Megszavazta a parlament a két “Fudan-törvényt”

Mintha mi sem történt volna: a fideszes többségű Országgyűlésen szinte változatlan formában ment át a két Fudan-törvény.

Minden két gyermeket nevelő családra 440 ezer forintos terhet ró a Fudan Egyetem budapesti kampuszának építésére felvenni tervezett 500 milliárdos kínai hitel – jelentette ki Szabó Tímea, aki szerint a kormánypárti képviselők a Fudan alapítvány létrehozásáról, illetve a nevében a Diákváros projektről szóló (valójában a Diákváros megjelölést is törölték a beruházás elnevezéséből, amely „Déli Városkapu Fejlesztési Programmá” alakul, a funkciók közül pedig kikerült a diákotthoni elhelyezés) jogszabályok fogadásával arra adtak felhatalmazást a kormánynak, hogy kiárusítsa az országot a Kínai Kommunista Pártnak. Fenti állításának azután nyomatékot is adott egy ülést levezető elnöki pulpitus előtt lobogtatott molinóval, amelyen Kína zászlajának öt csillagát a Fidesz vörössé átszínezett narancsába illesztették. Az akciót követően Jakab István, az Országgyűlés alelnöke szankciókat helyezett kilátásba.

A szégyen napjának nevezte a keddi ülést Varjú László, a DK képviselője, aki szerint a napirenden szereplő (köztük a Fudannról, a „haveri bérlakásprivatizációról” és „a pedofilok elleni fellépésbe oltott homofóbiáról” szóló) törvények megszavazásával a fideszesek „133 legbátrabb gombnyomogatóként elárulják a hazájukat”. A szavazáson egyébként egyik ellenzéki párt sem vett részt, nem akarván részesévé válni a „gyalázatnak”.

Az Országgyűlés által elfogadott két törvénnyel a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét ingyen adja át a magyar állam a hivatalosan még csak előkészítés előtt álló beruházásnak. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át. A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.

A tervezethez csupán egyetlen kétes értékű passzust toldottak hozzá, miszerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Vagyis ahelyett, hogy a hétvégi tüntetés utáni szólamokhoz igazítva visszavonták volna a javaslatokat, törvénybe foglalnák a Fudan megvalósítását, az ingyenes állami vagyonjuttatást, a beruházás helyszínét és a működtető alapítványt.

Nem sok időt hagynak az emésztésre. A jogszabályok egy pont kivételével a kihirdetést követő napon hatályba is lépnek. A kormány ezt követően létrehozza a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, amelynek kuratóriumába minden bizonnyal megbízható kádereket ültetnek. Vélhetőleg nagyon gyorsan megtörténik a kijelölt ingatlanok átadása is és folytatódik a beruházás előkészítése, beleértve a tervezést és a források biztosítását.

A Schanda Tamás államtitkár által a Törvényalkotási Bizottság vitájában jelzett „előrehaladásban” minden bizonnyal benne van a kínai hitelről való tárgyalás is. Ha az erről szóló szerződést még a népszavazás előtt aláírják, akkor ennek okán nem lehet majd megtartani a referendumot. (Éppen ezért Karácsony Gergely főpolgármester már bejelentette, hogy a veszélyhelyzet feloldása után azonnal nekikezdenek a szervezésnek.) Még ennél is nagyobb gond, hogy a szerződés – a külföldi példákból kiindulva – minden bizonnyal tartalmaz majd olyan záradékot, amely szinte lehetetlenné teszi a felbontását. Ha így lesz, akkor az új – esetlegesen ellenzéki - kormány csapdahelyzetbe kerül, hiszen úgy kell megvalósítani a projektet, hogy mindvégig ellene kampányolt, a kiszállással pedig kétes kimenetelű nemzetközi per elé néz.

Ezzel párhuzamosan a Diákváros megvalósításával megbízott ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. átveszi az eddig elkészült tervezési és egyéb dokumentációt a Budapesti fejlesztési Központtól (BKF) és folytatja a csökkentett tartalmú és jóval kisebb területen megvalósítandó projekt előkészítését. A kormány néhány ingatlan átadásáról már a törvényben gondoskodott, de rendeletben újabbakat jelölhet meg. A kabinet határozhatja meg rendeleti úton a Diákváros helyszínére és közvetlen környezetére, valamint az azzal érintett építményekre és területekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, sajátos

településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat, továbbá a megvalósításhoz szükséges hatósági eljárások sajátos szabályait is. Így pontosan az fog ott épülni, amit a kormány akar.

Mint arról a Népszava korábban beszámolt a tervezett 12 ezer kollégiumi férőhelyből 8500 épülne meg a forgalmas bevezető főutakhoz közeli részre tolt Diákvárosban, a kínai campus számára átadott területen pedig további 3000. Csakhogy az utóbbiak a magyar egyetemek diákjai számára nem lesznek nyitottak. (A Fudanra ugyan bárki jelentkezhet, de az évi várhatóan 2,3-3,3 millió forintos tandíj miatt csak kevesek számára lesz elérhető.)

A régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi teret, amelynek már az építészeti tervpályázatát is lebonyolították, szintén a Fudanhoz csatolták, így nagy kérdés, hogy a magyar diákok milyen feltételek mellett használhatják majd. A sportlétesítményeket és a könyvtárat ugyanis külsősök csak térítési díj ellenében használhatják. A kampusz a Palkovics László által készített prezentáció szerint bruttó 686 milliárdba kerülhet, plusz a megvásárolandó telkek ára. A teljes üzemeltetési költség évi 50 milliárd felett van. Előbbit teljes mértékben, utóbbit részben a magyar állam fizeti.