Sokba kerülhet a melegjogok csorbítása

Pénzmegvonást követelnek európai politikusok a mind nagyobb nemzetközi felháborodás kiváltó, diszkriminatív törvény miatt.

Erőteljes figyelmeztetést küldött a magyar döntéshozóknak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a Twitteren: „Nagyon aggódom a friss magyar törvény miatt. Jelenleg vizsgáljuk, hogy sért-e uniós jogszabályt. Én egy olyan Európában hiszek, amely nem rejti el a sokszínűségét a gyermekek elől. Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés a szexuális irányultsága miatt.”

A német politikus mindig is határozottan kiállt az LMBTQI-közösség jogainak érvényesítése mellett, és élesen bírálta például a jogaikat csorbító lengyel szabályozást. „Fáradhatatlanul fogok dolgozni az egyenlőséget garantáló Unióért. Egy olyan Unióért, ahol mindenki az lehet, aki akar, és mindenki azt szerethet, akit akar” – hangsúlyozta tavaly szeptemberben az Unió helyzetéről tartott beszédében. “Az LMBTQI-mentes zónáknak nincs helyük a mi Uniónkban”, tette hozzá a „homoszexuális propagandát” tiltó lengyel városokról.

Az Európai Bizottság egyelőre vizsgálja a magyar melegellenes törvényt, emiatt nem tud válaszolni a kérdésre, hogy a jogszabály sért-e uniós jogot, és ha igen, akkor az büntethető-e pénzmegvonással, erősítette meg a testület szóvivője csütörtökön. Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos korábban azt mondta: teljességgel elképzelhető, hogy a diszkrimináció miatt Magyarországot is a közösségi források felfüggesztésével sújtsák, akárcsak Lengyelországot. Az Európai Bizottság tavaly elutasította hat lengyel település finanszírozását, amely korábban LMBTQI-mentes zónának nyilvánította magát. A konkrét EU-s projektekhez nem köthető magyar „pedofiltörvény” esetében nehezebbnek ígérkezik a pénzmegvonás, de egy lapunknak nyilatkozó jogi szakértő nem zárta ki, hogy van olyan, az egyenlőség tiszteletben tartását előíró közösségi jogszabály, amely alapján elképzelhetők pénzügyi szankciók.

Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtökön a parlamentben szintén azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az Európai Uniónak pénzügyi szankciókkal kell büntetnie az LMBTQI-közösséggel szembeni diszkriminációt és gyűlöletkeltést. Hozzátette, hogy a Benelux országok fel fogják vetni a témát a magyar jogállam helyzetéről szóló keddi miniszteri szintű meghallgatáson. „Az EU nem pénzkiadó automata, ahonnan kiveszed a pénzt, miközben fittyet hánysz a szabályokra”, jelentette ki.

Az Európai Parlament a jövő héten egy állásfoglalást készül elfogadni és szexuális és reprodukciós egészség és jogok helyzetéről, amely hangsúlyozza: az LMBTQI közösséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását “súlyosan akadályozhatja a szexuális irányultság, a nemi identitás, a nemi önkifejezés, valamint a nemi jelleg sokféleségének a szexuális nevelési tantervekből való kihagyása”. A határozati javaslat felszólítja a tagállamokat, hogy „lépjenek fel a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos diszkriminatív és nem biztonságos félretájékoztatás terjedése ellen, mivel az veszélyeztet minden személyt, különösen a nőket, az LMBTI személyeket és a fiatalokat”.

Erősödő német aggodalmak

„Nagyon aggódom az LMBTQI-közösséghez tartozó emberek további stigmatizációja ellen Magyarországon. A homoszexualitás, a transzexualitás, a nemváltás bármely pozitív kontextusú bemutatásának tiltása a gyermekekben könnyen azt az érzetet keltheti, hogy velük valamilyen baj van, ez pedig súlyosan veszélyeztetheti a mentális egészségüket” – írta lapunknak a budapesti német nagykövetségen keresztül küldött nyilatkozatában Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere. Ezzel ráerősített korábbi Twitter-bejegyzésére, amiben egyebek mellett azt írta: „A magyar törvényhozás súlyosan diszkriminálja az LMBTQI embereket.” Michael Roth – a lapunknak csütörtökön küldött állásfoglalásában – úgy vélekedett: a pedofília, a gyermekek elleni szexuális erőszak és az LMBTQI közösség összemosása egy törvényben nagyon aggasztó jelenség. „Ezzel egy már eleve marginalizált helyzetű kisebbséget teszünk kifejezetten gyanússá, ez pedig súlyosan sérti az EU alapértékeit” – fogalmazott. Michael Roth szerint az ilyen diszkrimináció elleni fellépés alapvető része a német kormány emberi jogi politikájának, és elvárják a magyar kormánytól, hogy tartsa be az uniós alapjogi charta 21. paragrafusát, amely a diszkrimináció tilalmáról szól, a szólás-, és

Lapunk korábban arról is írt az ügyben, hogy a Magyarországon működő német cégek körében is felháborodást keltett a melegtörvény, több társaság vezetése fontolgat lépéseket válaszképpen.

Úgy tudjuk, voltak is egyeztetések egy esetleges közös fellépésről, de végül erre nem fog sor kerülni. Ezzel együtt volt olyan Magyarországon működő német tulajdonú vállalat, amely megszólalt az ügyben. Lapunk megkeresésére a Bosch azt írta: „Az esélyegyenlőség, és befogadás a Bosch csoport vállalati kultúrájának fontos és meghatározó része. Felelős nagyvállalatként elkötelezetten támogatjuk a sokszínűséget és minden partnerünk, munkatársunk és beszállítónk számára egyenlő esélyeket biztosítunk”.