Védi a környezetet a NATO

Bezöldül az észak-atlanti szövetség, erről is szó esik a szervezet ma, Brüsszelben esedékes csúcstalálkozóján. Ennek oka azonban nem csak a környezetvédelem: az elrettentő erő is hatékonyabb lehet.

Mi köze van a NATO-nak a környezetvédelemhez? Látszólag nem sok, hiszen az észak-atlanti szervezet védelmi szövetség, amelynek céljait aligha változtatja meg az a tény, hogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás valójában a biztonságot is befolyásolja, állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az északi-sarkvidéki jég olvadásával az erőforrásokért és a tengeri útvonalakért folytatott geostratégiai verseny is kiéleződik. A Száhel-övezetben uralkodó szárazság révén felgyorsulhat az Európába irányuló migráció, sőt, a szélsőséges klímaviszonyok miatti elszegényedés az iszlám szélsőségesek okozta veszélyt is növelheti. Ez is azt mutatja: minden mindennel összefügg.

Mindezek alapján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az éghajlatváltozást a szövetség egyik központi kérdésévé tette. Ez pedig kiemelt szerepet játszik a hétfőn, Brüsszelben megrendezendő NATO-csúcson. A tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepcióról rendelkeznek, és úgynevezett „éghajlatpolitikai cselekvési tervet” fogadnak el. Ez új korszak kezdetét jelenti az észak-atlanti szövetség életében, hiszen a NATO aktívan kíván hozzájárulni a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez, miközben alkalmazkodni próbál az éghajlatváltozáshoz.

Abban, hogy a klímavédelem ennyire előtérbe került a szövetség számára, Stoltenberg személyének is komoly szerepe van, hiszen voltaképpen a téma szakértőjének nevezhetjük. Még a kilencvenes évek elején ugyanis környezetvédelmi államtitkár volt Gro Harlem Brundtland akkori oslói kabinetjében. Később ugyan kereskedelmi- és energiaügyi-, majd pénzügyminiszter lett, de norvég kormányfőként (2000-2001, illetve 2005-2013 között) sem lett hűtlen a klímavédelem témaköréhez. Olyannyira, hogy mielőtt 2014-ben NATO-főtitkárrá tették volna meg, rövid ideig az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottjává avanzsálták.

Stoltenberg már az elmúlt év szeptemberében a szövetség napirendjére tűzte a klímavédelem kérdését, s törekvéseit Németország és Franciaország is támogatta, de a NATO-ban nem volt egyöntetű a lelkesedés a tervei iránt. Mint a FAZ írja, a szervezet keleti országai ingerülten reagáltak. Attól tartottak, hogy a kérdés eltereli a figyelmet a valódi veszélyről, méghozzá Oroszországról. Egyes államok ambiciózus klímavédelmi célokat követeltek a hadsereg számára. Mások ezt dühösen fogadták, mi szükség erre, ha még a párizsi klímaegyezmény sem ír elő ilyen célokat az egyes ágazatok számára? Miért tenné ezt a NATO? A kérdés addig hipotetikusnak számított, amíg Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke. Ő ugyanis finoman fogalmazva sosem volt a környezetvédelem élharcosa, így úgyis keresztbe tett volna minden ilyen jellegű kezdeményezésnek. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott azután, hogy Joe Biden költözhetett a Fehér Házba, egyik első intézkedéseként az Egyesült Államok visszatért a párizsi megállapodáshoz. Az amerikai védelmi ipar már dolgozik az innovatív megoldásokon.

A szövetségnek azonban először is tudnia kell, hogy mennyi károsanyagot bocsát ki. Ezt eddig sosem rögzítették minden részletre kiterjedően. Csak arról vannak (nem nyilvános) adatok, hogy az egyes országok mennyi energiát fogyasztanak évente, ezek az 1970-es évek óta állnak rendelkezésre. A NATO-egy illetékese a hadsereg részesedését az összes károsanyag kibocsátásból egy-két százalékra becsüli. Ez megegyezne a gazdasági teljesítmény azon részével, amelyet a nemzetek a védelemre költenek. A Brown Egyetem egy 2019-es tanulmányában az amerikai hadsereg karbonlábnyomát vizsgálta. A tanulmány szerint 2017-ben összesen 59 millió tonna széndioxidot bocsátott ki. Ez a légkörbe évente került mennyiség mintegy 1,2 százaléka, ami nagyjából Svédország kibocsátásának felel meg. A NATO szakértőinek most az lesz a feladata, hogy kidolgozzák saját számítási módszerüket.

A cél természetesen a kibocsátás mérhető csökkentése. Ez vonatkozik a laktanyák általános energiafogyasztására, de különösen a katonai felszerelésekre, amelyeknek hatalmas mennyiségű üzemanyagra van szükségük. Egy Leopard 2 harckocsi például 340 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométerenként. Egy Eurofighter percenként 160 kilogramm kerozint éget el. Bár a közeljövőben nem lesznek napelemes tartályok, a fedélzeti elektronika egy részét napenergiával lehetne működtetni. Az amerikai hadiipari gyártók már tesztelik a bioüzemanyagot a vadászgépekben, de egyelőre csak kis mennyiségben. A brit kormány célul tűzte ki, hogy a katonai üzemanyag-fogyasztás felének megújuló forrásokból kell származnia.

A NATO a legnagyobb kihívást az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban látja. Erre már most is szükség van. Tavaly nyáron a hőmérséklet Bagdadban elérte az 50 Celsius-fokot, ami megnehezítette a NATO kiképzési misszióit.