Előfizetés

Római parti Eb-gondolat

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2021.06.11. 11:00

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP or licensors
A tizenhatodik labdarúgó Európa-bajnoksághoz tizenhatos mezőny illene, ám honfitársaink szerencséjére az UEFA – éppen tizenhatról és tizenhattól – huszonnégyre emelte a létszámot.
Így egymás után a második olyan kontinenstorna kezdődik, amelyen részt vesz a magyar válogatott, bár a selejtezőkön nem tudott továbbjutást érő helyen kikötni. Ennél is különlegesebb, hogy négy mérkőzést Budapesten tartanak, legalább kettőt honfitársaink fellépésével. Mert a kivételes rendezési szám végül is igazodik a futballhoz: tizenegy város tartozik a házigazdák köréhez, ahogyan tizenegy játékos alkot egy csapatot. Eredetileg tizenkettő volt az a tizenegy, de két vendéglátó visszalépett, és csak egy ugrott be helyette. Hazánk fővárosán kívül Amszterdam, Baku, Bukarest, Glasgow, Koppenhága London, München, Róma, Sevilla és Szentpétervár ad otthont a tornának. A kontinentális szövetség összeurópai bulit tervezett az első Eb hatvanadik évfordulójára, ám a Covid miatt már a hatvanegyedik esztendőben járunk, és a járványtól most is jelentős a félelem, csak Pesten szabad a pálya, pontosabban a nézőtér egésze. Torna lesz, másutt a dzsembori ráér a pandémia esetleges lezárulta után. Nálunk viszont azok büszkélkednek a leghangosabban az Európához tartozással, akik egyébként rosszul lesznek Európától. A mezőny erős, a magyarok négyese kiváltképp az. A korábbi Eb-aranyérmesek közül csak a görögök hiányoznak, amennyiben az oroszokat, ukránokat a futballban is szovjetutódoknak tekintjük. Az egykori Csehszlovákiát Csehország és Szlovákia is képviseli. (Az 1976-ban győztes keretben egyaránt tizenegy cseh és szlovák kapott helyet.) Szerepelnek a dánok, a franciák, a hollandok, a németek, az olaszok, a portugálok, a spanyolok. A valaha döntőt vívók közül pedig még a belgák, alanyi jogon a csehek, valamint a hajdani jugoszlávok képviseletében a horvátok. Az Eb ma este az olasz–török mérkőzéssel kezdődik az Örök Városban. De további tíz település cáfolja, hogy minden út Rómába vezet.

Tokió: júniusban sem utazik a NOB elnöke

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2021.06.11. 10:30

Fotó: DU XIAOYI /
Mivel az olimpia helyszínén a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt továbbra is vészhelyzet van érvényben
Júniusban sem utazik el Tokióba Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. A német sportvezető eredetileg májusban akart személyesen egyeztetni a tervek szerint július 23-án kezdődő nyári játékok házigazdájával, ám az ázsiai országban uralkodó járványhelyzet miatt lemondta az utazást. Mivel az olimpia helyszínén a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt továbbra is vészhelyzet van érvényben, Bach a szervezőbizottság tájékoztatása szerint júliusra halasztotta utazását. Muto Tosiro, a szervezőbizottság ügyvezetője elmondta, hogy John Coates, a NOB koordinációs bizottságának vezetője jövő kedden érkezik Tokióba. Coates feladata lesz az előkészületek személyes felügyelete az olimpia rajtjáig. A NOB szerint az aggasztó járványhelyzet ellenére nem jelent a résztvevők számára egészségügy kockázatot az olimpia megrendezése. A szervezet ezt az álláspontját arra alapozza, hogy a NOB úgy tudja, az eseményen résztvevő sportolók 74 százaléka megkapta az oltásokat a koronavírus ellen. A játékok rajtjáig ez az arány várhatóan eléri majd a 80 százalékot is. Christoph Dubi, a NOB ügyvezető igazgatója szerint ezek egyelőre becslések, pontos számot akkor tud mondani, amikor minden kvalifikációs verseny befejeződött és véglegessé vált az olimpiára kijutott sportolók névsora. Japánban a lakosság csupán 3.9 százaléka kapott oltást a Covid-19 ellen, ami körülbelül 4.9 millió embert jelent. A rendezést nagyon sokan ellenzik a szigetországban attól félve, hogy a pandémia miatt növekedni fog az esetszám és leterhelt lesz az egészségügyi rendszer. A tokiói olimpiát eredetileg tavaly bonyolították volna le, de a járvány miatt egy évvel elhalasztották. Újabb halasztásra a nemzetközi versenynaptár miatt nincs lehetőség, ha idén sem tudják megtartani a játékokat, akkor végleg törölni az eseményt.

A bennmaradás a tét a magyar labdarúgó-válogatottnak

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2021.06.11. 10:00

Fotó: TIBOR_ILLYES
A pályán elért eredményekkel legrosszabb esetben a csoportból lehet kiesni, a lelátói viselkedéssel azonban a kontinensről is kiírhatja magát a futballon keresztül az ország.
Óriási lesz a tét a magyar labdarúgó-válogatott és az ország számára a pénteken kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságon. A torna sokkal többről szól annál, hogy milyen eredményeket ér el Marco Rossi szövetségi kapitány csapata a Portugália, Franciaország és Németország elleni mérkőzéseken. A papírforma, a keretek erőssége alapján egyik meccsen sem a magyarok az esélyesek, minden megszerzett gól óriási bravúr lenne, nem is beszélve arról, ha még pontot (pontokat) is tudna gyűjtögetni a nemzeti csapat. Ennek jelentősége azonban eltörpül Magyarország megítélése mellett. Az Írország elleni keddi barátságos mérkőzésen a magyar drukkerek egy apró, ám rendkívül harsány és harcias csoportja kifütyülte a rasszizmus elleni tiltakozásul letérdelő vendég futballistákat. Ugyanezen a napon adta ki közleményét a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amelyben leszögezte, Gulácsi Péterék egyetlen meccsen sem térdelnek le a kezdés előtt, a magyar válogatott tagjai másképp fejezik ki tiltakozásukat a rasszizmus ellen. Az írekkel vívott találkozón a futballisták a mezükre varrt „respect (tisztelet)” feliratra mutattak, miközben az ellenfél térdelt. A lelátói reakcióról Európa vezető hírügynökségei is beszámoltak, idézték az ír szövetségi kapitány, Stephen Kenny nyilatkozatát, aki a gól nélküli döntetlennel végződött meccs után azt mondta, a történtek nem vetnek jó fényt Magyarországra. És ez rendkívül finom fogalmazás volt, ami történt, rendkívül rossz fényt vet az országra: azt üzeni, hogy Magyarországon nem tolerálják, ha valakinek más a véleménye. Ezt a hozzáállást azonban Európában nem tolerálják. Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, a magyarok három esetben térdelnek le: Isten előtt, a haza előtt vagy, ha megkérik szerelmük kezét. Ha tovább visszük a gondolatot, mi akkor tépjük a hajunkat, ha a miniszterelnök ilyeneket mond. A kormányfő nem érti (vagy nem akarja érteni), nem az volt a baj, hogy nem térdeltek le a magyar játékosok, ebből nem lett volna hír a kontinens országaiban. Az a nagyon nagy baj, hogy Magyarország nem tolerálja a vélemények sokszínűségét, csak egy álláspontot fogad el és elvárja, ehhez igazodjon mindenki. Ezzel a hozzáállással azonban az ország kiírja magát az európai közösségből. Mivel sem a honi kormány, sem a futballvezetés nem tesz érdemi lépéseket azért, hogy megértesse az ultrákkal, mekkora károkat okoz a letérdelő játékosok kifütyülése (ha a rasszizmus ellen tűzzel-vassal küzdő UEFA ezért büntet, akkor újabb stadionbezárások sem zárhatók ki), csak abban lehet reménykedni, hogy a drukkerek maguktól megértik, a fütty nem megoldás. Lehetne helyette például tapsolni, szólhat ez a taps a mezükön lévő feliratra mutató magyar játékosoknak, egészen más lenne az összeurópai reakció a közönség viselkedésére. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya az ultrák körében is népszerű, az ő szavára talán hallgatnának, ám a szakvezető kibújt az állásfoglalás alól. Amikor erről kérdezték, azt mondta, a drukkereket kell megkérdezni, miért fütyültek. Igaz, ennek a helyzetnek a megoldása nem szövetségi kapitányi feladat, de a szakvezetőnek is tisztában kell lennie azzal, minden szavának súlya van. A probléma nem egyedi, az angolok is küzdenek ezzel, csak egészen más náluk Boris Johnson miniszterelnök hozzáállása. A szigetországi játékosok letérdeltek a kezdés előtt az Ausztria és Románia elleni felkészülési meccseken és angol drukkerek fütyülték ki őket. A politikus szóvivője arra kérte a szurkolókat, viselkedjenek tisztelettudóan az Eb meccsein. (Magyarországon ilyen kérést sem fogalmazott meg senki.) Nyilatkozatából az derült ki, hogy Johnson sem ért egyet a meccs előtti letérdeléssel, de a kifütyülést nem fogadja el. „A térdeléssel kapcsolatban a miniszterelnök inkább hisz a tettekben, mint a gesztusokban, viszont mindenkinek joga van a véleményét békésen kifejezni, ebben senkit, semmilyen formában nem szabad korlátozni.” Csak remélni lehet, hogy az Eb budapesti találkozóin nem kerül még messzebb Magyarország Európától, az előjelek alapján azonban csak a legoptimistábbak bíznak ebben.