Előfizetés

Megvan a magyar válogatott helye az Eb-résztvevők rangsorában

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2021.06.11. 17:26

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A huszonegy nem minden esetben nyerő szám, ezt bizonyítja, hogy a magyar válogatottat hátulról a negyedik helyre teszik az Eb-résztvevők rangsorában.
Észak-Macedónia a 24., Finnország a 23., Szlovákia a 22., Magyarország a 21. Azt nem lehet mondani, hogy óriások vannak honfitársaink előtt. A 20. Skócia, a 19. Törökország, a 18. Csehország, a 17. Oroszország, a 16. Ukrajna, a 15. Ausztria, a 14. Wales. Akad köztük szomszéd, szűnni nem akaró keleti barát, illetve annak ellenkezője. A huszonnégy csapatos Európa-bajnokság jellemzője a hígulás, Wales legutóbbi negyedik helyezése és Izland nyolc közé jutása ennek kétséget kizáró bizonyítéka. Az élmezőny a helyén van, ezt tükrözi a FIFA-ranglista a franciák 2., a portugálok 5., még a németek 12. helyezésével is. A „világcsoportba” sorsolt magyarok esélyeit tovább gyengíti, hogy Portugália legjobbjai ellen soha nem tudtak nyerni; a franciákat mindmáig utoljára negyvenöt esztendővel múlták felül, igaz, meglepő párhuzam, hogy az 1976-os diadal idején tizenkét meccses veretlenségi sorozatban volt, míg jelenleg tizenegy vereségmentes találkozót számlál a válogatott. A németeket 1985 után 2004-ben, a vesztes vb-döntő fél százados jubileumán is sikerült legyőzni Kaiserslauternben, ahol duplázó magyar csatárt a németek Tor-ghellének hívták, ám minden idők rekordvereségeinek egyikét is a Nationalelftől szenvedték el hazánk fiai, mégpedig 1941-ben, amikor Magyarország a náci Németország önkéntes fegyverbarátja lett. Akkor 7:0-ra nyert az ellenfél, míg 2013-ban a hollandok mértek 8-1-es csapást rosszul festő legjobbjainkra. Most a továbbjutásról csak a földtől elrugaszkodók ábrándozhatnak, e tekintetben még a kormányfő sem hangoztatja, hogy merjünk nagyot álmodni. Sőt bánatát fejezte ki Szoboszlai távolléte miatt. Az azonban semmiség csaknem harmincezer honfitársunk hiányához képest. A pandémia alatt a futball sokat vesztett fontosságából, mert az élet a lényeges igazán. De azért remélni lehet, hogy a magyar játékosok nem csupán a találkozók kezdete előtt nem esnek térdre. 

Már lehet menni a Városligetbe szurkolni a nemzeti tizenegynek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.11. 15:27

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A belépés egyik feltétele a védettségi igazolvány vagy a 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszt.
Megnyitotta kapuit a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság egyik hivatalos szurkolói zónája a Városligeti Műjégpályán, ahol 31 napon át várják a sportág kedvelőit és a kikapcsolódni vágyókat

- írja az MTI.

Az állami hírügynökség szerint az ingyenes szurkolói zóna minden nap 11 órakor nyit, meccsnapokon az utolsó mérkőzést követően egy órával, míg szünnapokon 22 órakor zár. A helyszínen a közös meccsnézés izgalmát négy óriás kivetítő biztosítja - egyenként 60 négyzetméteresek -, a további szórakoztatásról pedig a nagyszínpad fellépői gondoskodnak. Ezek mellett kortól és nemtől függetlenül számos ingyenes program várja az érdeklődőket. A tízezer négyzetméteres műfüves, futballpályára emlékeztető, de mégis hamisítatlan piknikterületen többek között lesz e-sport sarok, teqball, ügyességi akadálypálya és fotósarok is, természetesen az elmaradhatatlan étel- és italszolgáltatáson túl. Csisztu Zsuzsa, a budapesti szurkolói zóna szóvivője a pénteki, hivatalos kapunyitó eseményen kiemelte: a drukkerek természetes igénye, hogy találkozzanak egymással és közösen, együtt éljék át a futballmeccsek nyújtotta élményeket. 
"A városligeti zóna nem más, mint a Puskás Aréna kinyújtóztatása, ahol biztonságos környezetben mindenki igazi futball életérzéssel gazdagodik, akár családok is. Együtt ünnepeljük a magyar válogatott mérkőzéseit, a hazai Eb-rendezést, de talán még azt is, hogy a járványhelyzetben túlvagyunk egy fárasztó, zsibbasztó időszakon."

Az aktuális egészségügyi előírások, illetve az operatív törzs által meghatározott legszigorúbb óvintézkedések szerint kialakított helyszín - amelyet tíz nap alatt építettek fel - a budapesti meccseknek otthont adó Puskás Arénától alig másfél kilométernyire, impozáns környezetben található. A járványbiztos szurkolást segíti elő, hogy a tágas, szabadtéri helyszínre védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni, valamint 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel, illetve olyan hivatalos igazolással, hogy az illető hat hónapon belül átesett a fertőzésen. Plusz biztonsági lépcsőként a bejáratnál még hőkapukat is elhelyeztek. A szurkolói falu operatív vezetője, Major Balázs az MTI-nek elárulta: a városligeti helyszín kapacitása 11 ezer fő, és a kapuknál olyan technika áll rendelkezésükre, amely segítségével teltház esetén be tudják csukni a kapukat. Hangsúlyozta: váltásban mintegy 600 fő dolgozik majd a szurkolók zavartalan szórakoztatásának érdekében. Egy időben a létszám fele lesz ügyeletben, kiemelt napokon - amikor a magyarok pályára lépnek - viszont a háromnegyede. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője emlékeztetett: öt évvel ezelőtt a magyar Eb-szereplés euforikus hangulatot váltott ki nemcsak a franciaországi helyszíneken, hanem Budapesten is. "Akik különböző okokból nem jutnak ki a Puskás Arénába, vagy a többi Eb-meccs helyszínére, azok a remek hangulatban nézhetnek mérkőzéseket a Városligetben, és egészen biztos, hogy a stadionokban szurkolókhoz hasonlóan maradandó élményekkel gazdagodnak." Az esemény ideje alatt a szervezők a szurkolói zónával kapcsolatos legfrissebb információkat, tartalmakat, valamint a részletes programbontást a Puskás Aréna Facebook-oldalán teszik közzé. Mint lapunk is beszámolt róla, ha valaki vét a szabályok ellen, akkor borsos csekket is kaphat. Erről ide kattintva olvashatnak bővebben.

Római parti Eb-gondolat

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2021.06.11. 11:00

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP or licensors
A tizenhatodik labdarúgó Európa-bajnoksághoz tizenhatos mezőny illene, ám honfitársaink szerencséjére az UEFA – éppen tizenhatról és tizenhattól – huszonnégyre emelte a létszámot.
Így egymás után a második olyan kontinenstorna kezdődik, amelyen részt vesz a magyar válogatott, bár a selejtezőkön nem tudott továbbjutást érő helyen kikötni. Ennél is különlegesebb, hogy négy mérkőzést Budapesten tartanak, legalább kettőt honfitársaink fellépésével. Mert a kivételes rendezési szám végül is igazodik a futballhoz: tizenegy város tartozik a házigazdák köréhez, ahogyan tizenegy játékos alkot egy csapatot. Eredetileg tizenkettő volt az a tizenegy, de két vendéglátó visszalépett, és csak egy ugrott be helyette. Hazánk fővárosán kívül Amszterdam, Baku, Bukarest, Glasgow, Koppenhága London, München, Róma, Sevilla és Szentpétervár ad otthont a tornának. A kontinentális szövetség összeurópai bulit tervezett az első Eb hatvanadik évfordulójára, ám a Covid miatt már a hatvanegyedik esztendőben járunk, és a járványtól most is jelentős a félelem, csak Pesten szabad a pálya, pontosabban a nézőtér egésze. Torna lesz, másutt a dzsembori ráér a pandémia esetleges lezárulta után. Nálunk viszont azok büszkélkednek a leghangosabban az Európához tartozással, akik egyébként rosszul lesznek Európától. A mezőny erős, a magyarok négyese kiváltképp az. A korábbi Eb-aranyérmesek közül csak a görögök hiányoznak, amennyiben az oroszokat, ukránokat a futballban is szovjetutódoknak tekintjük. Az egykori Csehszlovákiát Csehország és Szlovákia is képviseli. (Az 1976-ban győztes keretben egyaránt tizenegy cseh és szlovák kapott helyet.) Szerepelnek a dánok, a franciák, a hollandok, a németek, az olaszok, a portugálok, a spanyolok. A valaha döntőt vívók közül pedig még a belgák, alanyi jogon a csehek, valamint a hajdani jugoszlávok képviseletében a horvátok. Az Eb ma este az olasz–török mérkőzéssel kezdődik az Örök Városban. De további tíz település cáfolja, hogy minden út Rómába vezet.