Előfizetés

Hiányoznak a várt „karantén babák”

Kiss Veronika
Publikálás dátuma
2021.06.15. 08:30
Mother,And,Newborn.,Child,Birth,In,Maternity,Hospital.,Young,Mom
Fotó: Copyright (c) 2021 Natalia Deriabina/Shutterstock. No use witho
Sokak számára meglepetést okozott, hogy az egymást követő karanténok alatt, az összezártság után nem növekedett a születések száma. A kutatók arról számoltak be, hogy a visszaesés az Egyesült Államokban volt a legszembetűnőbb, azonban Európa egyes részein is kimutatható a csökkenés.
A tavaly nyári becslések arra számítottak, hogy az USA-ban született gyermekek száma akár fél millióval is kevesebb lehet az eredetileg vártnál - habár a születések számának folyamatos csökkenése a korábbi években is megfigyelhető volt. 2020 nyarán három amerikai nőből egy mondta, hogy a vírushelyzet miatt későbbre halasztja a gyermekvállalást, vagy kevesebb gyermeket tervez. A családi tervekről Európában készült felmérés ugyanabban az időben hasonló eredményeket jósolt. Francia- és Németországban a gyermeket tervezők fele döntött úgy, hogy 2020-ban inkább nem kockáztat, hanem inkább későbbre halasztja a gyermekvállalást. Hasonló a helyzet a világjárvány által szintén súlyosan érintett Egyesült Királyságban. Spanyolországban pedig a 20 százalékos csökkenés azt jelentette, hogy 1941, a nyilvántartás  kezdete óta tavaly állapították meg a legalacsonyabb születési számokat. Olaszországban, ahol Európában elsőként tapasztalták meg a vírus komolyságát, 37 százalék döntött a halasztás mellett. Olaszország friss adatai még a tavalyi évkezdethez képest is 21,6 százalékos csökkenést mutatnak, a mostani születési arány az ország egyesítése, 1861 óta a legalacsonyabb. A tendencia a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan romlik, a vírus azonban felgyorsította a zuhanást.   Olaszország esetében ez fokozottan súlyos probléma, ugyanis Japán után a világ második legöregebb társadalmát tudja magáénak. Itáliában egyébként Szardínián a legalacsonyabb a születési ráta. A sziget közepén, egy Gadoni nevű településen az iskolának már csak 25 diákja van, ezért őket összevont osztályokban tanítják.  Kontinensünkön és azon kívül is számos másik ország számolt be azonos, kedvezőtlen tendenciákról, de azért vannak kivételek is. Azokban az észak-európai országokban, ahol viszonylag kordában tartották a Covid-19 vírust, így Norvégiában, Dániában, Finnországban és Hollandiában, alacsony vagy egyáltalán nem észlelhető a visszaesés. Miközben Ázsia idősödő országai igyekeznek mindent megtenni, hogy a születések számát növeljék, Indonézia kilóg a sorból. Indonéziában, a világ 4. legnépesebb országában a kormány félmilliós plusz növekedést jövendöl a születéseket illetően a világjárvány következtében. A kormány ezért a karantén alatt hangszórós autókat küldött a városokba azt az üzenetet harsogva, hogy: „Apák, kérjük kontrolláljátok magatokat!”. Az indonéz „baby boom” legfőbb oka az, hogy a nők a járvány miatt nehezebben jutottak fogamzásgátló lehetőségekhez. A születési számok visszaesése komoly problémákhoz vezethet, legfőképpen az elöregedő társadalmak már amúgy is meglévő nehézségeit súlyosbíthatja. Az ENSZ 2019-es felmérése szerint ennek a századnak a végére először a történelemben megáll világunk népességének növekedése. Más tanulmányok még korábbra,  akár már 2064-re jósolják a stagnálást. Az ENSZ számai szerint Afrika az egyetlen régió, ahol a népességnövekedés a 21. század végén sem áll le. A világszervezet jelentése megerősítette, hogy a Föld lakossága két folyamat  következtében öregszik: csökken a termékenységi arányszám (egyre kevesebben, egyre kevesebb gyermeket vállalnak), s ezzel párhuzamosan nő a várható élettartam. A koronavírus miatti karanténnak pedig van egy másik sajnálatos társadalmi következménye is: világszerte növekszik a válások száma.

Salvini, az előkelő idegen

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.06.15. 08:00

Fotó: PEDRO ROCHA / AFP or licensors
Megrázta Olaszországot egy fiatal lánynak az oltás után két héttel bekövetkezett halála. A tragédiából a populista jobboldal próbál politikai tőkét kovácsolni.
Alig hittek a szemüknek azok, akik rendszeresen nyomon követik az olasz közvélemény-kutatásokat. Olyan történt ugyanis, amire utoljára 2018 októberében volt példa: nem Matteo Salvini pártja, a Liga állt az élen. Sőt, a jobboldali populista politikai erő nem is a második, hanem rögtön a harmadik helyre szorult vissza az élen álló Demokrata Párt (PD) és Giorgia Meloni szélsőjobboldali pártja, az Olaszország Testvérei (Fd) mögött - legalábbis az Ipsos felmérése szerint. Persze egyetlen közvélemény-kutatásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, más irodák, ha csekély előnnyel is, de továbbra is a Ligát látják az élen. Ráadásul néhány napja még arról cikkezett a Corriere della Sera, hogy a balközép PD-nél nem a legjobb a hangulat, mert Enrico Letta pártvezetővé választása óta nem emelkedett úgy a párt népszerűsége, ahogy azt a demokraták remélték volna. Salvini kettős szerepben van. Pártja egyfelől tagja Mario Draghi egységkormányának, a kormányfőt maga Salvini is általában elismerő szavakkal illeti. Igaz, arra többször is ráfázott, ha ujjat húzott vele, hiszen a rendkívül tapasztalt és kivételes intelligenciával rendelkező Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke érezhetően nincs vele egy súlycsoportban, zseniálisan le tudja őt rázni. A Liga elnöke azonban gyakran úgy tesz, mintha előkelő idegen lenne: úgy bírálja a kormányt, mintha semmi köze sem lenne hozzá. Most éppen az egészségügyi tárca került a célkeresztjébe egy fiatal lány, a 18 esztendős Camilla Canepa június 10-én bekövetkezett halála miatt. Lényegében bűnrészességgel vádolja a kutatókat, valamint az egészségügyi tárcát a tragikus eset miatt. Mint fogalmazott, reméli, hogy a „csecsemőket és a gyerekeket nem használják tovább kísérleti egérként”, s „biztonságba helyezzük azokat, akiknél nagyobb a kockázat”. Bár az AstraZeneca vakcinájával Itáliában ritkán oltották a fiatalabb korosztályokat, az úgynevezett nyílt napokon ezt is nagyobb arányban használták. A lányt is egy ilyen alkalommal oltották be, május 25-én kapta meg az első dózist, s ennek mellékhatása okozta a halálát. Az olasz kormány ezt követően elrendelte, hogy az oltóanyag mellékhatásainak jobban kitett 60 év alattiakat (különösen a nőket) ne oltsák tovább ezzel a vakcinával. Salvini a jelek szerint még nem mérte fel, hogy kormányellenes kiszólásaival többnyire saját magát hitelteleníti. Nehéz ugyanis komolyan venni a bírálatot egy olyan politikustól, akinek a pártja részt vesz a koalícióban. Az egykori belügyminiszter magatartását kétségbeesése magyarázhatja, hiszen néhány hét múlva valószínűleg már más közvélemény-kutatóknál is lekerül az első helyről a Liga. Az empatikus olasz társadalmat megrázta a fiatal lány halála, s nyomozás is indult az ügyben, hogy megállapítsák, kit terhel felelősség a történtekért. Két nappal a tragédia után szólásra jelentkeztek az itáliai sajtóban csak Camillaként emlegetett lány szülei, s közölték, hogy nem volt örökletes betegsége. A vizsgálatból annyi már kiderült, hogy azon az adatlapon, amelyen a beoltottnak kell nyilatkoznia az oltás előtt, maga a lány sem tüntette fel semmilyen egyéb betegségét vagy azt, hogy valamilyen gyógyszert szedett volna. Ugyanakkor a Lavagna kórházban, ahol június 3-án megfigyelésre benntartották, a kórtörténetében két egészségügyi problémát is felfedeztek. Egyfelől vérlemezkék hiányát, másrészt pedig egy autoimmun betegséget. A genovai ügyészség nyomozás elsősorban arra keresi a választ, a lány tisztában volt-e azzal, hogy olyan egészségügyi gondjai voltak, amelyeket az oltás előtt jelentenie kellett volna az orvosoknak. Az üggyel kapcsolatban több tanút is beidéztek. Egyfelől azokat az orvosokat és nővéreket, akik jelen voltak a vakcina beadásakor, tőlük azt tudakolják, hogy a papíron feltüntetett információkon túl a lány beszámolt-e az egészségét érintő bármilyen részletről. Beidézték továbbá azt az orvost is, aki május 29-én, négy nappal az oltás után írt fel a lánynak hormonalapú gyógyszert egy nőgyógyászati probléma kezelésére. Ez esetben az a kérdés: az orvos tudott-e arról, hogy röviddel korábban beoltották a lányt? A fiatal nőknél egyébként a legfrissebb adatok szerint 100 ezerből egyszer okozhat trombózist az AstraZeneca oltóanyaga. A kételyek között szerepel az is, miért írtak fel egy Progynova nevű gyógyszert, amely csak alapos szűrés után és szigorú ellenőrzés mellett alkalmazható és szintén a trombózis kockázatával jár. A válaszokat mielőbb meg kell találni, hogy az olasz társadalom ne legyen még szkeptikusabb az oltásokkal szemben.

Új korszakra készül a NATO

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.06.15. 07:30
NATO summit in Brussels
Fotó: DURSUN AYDEMIR / 2021 Anadolu Agency
Az észak-atlanti szövetség állam- és kormányfői súlyos üzeneteket küldtek Kínának és Oroszországnak.
Oroszország és Kína veszélybe sodorja a közös szabályrendszeren nyugvó nemzetközi rendet és fenyegetést jelent a szervezet számára fontos térségekre — magyarázta a csúcs után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy a harminc tagállami vezető rövid brüsszeli találkozóján miért foglalkozott hosszan az észak-atlanti szövetség és a két nagyhatalom kapcsolatával. A politikus szerint Moszkvával a hidegháborút követő legalacsonyabb szintre süllyedtek a kapcsolatok, míg a haderejét, gyors tempóban és átfogóan fejlesztő Peking már betette a lábát a transzatlanti térségbe. Emellett aggasztja a szövetséget a két ország terebélyesedő katonai együttműködése is. Stoltenberg világossá tette, hogy akkor is válaszolni kell a Kína által támasztott biztonsági fenyegetésekre, ha számos szövetséges gazdasági kapcsolatokat ápol az ázsiai óriással. Emmanuel Macron francia elnök viszont óvatosságra és objektivitásra intett, szerinte a Pekinghez fűződő viszonyt nem lehet pusztán katonai szempontból megítélni. Folytatás a 8. oldalon
Az idők változását jelzi, hogy Kína neve 18 hónappal ezelőtt szerepelt először egy hivatalos NATO-dokumentumban, hétfőn pedig csaknem tele volt vele a csúcstalálkozó záróközleménye. Az észak-atlanti szövetség a feltartóztatás és a párbeszéd politikáját követi Kínával és Oroszországgal szemben, most elfogadott és 2030-ig szóló stratégiájában pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy felkészültebb, ellenállóbb legyen a különféle - hibrid, kiber és dezinformációs - támadásokkal szemben. A harminctagú szervezet úgy döntött, hogy modernizálja eszköztárát, és felvértezi magát a legkorszerűbb technológiákkal, képességeket fejleszt egyebek mellett a mesterséges intelligencia terén is. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a brit Financial Times tudósítása szerint arról beszélt újságíróknak, hogy a NATO kiterjeszti a kollektív védelem elvét a kibertámadásokra is. Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy a szövetség 20 év után idén távozik Afganisztánból, de nem hagyja cserben az országot. Továbbra is támogatni fogja az afgán biztonsági erőket, és jelentős pénzügyi hozzájárulást ad a kabuli repülőtér működésének a fenntartásához Elhatározták, hogy növelik a közös büdzsét, de hogy mennyivel, arról várhatóan csak jövőre fognak megállapodni. Jelenleg a NATO költségvetése évi 2,5 milliárd dollár, ami a harmincak védelmi kiadásainak csupán 0,3 százaléka. Stoltenberg méltatta, hogy az utóbbi hét évben Kanada és az európai tagállamok 260 milliárd dollárral növelték katonai büdzséjüket. Egyelőre az országok egyharmada teljesítette azt a vállalást, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásait. Az új amerikai adminisztráció annyiban folytatja elődje politikáját, hogy sürgeti a kormányokat, költsenek többet védelmi célokra. “Ez más” - válaszolta Stoltenberg arra az újságírói kérdésre, hogy milyen különbségeket lát a Donald Trump és Joe Biden vezette washingtoni kormányzat között. Szerinte minden tagállam üdvözölte a jelenlegi amerikai elnök erős elköteleződését a transzatlanti kapcsolatok iránt. Biden a NATO-főtitkárral tartott külön megbeszélésén hangsúlyozta, hogy az erős NATO “lényegbevágóan fontos Amerika számára”, és aláhúzta, hogy a kollektív védelem elve a szövetség “szent kötelezettsége”. Ez különösen jól hangzott azok után, hogy Donald Trump kétségbe vonta az észak-atlanti szervezet létezésének az értelmét. Az amerikai elnök szerint az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a demokratikus országok közössége új kihívásokkal szembesül, ezek közé sorolta Oroszországot és Kínát. A találkozó margóján a balti államok vezetői is asztalhoz ültek Joe Bidennel. Andrzej Duda lengyel államfő, aki ugyancsak találkozott az amerikai elnökkel, érkezésekor arról beszélt, mennyire fontosnak tartja a NATO jelenlétét Európa keleti felében. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a megbeszélésen Biden megerősítette, hogy támogatja a keleti-európai szövetségesek, köztük Lengyelország védelmének megerősítését a szövetség keleti szárnyán. A két vezető tárgyalt a szerdai Biden-Putyin találkozóról is.

Orbán hidegháborúja

Orbán Viktor szerint a következő tíz év a járványok és a tömeges bevándorlás évtizede lesz, a NATO-nak pedig válaszolnia kell ezekre a kihívásokra. A miniszterelnök a csúcsra érkezve beszélt erről újságíróknak. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a NATO hidegháborúba bonyolódik Kínával, a kormányfő azt mondta, Magyarország ellenez mindenféle hidegháborút: “58 éves vagyok, életem 26 évét hidegháborúban töltöttem. Higgye el, hogy az rossz, úgyhogy ne csinálják!”