Előfizetés

Elutasítják a hátországépítést a magyarok

Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Fidesz azért szervezi ki a közvagyont, hogy egy esetleges választási vereség esetén komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen pénz felett rendelkezhessen – így gondolja a többség a Publicus szerint.
A magyarok 62 százaléka hallott róla, hogy a kormány alapítványokba szervezi ki a közvagyont – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint ezzel a Fidesz–KDNP arra készül, hogy egy esetleges választási vereség után is komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen vagyon felett rendelkezhessen. Mint arról a Népszava többször is beszámolt, második államot épít ki a kormány, amikor különféle tevékenységeket alapítványokba szervez ki. Egyetemek, kulturális intézmények, állami cégvagyon került vagyonkezelő alapítványokhoz, csak tavaly 217 milliárd forintnyi közpénzt, rengeteg ingatlant és cégrészvényt kaptak a Fidesz hátországához tartozó szervezetek, amelyek kuratóriumaiban kormánypárti politikusok és háttéremberek, kormányközeli művészek, üzletemberek, tudósok kaptak pozíciókat.  
Erről az ellenzék szavazók 85 százaléka hallott, ezzel szemben tíz kormánypárti szimpatizánsból csak négyen, ami nem véletlen. A Fideszhez tartozó sajtó például arról hírt adott, hogy a vidéki egyetemek alapítványi fenntartásba kerülnek, ám azt már nem közölték, hogy a kormánypártiakkal telerakott kuratóriumok ettől kezdve saját hatáskörben dönthetnek a korábbi állami vagyonról. Az ellenzékiek közül a legtájékozottabbak a Momentum és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai, bő kilenctizedük hallott a kiszervezett már több ezer milliárdos közvagyonról, míg legkevésbé a jobbikosok, akiknek így is 77 százaléka előtt ismert a kormány manővere. Ennél is meglepőbb az: a teljes népesség háromnegyede, köztük a Fidesz–KDNP-sek 54 százaléka is helytelennek tartja, hogy a közpénz magánfenntartású alapítványokhoz vándoroljon. Az ellenzékieknek csak 9 százaléka szerint pozitív a döntés. A válaszadók 58 százaléka – és a fideszesek harmada – szerint a kormány azért szervezi ki az állami vagyont, hogy egy esetleges választási vereség után a Fidesz, s ne a hatalomra kerülő ellenzék rendelkezhessen felette. Sokatmondó, hogy még a Fidesz– KDNP legnagyobb bázisának számító kistelepüléseken élőknek is több mint fele így vélekedik. Valamivel kevesebben, 53 százalék – köztük 31 százaléknyi kormánypárti szavazó – véli úgy: a végső cél, hogy az így kiszervezett vagyont tetszőleges áron lehessen eladni Fidesz-közeli cégeknek. Csak 29 százalék hisz benne, hogy a kormány így védené a stratégiai állami vagyont, nehogy az külföldiek kezébe kerüljön. (Az állami vagyon kiszervezésének újabb részleteiről szombati számunk Visszhang mellékletében olvashatnak.)

Nem állt le a Fudan előkészítése

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Orbán Viktor népszavazást ígért a kínai egyetemről délelőtt, majd délután a fideszesek simán támogattak két, a beruházást elősegítő jogszabályjavaslatot.
Minden ígéret ellenére a jövő héten már a végszavazhatnak a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatról, miután a kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén támogatta az előterjesztéseket. Az eredeti javaslathoz csupán a Demeter Mária (LMP) bizottsági alelnök által csak „vörös farokként” emlegetett passzust toldották hozzá, miszerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Vagyis ahelyett, hogy a hétvégi tüntetés utáni szólamokhoz igazítva visszavonták volna a javaslatokat, törvénybe foglalnák a Fudan megvalósítását, az ingyenes állami vagyonjuttatást, a beruházás helyszínét és a működtető alapítványt. Burány Sándor (MSZP) és Arató Gergely (DK) hiába kérte a két előterjesztés levételét az ülés napirendjéről. Történt mindez úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a délelőtt kormányinfón – rendkívül szokatlan módon – saját maga állt ki az újságírók elé, hogy elmondja: még nincs döntés a Fudan ügyében, lesz népszavazás és a kormány el fogja fogadni a népakaratot. Csak azt nem mondta, mikor lesz a népszavazás. Erről egyébként a bizottsági ülésen Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) is hiába kérdezte Schanda Tamást, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát, aki sokadszorra is felmondta: a projekt egyelőre csak tervezés alatt áll. Sokat elárulóan hozzátette azonban: „a két jogszabály arra kell, hogy előrehaladhassanak”. Ennek érdekében a törvényekkel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítik a projektet, felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy rendeletben jelölje ki az új kínai campus megvalósításához szükséges fejlesztési területet. Demeter Márta (LMP) bizottsági alelnökként felvetette, hogy egy 500 milliárdos beruházás esetén nem az előkészítés után, hanem még előtte kellene megkérdezni a helyieket, szeretnének-e egyáltalán egy olyan létesítményt a kerületben, ahová be sem tehetik majd a lábukat. A magyar diákoknak a sokmilliós tandíj miatt esélyük se lesz ott tanulni. Schanda Tamás politikai hisztériakeltésnek nevezte a felvetést, mondván, még nincsenek meg a tervek, így nem ismertek a költségek és a szükséges források. (Ennek némiképp ellentmond az a részletes dokumentum amely az ITM honlapján olvasható.) A kerület és a főváros pedig jobban tenné, ha tárgyalna a minisztériummal, mert mindenkinek az az érdeke, hogy a városnak ez a szégyenfoltja eltűnjön. A beruházás egyébként a magyar fiatalok előtt nyit lehetőséget, hogy itthon tanulhassanak egy világranglistákon kiemelkedő helyen lévő egyetemen – tette hozzá. Hende Csaba (Fidesz) bizottsági elnökként pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már most ösztöndíjjal segíti a neves egyetemeken tanuló tehetséges fiatalokat, ez a támogatás a Fudanon tanulni szándékozók előtt is nyitva áll majd. A bizottság által elfogadott két törvényjavaslattal a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét is átadják a még csak előkészítés előtt álló beruházásnak, méghozzá ingyen. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át. A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.   

„Arra vigyáztak, hogy a haverok jól járjanak”

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésének másik nagy vihart kavart témája a Böröcz-féle lakástörvény-módosítás, amelyet a nagy felháborodás csillapítására alaposan átírtak. (Erről csütörtöki számunkban részletesen beszámoltunk.) A bizottság által elfogadott változat szerint 2025 végéig mindazok megvehetik – a világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben található – lakásaikat, akik 2020 decemberében már határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkeztek, így Bayer Zsolt, Rákay Philip is. Demeter Márta, konstatálva, hogy a módosításban főként arra vigyáztak, hogy a haverok jól járjanak, azt tudakolta, miként kompenzálják a vagyonvesztést elszenvedő önkormányzatokat. Az irományt benyújtó kormánypárti Böröcz László szerint erre nincs szükség, hiszen a lakások vételárának 10-80 százaléka be fog folyni az önkormányzatokhoz. Arató Gergely a javaslat alkotmányellenességét és szociális érzéketlenségét emelte ki, hiszen legjobban a Fidesz „rokonai, barátai és üzletfelei” járnak jól a kiárusítással. – Nehéz szülés volt, ráadásul sokáig az sem lehetett tudni, hogy ki ennek a törvényjavaslatnak a valódi apja, de Böröcz László végleg a nevére vette – mondta Hiszékeny Dezső. A szocialista politikus szerint a javaslat már régen nem a budavári bérlőkről szól, ők csupán az eszközök a csókosok kiszolgálásához. A kormányhivatalokhoz rendelt új jogosítványok, amelyekkel felülírhatnak önkormányzati döntéseket valójában újabb centralizációs lépések, ráadásul az így született döntések bírói felülvizsgálatára sincs lehetőség. A módosítás teret nyit a spekulánsok előtt és ellehetetleníti az önkormányzati bérlakásprogramokat. A lakástörvény módosításáról már a jövő héten szavazat a T. Ház. 

Kibogozhatatlan Mátraix – Jelentős támogatásra szorul a Mátrai Erőmű

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár évi 50 milliárdos támogatásunkat is igényelheti a tavaly Mészáros Lőrinctől állami tulajdonba került erőműcég, de az egység bezárásérett. A munkahelyek és az áramegyensúly megtartását célzó tervek drágák és alaptalanok.
Ekkora szén-dioxidkvóta- árak mellett legfeljebb 2022 végéig tarthat a Mátrai Erőmű működése – vélekedett megkeresésünkre egy szakmai forrás. Emlékeztetett, hogy Magyarország második legnagyobb erőművének könyveiben a céget tavaly Mészáros Lőrincéktől megvásárló állami MVM csak ez év végéig biztosít a működés fenntartása felől. Most a kvóta tőzsdei ára 53 euró. A piacon az áram megawattórája (MWh) az elmúlt időszakban nagyjából ugyanennyit kóstált. A blokkok egy MWh áramot egy tonna CO₂ kibocsátásával termelnek meg. Vagyis csak szennyezési költségük elviszi a teljes bevételt. És akkor még nem számoltuk a béreket vagy a karbantartást- beszerzést. A szénerőmű 12-14 eurós szén-dioxid-kvótaár felett már veszteséges, de 17 euró felett mindenképp. A Mátrai Erőmű évi 2-3 millió MWh áramot termel, ami 2-3 millió széndioxid- kvóta vásárlását igényli. Ez 53 eurós kvótaárral számolva évi 100-150 millió eurós – mai áron 40-50 milliárdos – költségtétel. Ha a kvótaár megkétszereződik, akkor duplaennyi. Forrásunk szerint az egységet csak az tartaná életben, ha az állami tulajdonos évente a szén-dioxid-kvóta kiadásának megfelelő tőkét pumpálna bele. Amikor 2019. december 23-án az MVM a kormányfő felcsúti barátjának érdekeltségeitől 17,44 milliárdért megvásárolta az egységet, a karbonárak már bőven 20 euró felett jártak. Vagyis az állami cégnek, illetve a vagyonértékelést végző PricewaterhouseCoopersnek (PwC) tudnia kellett: a lignitblokkokkal csak veszteséget vásárol magának az állam. De más gond is akad itt. A korábbi, az 5,9 milliárd forinttól a 40 milliárd forintig terjedő becslések ellenére az ügyre rálátó forrásaink kitartanak korábbi információnk mellett: Mészáros Lőrinc érdekeltségei – a tőzsdei Opus és a Status Energy tőkealap – több körben, összesen mintegy 35 millió eurót, 11-12 milliárd forintot fizettek ki a Mátrai Erőmű 72,66 százalékáért. Először az erőművet közel negyedszázadig irányító német RWEEnBW- nek, majd két részletben körülbelül ötmillió eurós felárral kivásárolták a velük együtt be-, majd gyorsan kiszálló cseh EPH-t is. Ezt legalábbis megerősíteni látszik, hogy a két Mészáros-érdekeltséget összefogó Status Power Invest Kft. 2018-ban a Mátrait pont 35 millió eurón tartotta nyilván. Bár Mészárosék az általuk 2018–2019-ben fizetett vételárat nem hozzák nyilvánosságra, a jelek többsége szerint jóval kevesebbet fizettek a Mátrai Erőmű-többségért annál a 17,44 milliárdnál, amit 2020 márciusában kaptak érte az MVM-től. (Ráadásul az állami cég további közel ötmilliárddal Mészárosék kölcsöneit is kiváltotta.) Kérdés, az egyre szigorodó uniós környezetvédelmi szabályok és vágtató szén-dioxid-árak közepette mitől nőtt néhány hónap alatt akár bármennyivel is a Mátrai Erőmű értéke. (Ama, lapunkban is megjelent spekulációkat, miszerint a Mészáros- időszak alatt a Mátrai Erőmű számára Csányi Sándor érdekeltségeitől megvett, most tehát szintén az MVM-hez került Geosol nevű helyi hulladékválogató önmagában ért vagy 11 milliárdot, ellenpontozza, hogy az adásvétel előtt viszont a Mátrai Erőmű Mészáros tőkealapjának adta két, hasonló értékű napelemparkját. Mivel e két ügylet lényegében kioltotta egymást, az MVM minden jel szerint csak az elavult mátrai egységért fizette ki a súlyos köztízmilliárdokat.) A vételár alapjául szolgáló PwC-jelentés egyelőre csak körvonalasan ismert. Szó szerint: az ügybe magát mélyen beleásó MSZP-elnök, Tóth Bertalan adatigénylésére az MVM csak egy kitakarásokkal-üres lapokkal teli iratot küldött. Az ellenzéki politikus pert indított az – indokoltan minősített adatokon kívül – kitakarásmentes változatért, amit első fokon meg is nyert. A megküldött papírok tanúsága szerint egyébként az MVM 2019. december 18-án megrendelte, megkapta és el is fogadta vételáralapként a PwC-tanulmányt. (A tanácsadó addig inkább Mészárosék, vagyis az eladó számára készített hasonló értékeléseket.) Még rejtelmesebb, hogy a számos megkeresés ellenére az MVM egyszemélyi tulajdonosi képviselőjének, Mager Andrea vagyonminiszternek az ügyletet az MVM számára engedélyező határozata máig nem került elő. Mindenesetre a jelek szerint az MVM-vezetőség már a Covid előtt a lehető legalaposabban mosta kezeit.  Az egyik oldalról ugyanis hivatkozhattak egy független tanulmányra, másrészt viszont csak a vagyonminiszter „parancsát” teljesítették. Eme sakklépésekkel az állami energiacsoport vezetősége vélhetőleg csak egy lehetséges büntetőeljárás előtti nyomokat igyekezett homályosítani. Míg ugyanis a törvény szerint a cégvezetők döntéseikért büntetőjogi felelősséggel tartoznak – aminek például a jelenleg börtönben ülő Kocsis István, egykori MVM-vezér a megmondhatója –, addig Mager Andrea politikusként állítólag nem állítható bíróság elé a közvagyon elherdálása miatt. A vétel körüli vita most leginkább az erőműcég frissen közzétett tavalyi mérlege kapcsán lángolt fel. A cég adózás, vagyis minden lehetséges módosító tétel után 42,7 milliárd forintos veszteséget „ért el”. Azért fontos e helyt a pontos fogalmazás, mert a Mátrai Erőmű kapcsán a zavarkeltést mesterfokon űző NER-propaganda az eredmény fogalmát is a tényeken túli világba helyezte. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter két éve azt jelentette, hogy az erőműcég 2018-ban, már Mészáros Lőrincék irányítása alatt, nyereséget termelt. Büszkén hozzátette, hogy a tulajdonosok még 11 milliárdos osztalékot is felvettek. Ehhez képest a valóság, hogy a cég 2018-ban – úgyszintén „adózás után” – 817 milliós veszteséget mutatott fel. Igaz, „adózás előtt” még hasonló pluszban álltak. Csak hát jött az a fránya adó… Egy veszteséges, borús kilátású cégből tízmilliárdnyi osztalékot kivonni pedig, bár jogszerű lehetett, büszkeségre a legkevésbé sem adott okot. Mindazonáltal Mészárosék már ezzel visszaszerezték szinte a teljes vételárukat, így az MVM által kifizetett közpénz tiszta haszonnak tekinthető. De a jelek szerint az amúgy ritkán megnyilatkozó MVM sem akar lemaradni a ködösítési versenyben. Május 28-i online sajtótájékoztatójukon a Mátrai Erőmű kapcsán beküldött számos kérdésünk közül mindössze a cég tavalyi adózott eredménye iránti tudakozódásunkat olvasták be, amire némi zavar után Sum János gazdasági vezérigazgató- helyettes a – rá következő munkanapon lejáró – mérlegbeadási határidőig kért türelmet. A veszteségadat napvilágra kerülte utáni nap délután az MTI-n keresztül a tavalyi év teljesítményét a – papírokban nem is szereplő – „800 millió forintos pozitív működési eredménnyel” jellemezték. Így a közvélemény java része csak erről értesült. Igaz, éjjel frissítették az anyagot a 42,7 milliárdos, hivatalos adózottveszteség-adattal is. Bár a kormánypropaganda a veszteséget azóta a szén-dioxidkvóta nyakába varrja, a könyvekből egyértelmű, hogy az összeg nagyobb részét, harmincmilliárdot az eszközök leértékelése tette ki. A vásárlás után tehát az MVM azzal szembesült, hogy a portéka nyilvántartott értékénél kevesebbet ér. Az is igaz, hogy mivel a kormány 2030-ról 2025-re előre hozta a két utolsó szénblokk bezárási idejét is, növelni kellett az értékleírási kulcsokat is. Számviteli szakértők szerint ráadásul az amortizáció még pénzt is hoz a konyhára, így – különösen az MVM tőzsdei tervei tükrében – további hasonló lépések várhatók. De ezt sem tehetik a végtelenségig. Bár a cég saját tőkéje tavaly év végén 51 milliárdra rúgott, ebből 19 milliárdot már szeptemberben az MVM tett bele tőkeemelésként. Ha a vételárba nem is, a vétel közpénzterhébe ez is beleszámít. (Eközben az MVM-et az állam tavaly szilveszterkor 210,5 milliárdos, idén áprilisban pedig további közel 22 milliárdos tőkeemeléssel kínálta meg.) Kapcsolódó kérdéseinkre az MVM-től az online sajtótájékoztató óta várjuk a válaszokat; kommunikációs intézőjük azt ígérte, ha beérkeznek, jelentkezik.  

Félremagyarázott vételkényszer

Orbán Viktor és tőle lefele mindenki két okkal magyarázza a „vételkényszert”. Részint a több ezer (főképp bányász-) munkahely megmentésével, részint azzal, hogy a kelet-magyarországi áramszünetek elkerüléséhez úgymond kell egy „nagyerőmű”. Előbbi tétel azért sántít, mert a szénblokkok kiváltására tervezett gáz-, nap-, biomassza- és hulladékblokkok csak néhány száz – jól szervezve inkább csak néhány tucat – főt igényelnek. Utóbbi elmélet kapcsán pedig, környezetvédők tanulmányai mellett, „hagyományos” energia-szakértők elszólásai sem teszik egyértelművé, hogy egy (az uniós környezetvédelmi elvekkel szembehelyezkedő, magas szén-dioxid-kvótaárak mellett szintén veszteségre ítélt) „nagy” gázerőmű nélkül Kelet-Magyarország tényleg összeomlana.

„Palimadár” lett az állam

Mager Andrea május eleji parlamenti meghallgatása során az erőmű sanyarú helyzetét azzal magyarázta, hogy az előző, német tulajdonos több mint százmilliárdnyi osztalékot vitt ki. Ez igaz, de közel negyed évszázad alatt, kizárólag tényleges nyereségből, és hagytak is a cégben annyit, hogy a pénztartalékok 2016-ra 108 milliárdra duzzadtak. Mészárosék és az MVM ezután erre jártak rá. Bár az állami energiacsoport szerint a 17,44 milliárdos vételár még mindig sokkal alacsonyabb a vételkori, 75 milliárdos saját tőkénél, a Mészárosék által röviddel azelőtt ennél olcsóbban vett és legalábbis 11 milliárddal gazdagabb cég 1 forintért is csak egy rendkívül elkötelezett – asztalnál inkább palimadárnak nevezett – vevő érdeklődését válthatta volna ki.