…” 

Feszültség Monoron is: „Erődemonstrációra” készül a Mi Hazánk

A Mi Hazánk zéró toleranciát hirdet a „cigánybűnözéssel” szemben – harangozta be Toroczkai László pártelnök közleménye a Magyar Önvédelmi Mozgalommal és a Betyársereggel közösen meghirdetett vonulásos „erődemonstrációt”, amit vasárnap rendeznek Monoron. A Pest megyei városban egy húszéves „cigánybűnöző” végzett egy 73 éves férfival – áll a közleményben. A pártvezető szerint magyarok milliói élnek rettegésben a „bűnözői hordák miatt, akik kényük-kedvük szerint követnek el súlyosabbnál súlyosabb bűncselekményeket”. Toroczkai pártja bevezetné a „szibériai bérrabtartást”, visszaállítaná a halálbüntetést. A szigorúbb büntetőpolitikát követelő pártelnök a minap – László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője, a Mi Hazánk képviselőjelöltje társaságában – sajtótájékoztatót tartott az Országos Roma Önkormányzat székháza előtt. Toroczkai közölte, hogy az elmúlt tíz évben a Fidesz nem oldotta meg a cigány-magyar együttélés problémáját, csak a szőnyeg alá söpörte a problémát. Jászapátiban is „polgárháborús helyzet” alakult ki, tarthatatlan állapotok vannak Magyarországon – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy már öt éve nyomoznak Farkas Flóriánék „korrupciós ügyével kapcsolatban”, és semmiféle eredmény nincs. Cz. G.

Elutasítják a hátországépítést a magyarok

Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Fidesz azért szervezi ki a közvagyont, hogy egy esetleges választási vereség esetén komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen pénz felett rendelkezhessen – így gondolja a többség a Publicus szerint.
A magyarok 62 százaléka hallott róla, hogy a kormány alapítványokba szervezi ki a közvagyont – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint ezzel a Fidesz–KDNP arra készül, hogy egy esetleges választási vereség után is komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen vagyon felett rendelkezhessen. Mint arról a Népszava többször is beszámolt, második államot épít ki a kormány, amikor különféle tevékenységeket alapítványokba szervez ki. Egyetemek, kulturális intézmények, állami cégvagyon került vagyonkezelő alapítványokhoz, csak tavaly 217 milliárd forintnyi közpénzt, rengeteg ingatlant és cégrészvényt kaptak a Fidesz hátországához tartozó szervezetek, amelyek kuratóriumaiban kormánypárti politikusok és háttéremberek, kormányközeli művészek, üzletemberek, tudósok kaptak pozíciókat.  
Erről az ellenzék szavazók 85 százaléka hallott, ezzel szemben tíz kormánypárti szimpatizánsból csak négyen, ami nem véletlen. A Fideszhez tartozó sajtó például arról hírt adott, hogy a vidéki egyetemek alapítványi fenntartásba kerülnek, ám azt már nem közölték, hogy a kormánypártiakkal telerakott kuratóriumok ettől kezdve saját hatáskörben dönthetnek a korábbi állami vagyonról. Az ellenzékiek közül a legtájékozottabbak a Momentum és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai, bő kilenctizedük hallott a kiszervezett már több ezer milliárdos közvagyonról, míg legkevésbé a jobbikosok, akiknek így is 77 százaléka előtt ismert a kormány manővere. Ennél is meglepőbb az: a teljes népesség háromnegyede, köztük a Fidesz–KDNP-sek 54 százaléka is helytelennek tartja, hogy a közpénz magánfenntartású alapítványokhoz vándoroljon. Az ellenzékieknek csak 9 százaléka szerint pozitív a döntés. A válaszadók 58 százaléka – és a fideszesek harmada – szerint a kormány azért szervezi ki az állami vagyont, hogy egy esetleges választási vereség után a Fidesz, s ne a hatalomra kerülő ellenzék rendelkezhessen felette. Sokatmondó, hogy még a Fidesz– KDNP legnagyobb bázisának számító kistelepüléseken élőknek is több mint fele így vélekedik. Valamivel kevesebben, 53 százalék – köztük 31 százaléknyi kormánypárti szavazó – véli úgy: a végső cél, hogy az így kiszervezett vagyont tetszőleges áron lehessen eladni Fidesz-közeli cégeknek. Csak 29 százalék hisz benne, hogy a kormány így védené a stratégiai állami vagyont, nehogy az külföldiek kezébe kerüljön. (Az állami vagyon kiszervezésének újabb részleteiről szombati számunk Visszhang mellékletében olvashatnak.)

Nem állt le a Fudan előkészítése

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Orbán Viktor népszavazást ígért a kínai egyetemről délelőtt, majd délután a fideszesek simán támogattak két, a beruházást elősegítő jogszabályjavaslatot.
Minden ígéret ellenére a jövő héten már a végszavazhatnak a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatról, miután a kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén támogatta az előterjesztéseket. Az eredeti javaslathoz csupán a Demeter Mária (LMP) bizottsági alelnök által csak „vörös farokként” emlegetett passzust toldották hozzá, miszerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Vagyis ahelyett, hogy a hétvégi tüntetés utáni szólamokhoz igazítva visszavonták volna a javaslatokat, törvénybe foglalnák a Fudan megvalósítását, az ingyenes állami vagyonjuttatást, a beruházás helyszínét és a működtető alapítványt. Burány Sándor (MSZP) és Arató Gergely (DK) hiába kérte a két előterjesztés levételét az ülés napirendjéről. Történt mindez úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a délelőtt kormányinfón – rendkívül szokatlan módon – saját maga állt ki az újságírók elé, hogy elmondja: még nincs döntés a Fudan ügyében, lesz népszavazás és a kormány el fogja fogadni a népakaratot. Csak azt nem mondta, mikor lesz a népszavazás. Erről egyébként a bizottsági ülésen Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) is hiába kérdezte Schanda Tamást, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát, aki sokadszorra is felmondta: a projekt egyelőre csak tervezés alatt áll. Sokat elárulóan hozzátette azonban: „a két jogszabály arra kell, hogy előrehaladhassanak”. Ennek érdekében a törvényekkel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítik a projektet, felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy rendeletben jelölje ki az új kínai campus megvalósításához szükséges fejlesztési területet. Demeter Márta (LMP) bizottsági alelnökként felvetette, hogy egy 500 milliárdos beruházás esetén nem az előkészítés után, hanem még előtte kellene megkérdezni a helyieket, szeretnének-e egyáltalán egy olyan létesítményt a kerületben, ahová be sem tehetik majd a lábukat. A magyar diákoknak a sokmilliós tandíj miatt esélyük se lesz ott tanulni. Schanda Tamás politikai hisztériakeltésnek nevezte a felvetést, mondván, még nincsenek meg a tervek, így nem ismertek a költségek és a szükséges források. (Ennek némiképp ellentmond az a részletes dokumentum amely az ITM honlapján olvasható.) A kerület és a főváros pedig jobban tenné, ha tárgyalna a minisztériummal, mert mindenkinek az az érdeke, hogy a városnak ez a szégyenfoltja eltűnjön. A beruházás egyébként a magyar fiatalok előtt nyit lehetőséget, hogy itthon tanulhassanak egy világranglistákon kiemelkedő helyen lévő egyetemen – tette hozzá. Hende Csaba (Fidesz) bizottsági elnökként pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már most ösztöndíjjal segíti a neves egyetemeken tanuló tehetséges fiatalokat, ez a támogatás a Fudanon tanulni szándékozók előtt is nyitva áll majd. A bizottság által elfogadott két törvényjavaslattal a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét is átadják a még csak előkészítés előtt álló beruházásnak, méghozzá ingyen. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át. A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.   

„Arra vigyáztak, hogy a haverok jól járjanak”

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésének másik nagy vihart kavart témája a Böröcz-féle lakástörvény-módosítás, amelyet a nagy felháborodás csillapítására alaposan átírtak. (Erről csütörtöki számunkban részletesen beszámoltunk.) A bizottság által elfogadott változat szerint 2025 végéig mindazok megvehetik – a világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben található – lakásaikat, akik 2020 decemberében már határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkeztek, így Bayer Zsolt, Rákay Philip is. Demeter Márta, konstatálva, hogy a módosításban főként arra vigyáztak, hogy a haverok jól járjanak, azt tudakolta, miként kompenzálják a vagyonvesztést elszenvedő önkormányzatokat. Az irományt benyújtó kormánypárti Böröcz László szerint erre nincs szükség, hiszen a lakások vételárának 10-80 százaléka be fog folyni az önkormányzatokhoz. Arató Gergely a javaslat alkotmányellenességét és szociális érzéketlenségét emelte ki, hiszen legjobban a Fidesz „rokonai, barátai és üzletfelei” járnak jól a kiárusítással. – Nehéz szülés volt, ráadásul sokáig az sem lehetett tudni, hogy ki ennek a törvényjavaslatnak a valódi apja, de Böröcz László végleg a nevére vette – mondta Hiszékeny Dezső. A szocialista politikus szerint a javaslat már régen nem a budavári bérlőkről szól, ők csupán az eszközök a csókosok kiszolgálásához. A kormányhivatalokhoz rendelt új jogosítványok, amelyekkel felülírhatnak önkormányzati döntéseket valójában újabb centralizációs lépések, ráadásul az így született döntések bírói felülvizsgálatára sincs lehetőség. A módosítás teret nyit a spekulánsok előtt és ellehetetleníti az önkormányzati bérlakásprogramokat. A lakástörvény módosításáról már a jövő héten szavazat a T. Ház.