Azt, hogy keverhetők-e a koronavírus elleni oltások, az utóbbi hónapokban kezdték vizsgálni. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint úgy tűnik, ez, a heterológnak nevezett oltás, nem okoz gondoz – írta a hvg360.
Falus András akadémikus, immunológus szerint nincs olyan biológiai ok, amely kizárná az oltások párosítását. Eltérő módon, de minden vakcina ugyanazt teszi: felkészíti az immunrendszert arra, hogy megtámadja a koronavírus valamelyik érzékeny pontját, többnyire a tüskefehérjét.
Németországban, ahol az illetékes állami bizottság (STIKO) a csekély trombóziskockázat miatt a 60 év alattiaknak nem tanácsolja az AstraZeneca második adagját, az „oxfordi” és a Pfizer-BioNTech vakcinák kombinációját vizsgálták. A berlini Charité kutatóklinikán 340 embert oltottak be így, illetve csak Pfizer-oltással, és azt tapasztalták, hogy a hatás egyenértékű.
Hasonló, sőt kedvezőbb, de szintén csak előzetes eredményt közöltek június elején a Saar-vidéki Egyetem kutatói. 250 ember oltása után azt látták, hogy az AstraZeneca–BioNTech párosítás még hatásosabb is, mint két adag „oxfordi” vakcina. Spanyol kutatók 663 emberes kísérlete is azt mutatta, hogy a brit-svéd és a német-amerikai vakcina párosítása erősíti az immunizáló hatást.
A Nature tudományos hetilap szerint a vektorvakcinák – ilyen az AstraZeneca vagy a Szputnyik – esetén az immunrendszer megtámadja az immunválaszt kiváltó, ártalmatlan vírust is, ezért Daniel Altmann brit immunológus szerint a harmadik adagtól fogva már baj lehet a hatásossággal. Ő is észszerűnek tartja ezért, hogy a vektoros után RNS-vakcina következzen. Ennek viszont az a hátránya, hogy erősebben jelentkeznek a mellékhatások.
Ezt vizsgálták nemrég egy brit kísérletben, de – a madridi eredményekhez hasonlóan – a láz, hidegrázás, fejfájás és egyéb kellemetlenségek nem voltak súlyosak, és nyomtalanul elmúltak.
Több országban engedélyezték már a heterológ oltásokat, vagyis az oltóanyagok keverését. Olyan publikációk azonban egyelőre nincsenek, amelyek a tudományos folyóiratok szokásos ellenőrzési folyamatán is átestek volna. Megbízható eredmények hónapok, esetleg évek múlva várhatók, mégis valószínűnek látszik, hogy a vakcinák kombinálása megfelelő védettséget ad, és nem jár lényegesen komolyabb mellékhatásokkal.
Magyarországon ez főleg azoknak, az idősebb embereknek lehet fontos, akik Sinopharm-vakcinát kaptak, és úgy gondolják, nem kielégítő a védettségük. Ők, illetve családtagjaik egy Facebook-csoportot is létrehoztak, a „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” nevű kezdeményezésnek már több mint háromezer tagja van. Céljuk, hogy vizsgálatot, szükség esetén pedig újraoltást kapjanak azok, akiknél a kínai oltás után nem mutatható ki megfelelő immunitás.
Bahreinben a hasonló helyzetben lévőknek felajánlják a harmadik, Pfizer-oltás lehetőségét. Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus már áprilisban javasolta azt, hogy a két Sinopharm-adag után negatív antitest-eredményt mutató pácienseket Pfizer–BionTech vagy Moderna vakcinával oltsák újra. A hivatalos magyar álláspont azonban továbbra is az, hogy erre nincs szükség.
Mint hétfőn megírtuk, kereskedelmi forgalomban Magyarországon is kapható lesz a Moderna vakcinája, ezzel, a Pfizerhez hasonló, RNS-alapú oltással, igaz, saját pénzből, beoltathatják magukat azok, akik a kínai oltás után nem gondolják magukat védettnek.
