Csodafegyver?

Nagy baj lehet. Ahogy vészhelyzetben szokás, bedobták a csodafegyvert: az adóvisszatérítést. Tudom, miért teszik, de ezzel együtt örülök neki. Minden forintnak örülök, amit nem lopnak ki az alapítványaikba vagy az oligarcháikhoz. A csodafegyverben a legnagyobb csoda, hogy most kivételesen nemcsak Mészárosék, Orbánék és az ismert kör családjai kapnak belőle.

Na persze ők is: házaspáronként 1 millió 600 ezret azért csak felcsípnek a visszatérítésből, de ez ott aprópénz: épp 498 millió 4oo ezerrel kevesebb, mint az a fél milliárd, amennyivel naponta (naponta, nem évente!) gyarapodott Mészáros Lőrinc vagyona az elmúlt évben. Ugye-ugye, milyen ostobák voltunk, hogy fellázadtunk a vasárnapi boltzár ellen? Ha vasárnaponként leállt volna minden, most Mészárosnak 26 milliárddal kevesebbje lenne. Nem mondom, hogy ezzel kint lennénk az összes vizekből, de én pl. tudnék vele mit kezdeni. Akkor is, ha pár nullával kisebb összegről lenne szó – velem lehet beszélni. Kár, hogy utóbbira csak a nemzeti konzultációkban tesznek gügyögős kísérletet. Az lesz most is: megkérdezik, tetszik-e akarni egy kis pénzt, vagy inkább tépjék össze, keverjék a kutyatápba, firkálja össze a gyerek. Nehéz lesz eltalálni a választ, nem irigylem azokat, akik majd kitöltik.

A biztonság kedvéért újra rákérdeznek a migrációra is. Hátha a nép meggondolta magát, és kifejezetten kéri, hogy a gaz muszlim hordák elözönölhessék az országot, elvegyék a magyarok munkahelyét, megerőszakolják nőrokonaikat, és most még a vírust is terjesszék, amire múltkor még képtelenek voltak. Pedig igényük lett volna rá, az egyszer biztos.

Nem mintha a szereplők összehasonlíthatók volnának, de a csodafegyver, a „Wunderwaffe” ígéretét a harmadik birodalom a végjáték idején dobta be, hogy őrizze a reményt fáradó hadaiban és ijesztgesse az ellenfelet. Pontosabban magát a fegyvert már nemigen dobta be, (pedig még „halálsugárról”, a kijelölt területet porig égető hatalmas űrbéli tükrökről is szó volt). Elkéstek vele, van ez így néha a csodafegyverekkel. Orbánék rutinosobbak a csodafegyver-témában: választás előtt mindig előkerül egy. 2014 előtt a rezsicsökkentés, 2018 előtt a migránsveszély. Most itt a „Csodafegyver 3.0” projekt. Kérdés, nem késtek-e el ők is azzal, hogy meggyőzzék segítőkészségükről a választót.

A vészhelyzet nem véletlenül most sarkallta őket tettekre. Sok egyéb jel mellett a múlt hét végi tömegtüntetés és a saját közvéleménykutatásaik jelezték: a Fudan-történet szimbolikussá vált, ezzel, mint a külföldi sajtó írta, „elgaloppírozták magukat”. Orbán ilyenkor gyorsan lép: így tette az internetadó és a vasárnapi boltzár elleni tömeges tiltakozás után is. Most villámsebesen hátrébb léptek a Fudan ügyében, lehazudva az összes előzményt, és szemlátomást rögtönözve (ezért az egymásnak ellentmondó részletek) előkapták a csodafegyvernek szánt adóvisszatérítést.

Akárhogy is: nyugodtan örüljön mindenki, aki kap belőle. Csekély, töredéknyi kárpótlás ez azért, amit elvettek tőlünk jogban, jussban, reményben. Ha a rabló valamit itthagyott a kifosztott lakásban, mert már nem tudta elcipelni, attól még rabló, nem fogjuk a szívünkbe fogadni. Valódi elégtételt a szavazófülkékben kell szereznünk.

De az öröm közben figyeljünk a részletekre. Mert a rendszer urai csak nem tudták megtagadni magukat. Most is azoknak jut a legkevesebb, vagy éppen semmi, akiket legjobban tönkretett a válság. Nem kap egy fillért se a visszatérítésből az az 1,2 millió kisnyugdíjas, akinek ellátása kevesebb a havi 150 ezernél, és az infláció fojtogatja. De az a 13 ezer sem, akinek havi 50 ezernél kevesebből kellene megélnie. Ne jöjjenek az egyheti plusznyugdíjjal, az az utóbbi körben egész évre 12500 forint! Egyetlen nagybevásárlásra sem elég.

Akit padlóra tett a járvány, mert a munkáját is elvesztette, egy fillérhez sem jut, hiszen bér híján nem adózhatott. Akinek csökkent a jövedelme (a emberek 40 százaléka saját bevallása szerint így járt), az kevesebbet adózott, így most másodszor is kiszúrnak vele. Ugyanez a helyzet azzal, aki a gyerek mellett maradva fizetés nélküli szabadságra kényszerült, vagy a táppénzre szoruló Covid-betegekkel is.

Az adó már csak ilyen: több fizetésnél nagyobb az összege. Nagyobb a visszatérítés is. A kétgyerekes minimálbéres házaspár 122 ezret kap, a háromgyerekes semmit, hiszen olyan kis jövedelmük volt, hogy annak adójából épp hogy leírhatták a családi adókedvezményt. Akik viszont a közepesnél jobban kerestek, egy gyerek esetén kb. másfél, két gyereknél közel egy millióhoz jutnak. Nagyon jól jön ott is, de miért ott a legtöbb?

Az a legkevesebb, hogy az ellenzék ne engedje mellőzni a legnagyobb veszteseket: kisnyugdíjasokat, szegényeket, munka nélkül maradtakat. De a csodafegyver egyszer használatos. Elő a folyamatos megoldást jelentő, bátor társadalmi tervekkel, egy újfajta világ víziójával! Legyen a program része a társadalmi vita, majd népszavazás az alapjövedelemről, addig pedig jöjjön a minimumjövedelem, a meghalni sem elég jövedelmek meghatározott szintre való kiegészítése. Fegyver nem kell, elég a megvalósítható csoda: a szolidaritás reális csodája.