Vastaps közepette tiporták a melegjogokat - aggódik a Magyar Helsinki Bizottság jogásza

A Magyarországon működő német cégek körében is felháborodást keltett az elfogadott törvénymódosítás – értesült a Népszava biztos forrásból.

Tegyük fel, hogy egy középiskolában jár két meleg diák, akik összejönnek, ez kitudódik és valaki leköpi, vagy esetleg más módon bántalmazza őket. Az osztályfőnökük a törvény életbe lépése után még egy órát sem szentelhet az esetnek, hogy elmagyarázza, miért helytelen ilyet tenni, hiszen a jogszabály alapján akár a homoszexualitás propagálásának bűnébe is eshet és szankciókkal kell szembenéznie – mondta a Népszavának Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. A szakember arra reagált, hogy a parlament – a Jobbik támogatásával, az LMP, a DK, az MSZP és a Párbeszéd bojkottja mellett – 157 igen, a független Székely Sándor nem szavazatával (a fideszes képviselők vastapsa közepette) elfogadta azt a jogszabályt, amely összemossa a homoszexualitást a pedofilokkal. A törvény hatályba lépésének nincs konkrét dátuma, vagyis ha Kövér László házelnök továbbítja Áder Jánosnak – ami nem kétséges – és a köztársasági elnök aláírja, akkor maximum egy hónapon belül hatályba léphet.

A nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésen gond nélkül átnyomták a szintén felháborodást keltő Fudan-, valamint a lakásprivatizációs törvényt is.

A kedden elfogadott törvénymódosítás alapján létrejön egy nyilvántartás a pedofil bűncselekményeket elkövetőkről. A változtatás azt is meggátolhatja, hogy a pedofilok olyan állásokat tölthessenek be, ahol gyermekekkel találkozhatnak. A vitát és a tiltakozást az váltotta ki, hogy ezt a pedofil-ügyet összekapcsolták, egybemosták egy másik módosítással. Ez utóbbiban megtiltják a homoszexualitás és a nemváltás megjelenítését és népszerűsítését 18 év alattiaknak, és csak nyilvántartott civil szervezetek számára engedélyezi, hogy előadásokat, felvilágosítást tartsanak a témában.

– Áder Jánosnak persze alkotmányos kötelezettsége lenne az Alkotmánybírósághoz továbbítani a törvényt, hiszen az nyilvánvalóan sérti a média-, a szólásszabadságot, az oktatás szabadságát és a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát, de nincsenek illúzióim a köztársasági elnök szerepfelfogásával kapcsolatban – mondta lapunknak a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. – Innentől kezdve, aki 18 éves kora alatt azzal szembesül, hogy meleg, leszbikus, transznemű, semmilyen segítségre nem számíthat majd az iskolájától, a pedagógusoktól, hiszen Magyarországon törvény lesz róla, hogy ez olyan, mintha pedofil lenne. A magyar iskolák bántalmazó hellyé válnak majd – mondta Szekeres Zsolt. A jogszabály több más törvényt is módosít, így a köznevelési törvényt és a médiatörvényt is, szankciókat ezek alapján lehet kiszabni, de a tényállások roppant elnagyolt módon vannak megfogalmazva – a jogász szerint éppen azért, hogy senki ne tudhassa pontosan, mikor lépi át a büntethetőség kereteit. – Ez alapján, ha bármely magyar tévécsatorna bemutatja például a Jóbarátok című filmsorozat első részét, már számíthat a médiahatóság büntetésére, mert abban egy leszbikus pár egyik tagja szül gyermeket, ami alkalmas lehet a homoszexualitás népszerűsítésére – mondta Szekeres Zsolt.

Rácz András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense saját közösségi oldalán hasonlította össze a magyar törvényt egy 2013-as orosz jogszabállyal, és arra a következtetésre jutott, hogy Orbán Viktor még a Putyin-rezsimnél is drasztikusabban diszkriminatív szabályokat alkotott.

Több jogvédőszervezet közös közleményben tiltakozott a jogszabály ellen. „Hiába próbál a kormány ellenséget gyártani az LMBTQI emberekből, az elmúlt napok megmutatták, hogy a magyarok nem kérnek a gyűlöletkeltésből. A következő időszakban arra fogunk fókuszálni, hogy minden létező jogi eszközzel megtámadjuk a jogsértő és embertelen törvényt itthon és külföldön is” – mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. A Társaság a Szabadságjogokért pedig azt közölte: alkotmányosan indokolható a szabályok tudatos, felvállalt megszegésével járó ellenállás is.

Nemcsak a társadalom és a jogvédők tiltakoznak, a Magyarországon működő német cégek körében is felháborodást keltett a kormánytöbbség és a Jobbik által elfogadott törvényjavaslat, több német multi vezetése fontolgat lépéseket válaszképpen – értesült a Népszava. Egy német forrásunk szerint "Orbán Viktornak tudnia kell, hogy egy ilyen törvény ma mennyire kiveri a biztosítékot Németországban, nem csak a politikusok, de a gazdaság vezetőinek körében is." A törvény elfogadása ronthatja a potenciális német beruházókban a Magyarország-képet, persze az is tény, hogy az elmúlt évek negatív tendenciái ellenére a jogállamiságot tekintve, a német cégek beruházási kedve nem csökkent.