Az orosz ügyészség áprilisban kezdeményezte a Navalnij Törzsei mozgalom, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítvány szélsőséges szervezetté nyilvánítását.
Abban, hogy ilyen drasztikus lépésre szánta el magát a Putyin rezsim, minden bizonnyal tekintélyes része volt annak, hogy Navalnij bebörtönzése ellen a nagyobb orosz városokban, de kiváltképp Moszkvában, a rendőrségi tiltás és a koronavírus járvány miatti gyülekezési tilalom dacára rendre tiltakozó megmozdulásokra került sor. Ezzel párhuzamosan, a szeptemberi parlamenti választásokhoz közeledve, a fővárosban megállíthatatlanul zuhan az Egységes Oroszország elnöki párt támogatottsága, s ha az ellenzéki politikusok indulhatnak a megmérettetésen, minden bizonnyal le is győzik Putyin pártjának jelöltjeit. Ám ez a veszély a szerdai döntéssel elhárult, a Navalnij szervezetek, beleértve ezek összes regionális irodáját, immár a terrorszervezetekkel azonos elbírálás alá esnek Oroszországban, gyakorlatilag törvényen kívülre helyezték őket, tagjaikat, szimpatizánsait megfosztották passzív választójoguktól, kizárva ezzel minden választási versenyből. Putyin rezsimje ezzel minden belső kritikus hangot elfojtott – az ellenzéki szervezetekét és az ellenzéki sajtóét is, szabaddá téve az utat az Egységes Oroszország előtt a szeptemberi voksoláson.
Az ítélet alapját képező ügyészségi vád szerint a Navalnij szervezetek célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával. Putyin elnök közismerten retteg a „színes”-nek nevezett demokratikus változást célzó forradalmaktól, rendre be is avatkozott minden volt szovjet tagköztársaságban, ahol ilyen zajlott.
A nemzetközi közösség azonnal reagált a Putyin rezsim újabb antidemokratikus lépésére. A független ellenzék elnyomására irányuló szándékos kormányzati törekvés, Navalnij politikai hálózatának kiiktatása a választási versenyből az orosz alkotmány által is biztosított emberi jogok szisztematikus elnyomásának újabb bizonyítéka, húzta alá közleményében Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa. Az uniós diplomácia vezetője felszólította Moszkvát, tartsa tiszteletben az Európa Tanács illetve az EBESZ felé tett nemzetközi vállalásait, engedje szabadon azonnal, és feltételek nélkül a Kreml legismertebb ellenfelét, Alekszej Navalnijt.
A brit külügy perverznek nevezte a Navalnijhoz köthető szervezetek szélsőségessé nyilvánítását. „Újabb kafkai támadás érte azokat, akik a korrupció ellen és egy nyitott társadalomért szállnak síkra”, fogalmazott közleményében Dominic Raab.
„Különösen aggasztónak” nevezte a moszkvai döntést Ned Price amerikai külügyi szóvivő, aki az uniós diplomácia vezetőjéhez hasonlóan Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadlábra helyezését is szorgalmazta.
Maria Zaharova külügyi szóvivő mindenekelőtt az amerikai bírálatra reagálva, a Vesztyi orosz rádiónak nyilatkozva azt állította, hogy Navalnij a CIA embere, az ellenzéki politikust nyilvánvalóan az USA-ból vezérlik, támogatják politikailag és „más módon is”. Ennek legékesebb bizonyítéka a külügyi szóvivő szerint az, hogy alig két órával a moszkvai bírósági döntés után az amerikaiak máris elítélő nyilatkozatot tettek, „buzgalmuk” mögött pedig az áll, hogy érzékenyen érintettek a kérdésben.
Megszólalt a börtönbüntetését töltő Navalnij is. A legismertebb orosz ellenzéki politikus szerint szervezeteinek szélsőségessé minősítése mögött egyértelműen az őszi választási versenyből való kizárás szándéka, a kormányzó Egységes Oroszország párt konkurenciájának kiiktatása áll. Az Instagramon közölte, csapata az új körülményekhez igazodva folytatja a küzdelmet a korrupció ellen, az igazságos bíróságokért és a törvény előtti egyenlőségért, céljaikból és eszméikből nem engednek.
