Olaszország;Mario Draghi;oltások;Matteo Salvini;AstraZeneca;

2021-06-15 08:00:00

Salvini, az előkelő idegen

Megrázta Olaszországot egy fiatal lánynak az oltás után két héttel bekövetkezett halála. A tragédiából a populista jobboldal próbál politikai tőkét kovácsolni.

Alig hittek a szemüknek azok, akik rendszeresen nyomon követik az olasz közvélemény-kutatásokat. Olyan történt ugyanis, amire utoljára 2018 októberében volt példa: nem Matteo Salvini pártja, a Liga állt az élen. Sőt, a jobboldali populista politikai erő nem is a második, hanem rögtön a harmadik helyre szorult vissza az élen álló Demokrata Párt (PD) és Giorgia Meloni szélsőjobboldali pártja, az Olaszország Testvérei (Fd) mögött - legalábbis az Ipsos felmérése szerint.

Persze egyetlen közvélemény-kutatásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, más irodák, ha csekély előnnyel is, de továbbra is a Ligát látják az élen. Ráadásul néhány napja még arról cikkezett a Corriere della Sera, hogy a balközép PD-nél nem a legjobb a hangulat, mert Enrico Letta pártvezetővé választása óta nem emelkedett úgy a párt népszerűsége, ahogy azt a demokraták remélték volna.

Salvini kettős szerepben van. Pártja egyfelől tagja Mario Draghi egységkormányának, a kormányfőt maga Salvini is általában elismerő szavakkal illeti. Igaz, arra többször is ráfázott, ha ujjat húzott vele, hiszen a rendkívül tapasztalt és kivételes intelligenciával rendelkező Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke érezhetően nincs vele egy súlycsoportban, zseniálisan le tudja őt rázni.

A Liga elnöke azonban gyakran úgy tesz, mintha előkelő idegen lenne: úgy bírálja a kormányt, mintha semmi köze sem lenne hozzá. Most éppen az egészségügyi tárca került a célkeresztjébe egy fiatal lány, a 18 esztendős Camilla Canepa június 10-én bekövetkezett halála miatt. Lényegében bűnrészességgel vádolja a kutatókat, valamint az egészségügyi tárcát a tragikus eset miatt. Mint fogalmazott, reméli, hogy a „csecsemőket és a gyerekeket nem használják tovább kísérleti egérként”, s „biztonságba helyezzük azokat, akiknél nagyobb a kockázat”. Bár az AstraZeneca vakcinájával Itáliában ritkán oltották a fiatalabb korosztályokat, az úgynevezett nyílt napokon ezt is nagyobb arányban használták. A lányt is egy ilyen alkalommal oltották be, május 25-én kapta meg az első dózist, s ennek mellékhatása okozta a halálát. Az olasz kormány ezt követően elrendelte, hogy az oltóanyag mellékhatásainak jobban kitett 60 év alattiakat (különösen a nőket) ne oltsák tovább ezzel a vakcinával.

Salvini a jelek szerint még nem mérte fel, hogy kormányellenes kiszólásaival többnyire saját magát hitelteleníti. Nehéz ugyanis komolyan venni a bírálatot egy olyan politikustól, akinek a pártja részt vesz a koalícióban. Az egykori belügyminiszter magatartását kétségbeesése magyarázhatja, hiszen néhány hét múlva valószínűleg már más közvélemény-kutatóknál is lekerül az első helyről a Liga.

Az empatikus olasz társadalmat megrázta a fiatal lány halála, s nyomozás is indult az ügyben, hogy megállapítsák, kit terhel felelősség a történtekért. Két nappal a tragédia után szólásra jelentkeztek az itáliai sajtóban csak Camillaként emlegetett lány szülei, s közölték, hogy nem volt örökletes betegsége.

A vizsgálatból annyi már kiderült, hogy azon az adatlapon, amelyen a beoltottnak kell nyilatkoznia az oltás előtt, maga a lány sem tüntette fel semmilyen egyéb betegségét vagy azt, hogy valamilyen gyógyszert szedett volna. Ugyanakkor a Lavagna kórházban, ahol június 3-án megfigyelésre benntartották, a kórtörténetében két egészségügyi problémát is felfedeztek.

Egyfelől vérlemezkék hiányát, másrészt pedig egy autoimmun betegséget. A genovai ügyészség nyomozás elsősorban arra keresi a választ, a lány tisztában volt-e azzal, hogy olyan egészségügyi gondjai voltak, amelyeket az oltás előtt jelentenie kellett volna az orvosoknak.

Az üggyel kapcsolatban több tanút is beidéztek. Egyfelől azokat az orvosokat és nővéreket, akik jelen voltak a vakcina beadásakor, tőlük azt tudakolják, hogy a papíron feltüntetett információkon túl a lány beszámolt-e az egészségét érintő bármilyen részletről. Beidézték továbbá azt az orvost is, aki május 29-én, négy nappal az oltás után írt fel a lánynak hormonalapú gyógyszert egy nőgyógyászati probléma kezelésére. Ez esetben az a kérdés: az orvos tudott-e arról, hogy röviddel korábban beoltották a lányt? A fiatal nőknél egyébként a legfrissebb adatok szerint 100 ezerből egyszer okozhat trombózist az AstraZeneca oltóanyaga.

A kételyek között szerepel az is, miért írtak fel egy Progynova nevű gyógyszert, amely csak alapos szűrés után és szigorú ellenőrzés mellett alkalmazható és szintén a trombózis kockázatával jár. A válaszokat mielőbb meg kell találni, hogy az olasz társadalom ne legyen még szkeptikusabb az oltásokkal szemben.