Előfizetés

Jogállami eljárások: az EU Bírósága is a gázpedálra lép

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.06.11. 18:15

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Még az év vége előtt megszülethet az Európai Unió Bíróságának ítélete a jogállami feltételrendszert tartalmazó rendelet jogszerűségéről, miután a testület elnöke pénteken úgy döntött, hogy a beadványokat gyorsított eljárásban fogják tárgyalni. Koen Lenaerts október 11-12-ére tűzte ki a tárgyalás időpontját.
Magyarország és Lengyelország az uniós források kifizetését a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló, január óta hatályos közösségi jogszabályt március közepén támadta meg az uniós bíróságon. A két ország megítélése szerint a rendelet előírásai sértik az uniós jogot. Ezzel ellentétes a két társ-jogalkotó, az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács álláspontja. A képviselő-testület ellen-beadványában az ügy gyorsított eljárását kérte a bíróságtól, a jogvita rendezésének sürgősségére és fontosságára való tekintettel. A jogszabály végrehajtásáért felelős Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly decemberben megígérte az Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök által megzsarolt állam- és kormányfőknek, hogy addig nem alkalmazza az előírásokat, amíg az EU Bírósága nem dönt a jogszerűségükről. Ahogyan lapunk beszámolt róla, az Európai Parlament perrel fenyegeti a biztosi testületet, ha nem veti be a “jogállami féket” az EU-s támogatásokat a hatalom akaratának engedelmeskedő ügyészségek és bíróságok segítségével elsíboló kormányokkal szemben. Az EP szerint január óta számos olyan jogsértés történt és történik a tagállamokban, ami alapján elindítható lenne a pénzek folyósításának felfüggesztésével járó eljárás. A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban gyakorlatilag két hónapot adnak az Európai Bizottságnak, hogy teljesítse törvényes kötelezettségét, másként a bíróságon találja magát. Von der Leyen két tűz közé került: egyrészt köti őt a vezetőknek tett ígérete, másrészt nógatja a parlament, hogy cselekedjen végre. Az elnök és a biztosok egyelőre időt húznak, és úgy próbálják lecsillapítani a türelmetlen képviselőket, hogy megígérték nekik: bevonják őket a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozásába. Ennek vázlatát a jövő héten juttatják el az uniós törvényhozás tagjainak. Közben Johannes Hahn költségvetési biztos is megjelent a “küzdőtéren”, kilátásba helyezve, hogy az érintett tagállamok már az ősz elején megkaphatják az első írásos figyelmeztetéseket, ami gyakorlatilag az eljárás kezdete. Ez azt jelentené, hogy az Európai Bizottság, a bizottsági elnök ígéretével szemben, nem várta meg a bírósági ítéletet a jogállami rendelet törvényességéről.

Már a BBC is beszámolt arról, hogyan szabná át a Fidesz a magyar fiatalok szexuális felvilágosítását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.11. 15:07

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyúttal felidézik azt is, milyen heves bírálatok érték kormányoldalról a "Meseország mindenkié" elnevezésű mesekönyvet.
A Magyarországon kormányzó nacionalista párt törvényjavaslatot nyújtott be a homoszexualitást és a nemváltoztatást kiskorúak számára népszerűsítő tartalmak betiltására

- számol be a törvényalkotási bizottság előtt álló módosítóról a BBC.

A brit közszolgálati média cikkében azt írja, utóbbi betiltaná a 18 éven aluliaknak szóló LMBT-irodalmat, beleértve az oktatási anyagokat, valamint a melegek jogait népszerűsítőnek ítélt reklámokat. Emlékeztetnek, hogy több emberi jogi csoport is elítélte a lépést, mondván, az az Oroszországban alkalmazott gyakorlathoz hasonlít. A magyar LMBT-csoportok szövetsége, a Budapest Pride felszólította aktivistáit, lobbizzanak Joe Biden amerikai elnöknél azért, hogy a jövő héten Brüsszelbe látogató amerikai elnök beszéljen erről a kérdésről Orbán Viktorral.  A cikk ezt követően a magyar olvasók számára jól ismert tényeket idéz: a jogállamisági eljárás kérdését, valamint azt, hogy Magyarországon nem ismerik el a melegházasságot és tiltják az ilyen pároknak az örökbefogadást.  Emlékeztetnek az orosz törvényekre is. Moszkva 2013-ban fogadott el egy olyan rendeletet, amely szerint súlyos pénzbírság jár azoknak, akik a 18 éven aluliaknak szóló úgynevezett "melegpropagandát" terjesztik. A törvény tiltja a "homoszexuális magatartás népszerűsítését kiskorúak körében". Felidézik azt is, a Fidesz-kormány tavaly milyen hevesen bírálta a Meseország mindenkié elnevezésű kötetet, amelyben a mesehősöket romák és homoszexuálisok jelenítik meg. Az írásban egyébként az "euroszkeptikus" és "nacionalista" jelzőkkel illetik a magyar miniszterelnököt.   
A brit közszolgálati média szerint a magyar kormányt sok kritika éri az EU-ban, mondván, korlátozza a migránsok és más kisebbségek jogait, átpolitizálja a bíróságokat és a médiát, valamint eltűri az antiszemitizmust.

Ugyanakkor a kormányfő azt állítja, Magyarország keresztény értékeit védi egy olyan Európában, amelyet szorongat a baloldali liberalizmus. A cikk azzal zárul, hogy noha a Fidesz uralja a magyar médiát és a politikát, ennek ellenére a vele szemben felálló ellenzéki szövetségnek már több támogatója van egyes közvéleménykutatások szerint. A felvilágosításról szóló törvénytervezet értelmében nem lehet majd a nem megváltoztatását, illetve a homoszexualitást „népszerűsíteni”. A változtatásokról ide kattintva olvashat bővebben. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy amúgy annak a pártnak a képviselői nyújtják be ezt a törvényjavaslatot, amelynek egyik alapító tagjára tavaly december elején több tucat meztelen férfi társaságában, egy orgián talált rá a belga rendőrség. 

Alföldi Róbert: a hatalmon lévők azt gondolják, valaki attól lesz meleg, ha megnéz egy előadást, amiben látható a homoszexualitás

A szexuális irányultság és a nemi identitás összemosása a pedofíliával pedig a legaljasabb módszer, amit egy hatalom használhat - írta a fejleményre reagálva Alföldi Róbert a Facebook-oldalán. A rendező felidézte, épp egy olyan erdélyi magyar író művét próbálja Budaörsön, amit fontosnak tartana, hogy minél több középiskolás lássa. Érvei között azt hozta fel, mindez azért lenne szükséges, hogy ne legyenek öngyilkosok, ha rájönnek, hogy pl. a saját nemükhöz vonzódnak. Úgy értékelt, a törvényalkotók azt hiszik, valaki attól lesz homoszexuális, ha ilyen tartalmakat lát.  "Kedves Selmeczi Gabriella, ön el tudja képzelni, hogy ha kamaszkorában megnézi Makk Károly Egymásra nézve című filmjét, akkor attól leszbikus lesz? (És félreértés ne essék, nem a leszbikusságon van a hangsúly.) ... és csodálkozunk, hogy a pápa vonakodik találkozni…" - fogalmazott bejegyzésében.  

Több százan emlékeztek meg néhány, Úzvölgyében nyugvó román katonáról

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.11. 15:03

Fotó: EGYED UFO ZOLTÁN / AFP
Egy nacionalista egyesület állítja: 149 „hős” sírja van itt, de dokumentumok szerint 11, zömmel magyarokat és oroszokat szolgáló románt temettek ide.
 A román nacionalista Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület hívására több százan emlékeztek meg csütörtök este a Hargita megyei úzvölgyi katonatemetőben a – véleményük szerint – ott eltemetett román hősökről. Az eseményekről a Székelyhon.ro és a G4media.ro portál közölt beszámolót, és a szervező egyesület elnöke is filmet tett közzé a közösségi oldalán.
A hősök napján tartott megemlékezésen, amint ez immár hagyományossá vált, idén is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a megmozdulás szervezői szerint – az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve, a jelenlévők tömege minden névre jelennel válaszolt.

 Ezt követően került sor az ortodox egyházi szertartásra, koszorúzásra és az ünnepi szónoklatokra. A G4media.ro portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben a román zászlók mellett a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) párt zászlói is ott lengtek, az egyházi szertartást pedig a két világháború közötti legionárius (román fasiszta) mozgalommal nyíltan szimpatizáló Amfilohie Branza szerzetes celebrálta. Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület elnöke beszédében a temető történetének a főbb mozzanatait idézte. Szerinte a „nemzetközi temetőt” a román hadisírgondozó hozta létre 1926-27-ben, amikor ide gyűjtötte össze a környéken elesett, mindenféle nemzetiségű katonák földi maradványait. Úgy vélte: 1994-ben történt változás a temetőben, amikor takarítás címszó alatt a csíkszentmártoni önkormányzat összegyűjtötte és elégette a temetőben nyugvó román katonák keresztjeit, majd mindenféle engedély nélkül 600, magyar jelképekkel ellátott keresztet állított. A szónok szerint Darmanesti polgármestere, a csütörtök esti rendezvényen is jelen levő Constantin Toma a temető nemzetközi jellegét állította vissza 2019-ben, amikor az itt nyugvó román katonák emlékére ötven betonkeresztet, az itt eltemetett valamennyi katona emlékére pedig egy emlékművet állíttatott. Tirnoveanu kijelentette: azért nem más katonatemetőben tartanak megemlékezést a hősök napja alkalmából, mert „semmilyen más temetőben nem fenyegetik a buldózerek a románok keresztjeit”. Hozzátette: ugyanezért mennek Hargita és Kovászna megyébe megünnepelni Trianont, és más román nemzeti ünnepeket, mert ezekben a megyékben a román nemzeti identitást támadják a magyar politikai struktúrák. A nacionalista egyesület elnöke végül azt állította:
„Nem a magyarokkal, hanem a magyar politikusokkal van baj, akik azért mutogatnak szélsőségességet kiáltva, hogy leplezzék az autonomista törekvéseiket, az úgynevezett Székelyföld Romániától való elszakítását. (...) Az úzvölgyi, székelyföldi rendezvényeken soha nem történtek szélsőséges megnyilvánulások, soha nem volt semmiféle erőszak. (...) Menjen be mindenki fejébe, hogy ezen túl is nagy számban jelen leszünk Kovászna, Hargita, megyében, és itt Úzvölgyében is, mert ez a mi országunk, és mi nem vagyunk albérlők az országunkban.”

Csíkszentmárton áll nyerésre a bíróságokon

  Az úzvölgyi katonatemető 2019 áprilisában vált román-magyar konfliktus helyszínévé. Ekkor a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a magyar hadsereg által 1916-ban létesített katonatemetőben. A temetőt mindeddig a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. Két évvel ezelőtt, a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén. A székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élő lánccal próbálta megakadályozni a parcella felszentelését, sikertelenül. A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: tavaly október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Darmanesti város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot, melyet 2010-ben kormányhatározat is megerősített. Csíkszentmárton javára ítélt első fokon a bíróság abban a perben is, amelyben a székelyföldi település annak a darmanesti-i önkormányzati határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte, mely a temetőt a moldvai kisváros közvagyonává nyilvánította. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019 június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a neveit a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. Később a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról állapította meg, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.