Kétórás meghallgatás a magyar ügyről

Folytatódik a jogállam magyarországi megsértésének kockázatait felmérő hetes cikkelyes eljárás, amelynek keretében június 22-ikén újabb meghallgatást tartanak az Európa-ügyi miniszterek tanácsában.

A folyamatot ismerő forrásaink szerint a kétórásra tervezett vitának nem lesznek kiemelt témái, a tárcavezetők elsősorban a legfrissebb, aggodalmakat keltő fejleményekről kívánnak tájékozódni a kormány képviselőitől. A tagállamok nagy része nem osztja a magyar álláspontot, miszerint a kérdés-felelet során csak az eljárást 2018 őszén elindító európai parlamenti határozatban – ismertebb nevén a Sargentini-jelentésben – foglalt témákról lehet véleményt cserélni. Így a megbeszélésen szóba kerülhet a Klubrádió frekvenciájának megvonása vagy az LGBTQI közösség kirekesztését célzó politika.

Ez lesz a harmadik meghallgatás a 7. cikkelyes folyamat kezdete óta. A tagországok ezt megelőzően tavaly szeptemberben vitatták meg a jogállam magyarországi megsértésével kapcsolatban felmerült aggodalmakat, de tematikus, a problémákat kiveséző meghallgatásra 2019. decemberében került sor utoljára. Az eljárásnak otthont adó EU Tanácsban a járvány másfél éve alatt csak elvétve tűzték napirendre a jogállami eszmecserét, mert a testület véleménye szerint arra csak a tárcavezetők jelenlétében kerülhet sor. Az Európai Parlament vitatja ezt az álláspontot, és sürgeti, hogy az EU27-ek ne halogassák a döntést.

A folyamat következő lépése a szavazás lenne arról, hogy Magyarországon valóban fennáll-e a jogállam súlyos megsértésének a kockázata. Ehhez a kormányok négyötödének az egyetértése kell, amit a jelen állás szerint nehéz lenne összeszedni. A tagállamok ezzel egyidőben ajánlásokat is megfogalmazhatnak. Teljesítésük híján kezdődhetne az eljárás következő szakasza, amelyben az állam- és kormányfőknek egyhangúan kell megállapítaniuk, hogy a demokratikus normák valóban sérülnek. Szankcióra, például a szavazati jog felfüggesztésére csak ezután kerülhet sor.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban hozott ítéletében megállapította, hogy a folyamatot elindító EP-jelentés szavazásakor nem történt jogsértés, vagyis az eljárás folytatódhat. Július elsejétől Szlovénia veszi át az EU soros elnöki posztját, a kilátásokat jelzi, hogy az ország külügyi államtitkára egy brüsszeli fórumon nemrégiben “politikailag ellentmondásosnak” nevezte a 7. cikkelyes folyamatot.