Még a végszavazás előtt is módosították a lakástörvény

A szavakat meg sem rágva darálták le a lakástörvény mai szavazását. A módosítások végére csak a cél maradt meg az eredeti javaslatból: a haverok megvehessék várbeli lakásukat.

Még a végszavazás előtt is módosították a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott módosítására vonatkozó javaslatát. Az újabb javítás – már mindenféle rejtegetés nélkül – a NER-lovagok számára tette még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását. A módosító módosítójának értelmében a tulajdonjogért cserélt bérlakásért a korábban megjelölt 50 százalék helyett, csak a forgalmi érték 35 százalékát kell kifizetni, de ha egy összegben szurkolják le a vételárat, akkor további 5 százalék kedvezményt kapnak. Márpedig Bayer Zsolt – ahogy arra Csárdi Antal (LMP) országgyűlési képviselő a részletes vitában felhívta a figyelmet - két bérlakást is elcserélt egy hozzá bumerángként visszaszálló faház tulajdonjogára. Az újabb javításban visszaemelték a részletfizetés maximális idejét az eredeti irományban szereplő 25 évre, illetve lehetővé tették a földszinti lakások üzletekké és vendéglátóipari egységekké alakítását, ami előrevetíti a vár szórakozó negyeddé válását. A kalandos életű törvénymódosítást végül a kormánypárti többség megszavazta. Az MSZP, DK, LMP, Párbeszéd és a Momentum és a hozzájuk csatlakozott függetlenek nem vettek részt a szavazáson, a Jobbik, a Mi Hazánk Mozgalom képviselői nemmel szavaztak.

Mint ismeretes a 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette volna a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat óriási tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. A Fidesz visszakozott és jelentősen átírta a javaslatot, de arra azért nagyon vigyáztak – hangoztatták az ellenzéki képviselők -, hogy a haverok jól járjanak.

A végleges változat értelmében csak a világörökségi helyszíneken és ezek védőövezetében lévő lakások esetében nyílik meg a vételi jog. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha a határozatlan idejű bérleti jogviszonya már 2020. december 31-én is fennállt és annak időtartama eléri az öt évet. Csakhogy így Bayer Zsolt, Rákay Philip, Palkovics László és mindazon NER-lovagok, akik bevásároltak a Várban, hoppon maradtak volna. Ezért beletettek egy csavart. A lakások forgalmi értékének meghatározásánál szereplő passzus szerint, „ha a bérleti jogviszony időtartama a törvény hatálybalépésekor nem éri el az öt évet, akkor a vételi igényüket az öt év múltán jelenthetik be”. Vagyis egyszerűen csak várniuk kell.

Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. Az indoklás szerint ez a garanciális szabály azért került be a tervezetbe, hogy ezzel biztosítsák, hogy „csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”. A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Az ingatlanokra négy éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Minden ezen idő alatt kötött tulajdonosváltozást eredményező szerződés semmis.

Látszólag feljebb kalibrálták a vételárakat is. A lakást 5-15 éve bérlőknek a forgalmi érték 80 százaléka a vételár (kivéve a tulajdonjogot cserélőket), 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg a 25 évnél régebb óta ott élőknek csak a becsült piaci ár 15 százalékát kell kifizetniük, sőt egyösszegű vétel esetén csak 10 százalékát.

A törvény a kihirdetést követő napon hatályba lép. (Kövér László házelnök elküldi Áder Jánosnak, ha a köztársasági elnök aláírta, akkor kihirdethető. Az átfutási idő akár egy hónap is lehet.) A vételi joggal hat hónapig élhetnek az érintettek, kivéve a fent említett várakozókat. A bérlő ezt egyoldalú - a vételi jog gyakorlására, a tulajdonjog megszerzésére irányuló feltétlen és visszavonhatatlan - nyilatkozattal jelentheti be a tulajdonos önkormányzatnak, illetve az állam képviselőjének. A joggyakorlási szándékról a területileg illetékes kormányhivatalt is értesíteni kell. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lakás adatait, beleértve a helyrajzi számot és a tulajdoni hányadot, a közölt forgalmi értéket, a vételárat, a fizetés ütemezését, jogváltozás jogcímét. A vételi nyilatkozat leadásától számított 8 napon belül ki kell fizetni a vételár legalább 10 százalékát.

Első körben tehát az önkormányzatoknak kell lépniük. A törvénymódosítás értelmében a vételi joggal érintett lakások bérlőinek hat hónapon belül meg kell küldeni a becsült forgalmi értéket és közölni kell a vételárat. Ha ezt az önkormányzat elmulasztja, akkor a bérlő az államhoz fordulhat – vélhetőleg a kormányhivatalhoz – kérve az értékbecslést. A fentiekből következően előfordulhat, hogy a bérlőknek a forgalmi értékről és a számított vételárról kapott önkormányzati értesítés után nagyon kevés idejük marad a mérlegelésre. Az önkormányzatok várhatóan csak a határidő végére tudják teljesíteni a törvényben előírtakat.

A Várban található csaknem 1422 bérleményből például közel 1300-at érint a módosított verzió, lévén csaknem az egész I. kerület világörökségi helyszín. A kerület előzetes becslései szerint 80 ezer négyzetmétert kell kiárusítaniuk, amelyek forgalmi értéke durva becsléssel 80-120 milliárd forintra tehető. A kedvezmények miatt a vagyonvesztés több tízmilliárd forint lehet, amelyet tovább súlyosbít az értékbecslésre és a társasház-alakításra kifizetendő legalább százmilliós költség. V. Naszályi Márta a Népszavának korábban azt mondta, hogy az önkormányzatnak minden bizonnyal új munkatársakat kell felvenniük a lakásprivatizáció lebonyolítására.

Bár a Fidesz és a szakértők is elsősorban a várnegyed lakásaira szűkítették a most elfogadott törvény hatását, de az valójában sokkal szélesebb kört érint. Mint Soproni Tamás VI. kerületi polgármester a Népszavának korábban elmondta, ha a privatizáció a világörökségi védőzónát is érinti, akkor a terézvárosi bérlakások java is bekerülhet az értékesítési körbe, sőt a VII. kerület számos bérleménye is. Márpedig végül így fogadták el a javaslatot.