Előfizetés

Nagy Márton harcba szállna az építőipari alapanyag-gyártókkal

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.06.10. 21:32

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Harcba kell indulni a külföldi építőipari alapanyaggyártó cégekkel szemben, mert nagyon sérült a versenyszerkezet, és a nagy szereplők kihasználják az árazásban az erőfölényüket – jelentette ki Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Portfolio Építőipari konferenciáján.
Egy 1800 milliárd forintos piacról van szó, ahol a magyar tulajdonú vállalatok árbevétele a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát adja, 54 százalékot a külföldi tulajdonú vállalatok árbevétele tesz ki. A 46 százalék mögött több ezer kis hazai cég van, az 54 százalék mögött 4-5 külföldi vállalat áll – hívta fel a figyelmet a piac koncentráltságára. A külföldi cégek dominánsak a beton és cement, a fa, az üveg, a porcelán és kerámia termékeket gyártó szektorokban, miközben a magyar tulajdonú vállalatok részaránya a fémszerkezeteket és a műanyag termékeket gyártó szektorban számottevő. 

Sztrájk után sincs megegyezés - Határozatlan idejű munkabeszüntetés jön a veresegyházi Aviationnál

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.06.10. 16:34

Fotó: Béres Márton / Népszava
A műszakban dolgozók 35-40 százaléka nem vette fel ma két óráig a munkát, mert évi 2 százaléknál nagyobb béremelést szeretnének. Ezután sem jött létre egyezség, ezért határozatlan idejű sztrájkra készül a szakszervezet.
Két órás figyelmeztető sztrájkot szervezett a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) csütörtökön 13 és 15 óra között a 300 főt foglalkoztató a veresegyházi GE Aviation Hungary Kft.-nél, miután a legutóbbi tárgyaláson sem tudott megállapodni a munkáltatóval. Székely Tamás, a VDSZ elnöke érdeklődésünkre elmondta: az adott műszakban dolgozók 35-40 százaléka vett részt a munkabeszüntetésben, és ez elég volt ahhoz, hogy a gyár egyes egységeinek működését megbénítsák.  (A GE Aviation ugyanakkor az MTI-vel azt közölte délután, hogy a sztrájkban a műszakban dolgozó 200 főből 20-an vettek részt, tehát 10 százalék szüntette be időlegesen a munkát.) Székely Tamás azt is jelezte lapunknak: délután ismét leülnek tárgyalni a munkáltatóval. A tárgyalás után pedig arról számolt be a szakszervezeti vezető, hogy továbbra sem tudtak megállapodni a munkáltatóval, ezért határozatlan idejű sztrájkra készülnek. Ennek időpontját viszont még nem jelentette be.
A repülőgép-alkatrészeket előállító és javító cégnél hetek óta zajlanak a bértárgyalások, de nincs megegyezés. A munkáltató július 1-től csak 4 százalékkal emelné a béreket. A VDSZ 8 százalékról indított, majd 5 százalékra vitte le követeléseit. Ennél lejjebb nem mentek volna, mert a 4 százalékos emelés éves szinten csak 2 százalékot jelentene. A legutóbbi tárgyalásokon viszont már elfogadták volna a 4 százalékot is, ha a cég a szeptembertől megszűnő, és számos pluszjuttatást, pótlékot rögzítő üzemi megállapodást változatlan formában kollektív szerződéssé alakítja át. A munkáltató azonban erre nem volt hajlandó még a figyelmeztető sztrájk után sem. Székely Tamás szerint a kollektív szerződés nem járna plusz költséggel a munkáltató számára, de a dolgozóknak azért volna fontos, mert a jelenlegi üzemi megállapodás, számos, A munka törvénykönyve szerint adandó juttatásnál magasabb összegeket rögzít. Félő ezért, hogy a cég ezeket el akarja majd venni szeptembertől. Mint megírtuk: a VDSZ korábbi közleményében azt is kifogásolta, hogy a cégvezetés a COVID hatásaira hivatkozva még a 4 százalékos béremelést is differenciáltan kívánja végrehajtani, miközben a GE Aviation tavaly 113 milliárd forintot vitt ki osztalékként az országból, és a mérlegadatok alapján 34 milliárdos nyeresége volt.   

Ismét Magyarország fizeti a legtöbb büntetést az uniós támogatásoknál talált csalások miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 15:19
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ami több mint hétszerese az uniós átlagnak.
Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél – írja a Euronews az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) friss jelentése alapján.
A 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót.

Ez azt jelenti, hogy az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök. A lap megjegyezte, hogy az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege több mint hétszerese ennek. Ráadásul ez az arány háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.  Ezzel szemben Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Ráadásul az előző évekkel összehasonlítva a magyar adatok így is előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest ötéves átlagban, amely az uniós átlag több mint tízszeresét jelentette.   Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait: 16 ügyben nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten. Rontott viszont az évente indított vizsgálatok száma az országban, ebben a tekintetben 2020-ban a harmadik helyen áll Magyarország: nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt lépéseket a hivatal. A részleteket továbbra is csak a tagállamok hatóságai hozhatják nyilvánosságra, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy a 2,2 százalékos korrekciós arány minek köszönhető.