Római parti Eb-gondolat

A tizenhatodik labdarúgó Európa-bajnoksághoz tizenhatos mezőny illene, ám honfitársaink szerencséjére az UEFA – éppen tizenhatról és tizenhattól – huszonnégyre emelte a létszámot.

Így egymás után a második olyan kontinenstorna kezdődik, amelyen részt vesz a magyar válogatott, bár a selejtezőkön nem tudott továbbjutást érő helyen kikötni. Ennél is különlegesebb, hogy négy mérkőzést Budapesten tartanak, legalább kettőt honfitársaink fellépésével. Mert a kivételes rendezési szám végül is igazodik a futballhoz: tizenegy város tartozik a házigazdák köréhez, ahogyan tizenegy játékos alkot egy csapatot.

Eredetileg tizenkettő volt az a tizenegy, de két vendéglátó visszalépett, és csak egy ugrott be helyette. Hazánk fővárosán kívül Amszterdam, Baku, Bukarest, Glasgow, Koppenhága London, München, Róma, Sevilla és Szentpétervár ad otthont a tornának. A kontinentális szövetség összeurópai bulit tervezett az első Eb hatvanadik évfordulójára, ám a Covid miatt már a hatvanegyedik esztendőben járunk, és a járványtól most is jelentős a félelem, csak Pesten szabad a pálya, pontosabban a nézőtér egésze. Torna lesz, másutt a dzsembori ráér a pandémia esetleges lezárulta után. Nálunk viszont azok büszkélkednek a leghangosabban az Európához tartozással, akik egyébként rosszul lesznek Európától.

A mezőny erős, a magyarok négyese kiváltképp az. A korábbi Eb-aranyérmesek közül csak a görögök hiányoznak, amennyiben az oroszokat, ukránokat a futballban is szovjetutódoknak tekintjük. Az egykori Csehszlovákiát Csehország és Szlovákia is képviseli. (Az 1976-ban győztes keretben egyaránt tizenegy cseh és szlovák kapott helyet.) Szerepelnek a dánok, a franciák, a hollandok, a németek, az olaszok, a portugálok, a spanyolok. A valaha döntőt vívók közül pedig még a belgák, alanyi jogon a csehek, valamint a hajdani jugoszlávok képviseletében a horvátok.

Az Eb ma este az olasz–török mérkőzéssel kezdődik az Örök Városban.

De további tíz település cáfolja, hogy minden út Rómába vezet.