Genf messzebb van Jaltától (2188 km), mint Makó Jeruzsálemtől (2044 km). A földrajzi tény ezúttal a politikai realitást is tükrözi: Joe Biden és Vlagyimir Putyin nem kötött alkut más államok rovására, sőt, semmi másról sem. Két és fél óra alatt nem is lett volna rá idejük. Az amerikai és az orosz elnök éppen csak végigszaladt a legfontosabb kérdéseken, a stratégiai fegyverzetek korlátozásán, a számítógépes támadásokon, Ukrajnán, a demokrácia állapotán egymás országaiban, az amerikai szankciókon, a diplomáciai kapcsolatokon. A csúcstalálkozó minimális eredményeket hozott, ha egyáltalán annak lehet nevezni, hogy a két fél visszaküldi egymáshoz a nagyköveteit és talán szó lehet néhány a másiknál börtönben lévő állampolgáruk kicseréléséről.
A két elnök közül Putyin dolga volt egyszerűbb. Elég volt megjelennie és már el is érte célját, Oroszország egy napra ismét megkerülhetetlen nagyhatalomnak, az Egyesült Államokkal egyenrangú nemzetközi szereplőnek tűnt. Miközben, mint a CNN-ben egy amerikai szakértő megjegyezte, nemzeti összterméke kevesebb, mint Kanadáé. Ez utóbbit azonban az orosz tévénézők nem hallották. Bizonyos értelemben Biden feladata sem volt nehéz, csupán Donald Trumpnál kellett értelmesebbnek és határozottabbnak látszania. Konkrét eredményeket azonban nem tudott felmutatni, amiért nyilván bírálni fogják. Putyinról alkotott véleménye se javulhatott, az pont olyan keménynek bizonyult, mint amire számítani lehetett.
A világ nem lett biztonságosabb, a feszültség nem enyhült, de már mindketten tudják, mire számíthatnak a másiktól. Ha ezt jelenti a kívánatosnak mondott kiszámíthatóság, akkor volt értelme a találkozónak.
A megbészélést illetően egyébként sem Joe Biden, sem Vlagyimir Putyin nem táplált illúziókat – az utóbbi sajtótájékoztatóján kicsit meg is sértődött az erre vonatkozó kérdésen. Genfi csúcstalálkozó elején az elnökök mellett csak a külügyminiszterek voltak a teremben, majd öt-öt fős küldöttségek ültek az asztalnál. Az elnökök már a delegációk összetételével is üzentek. Az amerikai például Victoria Nulanddal, a külügyminisztérium orosz ügyekben héjának számító államtitkárával, az ukrán ügyek szakértőjével. Az orosz Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, aki kidolgozta és irányítja a róla elnevezett doktrína szerinti „vegyes”, katonai, technológiai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel folytatott hadviselést. Hozzá tartoznak a külföldön és odahaza is tevékeny gyilkos kommandók is. Ezt a helyzetet foglalta össze Biden azzal, hogy „semmi sem pótolhatja a szemtől-szembe való találkozást”.
Külön tartott sajtóértekezletén Putyin és Biden is kijelentette, hogy a tárgyalás hangvétele nem volt ellenséges. Az orosz elnök még a hatékony és a konkrét jelzőt is hozzátette, sőt, azt mondta, sikerült tágítani a bizalom határait. Bident kiegyensúlyozott, profi, tapasztalt politikusnak nevezte, akivel megtalálták a közös nyelvet. Ennél több pozitívumot azonban egyik sem tudott említeni. Putyin a találkozón és a sajtó előtt is tagadta, hogy országa állna az amerikai hálózatokba való számítógépes betörések mögött. Biden azt mondta, értésre adta, hogy az Egyesült Államok válaszolni fog, ha újabb támadás éri az életfontosságú infrastruktúráját. „Megkérdeztem, mit szólna hozzá, ha leállnának az olajmezőik vezetékei. Azt mondta, azt megéreznék” – érzékeltette, mi történt a zárt ajtók mögött.
Mielőtt egyhetes európai útjáról hazaindult volna, az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a börtönben lévő Alekszej Navalnij esetleges halála borzalmas következményekkel járna Oroszországra nézve. Putyin továbbra sem volt hajlandó kiejteni a korrupcióellenes aktivista nevét. Azt mondta, a kérdéses személy annak tudatában utazott haza külföldi gyógykezeléséről, hogy őrizetbe fogják venni. A demokrácia oroszországi hiányát, politikai ellenfeleinek meggyilkolását és bebörtönzését firtató kérdésre az amerikai utcai gyilkosságokat és a Capitolium elleni támadás során életüket vesztő tüntetőket hozta fel, gyakorlatilag azt állítva, hogy az Egyesült Államokban nincs demokrácia. Az oroszországi ellenzéket szerinte a Nyugat támogatja és pénzeli, ő csak azt szeretné, ha náluk nem történne olyasmi, mint Amerikában.
Arra, hogy most jobban bízik-e Putyinban, mint a találkozó előtt, Biden azt mondta, ez nem bizalom kérdése, hanem az érdekeké. Ő ismertette azokat az elveket, amelyek mentén elképzeli a kapcsolataikat Oroszországgal, mert fontosnak tartja, hogy ne legyen köztük félreértés. Azt is leszögezte, hogy a demokrácia, az emberi jogok kérdései továbbra is napirenden maradnak. Ami viszont egyelőre nem lesz napirenden a kétoldalú tárgyalásokon, az Ukrajna NATO-tagsága - Putyin azt mondta, hogy erről szó sem lehet.
