Előfizetés

Orbán nem tart EU-s eljárástól, és valami zavarosat vezetett elő a szülői jogok elvételéről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.18. 07:59

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
A miniszterelnök nem mer hátradőlni, azt mondja: van három millió potenciális betegünk.
Az oltások tekintetében van egy másfél-két hónapos előnyünk az uniós országokkal szemben, mert hamarabb szereztünk vakcinát. Az élet újraindításában is elöl járunk. Mindenki megkönnyebbült, engem kivéve, mert van három millió ember, aki nem oltotta be magát – közölte Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli interjúban. A miniszterelnök azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, hogy a németek és a románok között állunk oltások tekintetében is. A kormányfő arra reagált, hogy a héten megkezdődött a 12-15 éve közöttiek oltása, a fiatalok Pfizert kapnak. A németek sorban állnak, mert nincs elég oltóanyag, a románok pedig a tervek szerint el fognak adni oltásokat. Orbán Viktor azt mondta, hogy most jól néznek ki a számok, bár a halálozási adatokat nézve egy ember is veszteség. Már kevesebben halnak meg, a kórházakon is kisebb a nyomás, de ez a vírus nem múlik el. „Van tehát három millió potenciális betegünk”, utalt a be nem oltott emberekre.  Hangsúlyozta, hogy aki be van oltva, az a mostani tudásunk szerint a vírusvariánsok ellen is védett. A probléma az, hogy jönnek újabb és újabb variánsok. Most azt látni Nagy-Britanniában, hogy egyre több a beoltottak száma, mégis emelkedik a fertőzések száma. Kérte, hogy béküljünk ki azzal, hogy csak az oltás véd a betegség ellen. Nagy Katalin műsorvezető felvetette, hogy a Jobbik is megszavazta a pedofiltörvényt, amely ellen az Európia Bizottság elnöke is tiltakozott és melegellenesnek titulált. Orbán Viktor azt felelte, hogy a törvény a 18 év felettiekre nem vonatkozik, az a gyerekeket védi. Egyébként mindenki úgy él, ahogy akar, felnőtt emberek. De akik a mi gyerekeink, őket védeni kell, a törvény erről szól. „Ha a melegközösség tagjai tovább olvassák ezt a törvényt”, azt is látni fogják, hogy a gyermekeink szexuális nevelése kizárólag a szülőkre tartozik, ezt semmilyen intézmény nem veheti át. Arról beszélt, hogy az nem fordulhat elő, hogy a szülőnek van valamilyen elképzelése a gyerek neveléséről, és azt átveszi – ismételte meg a miniszterelnök. És mondandója ebben a formában értelmezhetetlen: semmilyen intézmény szervezet nem vette át soha szülőktől a gyerek nevelésének irányítását, kivéve, ha a szülő önként csatlakozott egy szervezethez, egy közösséghez, és annak normái szerint élt. (Pontosabban egy intézmény átvette a gyerekek nevelését: az állami gyermekvédelmi rendszer, ha úgy ítélte meg, hogy a gyerekek veszélyben vannak családjuknál.) Meg kell várni azt az életkort, amikor felnőttek leszünk, a 18 évet ki kell várni, és akkor a felnőtté vált gyerekek döntenek arról, hogy mit meg hogyan akarnak csinálni. Egy iskolának, az államnak a szülő jogait tiszteletben kell tartani, magyarázta rendületlenül a kormányfő.  Nagy Katalin szerint Brüsszel majd talál olyan szempontot, ami alapján el tudja indítani a kötelezettségszegéi eljárást. Orbán Viktor szerint nem tud.  Nemrég fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést. Erről azt mondta a miniszterelnök, hogy ami a gazdaság rugalmasságát csökkenti, az rontja a versenyképességet. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne fogadjon el külföldről ráerőltetett adóságmegoldásokat, mivel az adósság csökkenti az életszínvonalat. Persze szerinte jó lenne, ha többlet lenne a költségvetésben, és nem szorulnánk hitelre, de költségvetési hiány van. Arra a kormányfő nem tért ki, hogy a kabinet tudatosan tervezett butális hiánnyal (ami ellen már a Matolcsy György vezette jegybank is felemelte a szavát), hogy fussa a választási osztogatásokra, például a gyereket nevelő családoknak visszatérítendő, átlagosan 400 ezer forintnyi szja 500-600 milliárdos lyukat üt a büdzsén. Így nem csoda, hogy Orbán szerint az államadósság jelentősen nem csökken a következő években. Nagy Katalin aztán alákérdezett a kormányzat tervezett konzultációjának, és ennek kapcsán a miniszterelnök terjedelmesen kifejtette, hogy ugyan legyőztük a járványt, de ebből nem következik, hogy minden ugyanolyan lesz, a jövőben a biztonságot kell előtérbe helyezni, meg kell erősíteni az országot. "Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a megváltozott élet alapjait és néhány célját közösen jelöljük ki, hogy mik legyenek a pillérek. Ez vonatkozik a migrációra, a járvány elleni védekezésre és a gazdasági kérdésekre. „Ez izgalmas konzultáció lesz” – fűzte hozzá.  Jövő héten is lesz miniszterelnöki csúcs Brüsszelben. Orbán Viktor közölte, hogy óriási mértékben megnőtt a migrációs nyomás, és felmerült, hogy vegyék át a tagországok az érkezőket a déli országoktól. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig elutasította a Willkommen-kultúráját, azt, mintha örülnénk a migrációnak. Álláspontja szerint a migráció egy rossz dolog, azt sosem tekintettük áldásnak, „micsoda szép dolog, hogy az emberek csak úgy migrálnak a világban”. Az igaz, hogy néha megölik az embereket, meg felégetik a városaikat, olyankor el kell menekülni, ilyen van, de ilyenkor sem az a cél, hogy idehozzuk őket Európába. Hanem vissza kell vinni őket, ott kell konszolidálni az állapotokat, hogy mindenki haza mehessen oda, ahol született, mert ott tud igazán boldogulni. „Ez a mi felfogásunk, de az Európai Unió ebben nem ért egyet” – szögezte le. Kijelentette, hogy azért vállaltunk szerepet Afganisztánban is, mert magunkat védtük. Nem csak arról van szó hogy egy közös NATO-akcióban vettünk részt, emellett folyamatosan vizsgálják a magyar részvételt más országokban zajló akcióban is.

Homályos a határnyitás menete

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.06.18. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Miközben a Szijjártó Péter a korlátozások további feloldásáról beszélt Pozsonyban, idehaza a kormány meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzet hatályát.
Június 24-től visszaállítja Magyarország „a belső schengeni határain a normális átjárást” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pozsonyi látogatásán szerdán. A tárcavezető a döntést azzal indokolta, hogy a felnőtt lakosság jóval több, mint 60 százaléka be van oltva, és ezért „újabb és újabb lépéseket lehet tenni a normális élet felé”. Miközben a miniszter a korlátozások további feloldásáról beszélt, idehaza a kormány december 18-ig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzet hatályát. A pozsonyi nyilatkozatról szóló MTI tudósításából viszont nem derül ki, mire utalt pontosan Szijjártó. Hiába kérdeztük a tárcától, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak arra, hogy a miniszter kijelentése az összes „belső” – azaz uniós – határra vonatkozik-e, azaz Szlovákián túl Romániára, Horvátországra, Szlovéniára és Ausztriára is. Vagy csak a schengeniekre (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia), esetleg csak arra az adott országra (Szlovákia). Az sem világos, hogy június 24-től fennmarad-e a védettség valamilyen szintű igazolása a határon. Jelenleg bizonyos kitételekkel továbbra is érvényesek a beutazási korlátozások – főszabály szerint a hazatérő magyar állampolgároknak a 10 napos karanténkötelezettség, a külföldieknél pedig a határátlépési tilalom. A kivételek viszont már sokrétűek: például nemcsak az igazolt üzleti célú vagy tranzitbeutazás (például teherautó-sofőrök) engedélyezett, de jöhetnek, akiknek magyar vagy Magyarország által elismert külföldi védettségi igazolványa van. Vagy akik csináltatnak két PCR-tesztet, esetleg igazolni tudják, hogy már átestek a betegségen. Az uniós határokon eltérőek az átlépési szabályok. A magyarok Romániába immáron korlátozások nélkül mehetnek. Szlovákia, Szlovénia és Horvátország elfogadja a magyar védettségi igazolást, ám Horvátország felé a határőrök az oltási dátumokat tartalmazó papírigazolást is kérhetik. Ausztriába ellenben csak akkor lehet belépni, ha az osztrák formanyomtatványon angol vagy német nyelven igazolni tudjuk, hogy a Pfizerrel, Astra Zenecával, Johnson and Johnsonnak, Modernával vagy Sinopharmmal oltottak be. Azaz az orosz Szputnyikot nem fogadják el. Ugyanakkor a 48 órán belüli antigén- vagy a 72 órán belüli PCR-tesztet elfogadják.

Különleges felhatalmazás

A járványügyi készültség és az ezzel párhuzamos egészségügyi válsághelyzet hatályának meghosszabbítása azt jelenti, hogy a csütörtökön közzétett jogszabály felhatalmazza a kormányt arra, hogy szükség esetén az országos tiszti főorvos, illetve a szakminiszter javaslatára elrendeljék az egészségügyben a járványüzemmódot. Egy ilyen helyzetben az egészségügyi ellátáshoz való jogot korlátozhatják. D. A.

Kevés a szabadstrand, tovább drágul a balatoni nyár

Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.18. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A negyven fürdőzésre kijelölt partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben az idén nyáron már csak pénzért lehet mártózni. Egy év alatt nyolccal kevesebb lett a szabadstrand.
Egy négytagú család 2000 forintért juthat be az idén nyáron legolcsóbban egy balatoni fizetős strandra, a legdrágábban pedig az exkluzívként hirdetett, tihanyi Plage18-on lehet pihenni, ahová hétvégenként 20 ezerért nyer bebocsátást egy négyfős társaság. A negyven fürdőzésre kijelölt partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben az idén nyáron csak pénzért lehet mártózni, 11-ben egyaránt akadnak fizetős és ingyenes partszakaszok, s már csak nyolc olyan település akad, ahol sehol sem kell fizetni a strandolásért a csodalatosbalaton.hu gyűjtése szerint. Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonőszöd, Balatonszemes, Szántód és Zamárdi továbbra is a korlátlan ingyenességgel csábítja a vendégeket, az északi parton viszont csak az aprócska Örvényes döntött hasonlóképpen. – Rengetegen vannak, akiknek az a pénz is nagyon sokat számít, amit megspórolhatnak a strandbelépővel – indokolta a faluvezetés döntését Huszár Zoltán polgármester. – Nagyjából ötszázan férnek el a strandunkon, ha megfelelő az időjárás, rendre tele is van. A környékbeli települések 700-1000 forintos belépőivel számolva Örvényes egy jó nyáron 10-15 milliót zsebelhetne be a strandolóktól, ám a polgármester szerint éppen az ingyenesség az egyik vonzerejük. – A kétezres évek végéig Örvényesre akkor érkeztek meg a vendégek, amikor Keszthely felől Zánkáig, keleti irányból pedig Tihanyig feltelt a Balaton-part, vagyis nagyjából július közepére – magyarázta Huszár Zoltán. – Az elmúlt években viszont már nálunk is június közepével megkezdődik az igazi szezon. Mivel több a vendég, így a kurtaxából és más jellegű bevételekből nagyobb az önkormányzat haszna, vagyis mivel terjed a híre, hogy nálunk ingyenes a strandolás, évről-évre egyre többen jönnek. - Ezt hagyták ránk az elődeink, az emléküket és a hagyományainkat sértenénk, ha fizetőssé tennénk a fürdőzést a faluban – jelentette ki az öt strandját ingyenesen működtető Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor. – Megtehetnénk, hogy a központi strandot fizetőssé tesszük, ugyanis megfelel minden előírásnak, de ez még most, a koronavírus-járvány alatt sem merült fel, pedig csak komoly kompromisszumok árán tudunk működik. Az ingyenesség amúgy nagy vonzerőt jelent nálunk is, amiből viszont csak akkor tud profitálni a település, ha a vállalkozók, akiknél anyagi szempontból is megjelenik a vendégtöbblet, normálisan befizetnek minden adót.
Az északi parton Örvényes mellett mindössze Tihanyban akad két szabadstrand – igaz, a félsziget mondhatja magáénak a legdrágább strandot is -, a tóparton összesen 19 településen 56 hivatalos, ingyenes helyen lehet fürdeni, ami nyolccal kevesebb, mint egy éve. Tavaly az MSZP népszavazást is akart az ügyben tiltakozásuk, de a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a párt kezdeményezését. Ezután a szocialisták több, mint százezer támogató aláírást gyűjtöttek össze a szabadstrandok megmentéséért, nemrég pedig a Demokratikus Koalíció nevében Kálmán Olga, a párt képviselő-jelöltje jelentette be: ha jövőre nyer a választáson az ellenzék, ingyenessé tennék a balatoni strandokat. Jelenleg a tóparti települések 80 százalékában legalább egy helyen – természetesen a legjobb fekvésű, s normál szolgáltatást nyújtón – fizetni kell a strandolásért. Persze akadnak kivételek, a felkapott üdülőhelyek közül Zamárdiban és Balatonbogláron is megmaradt az ingyenesség, míg a legtöbb szabadstranddal rendelkező Balatonmáriafürdőn a nyolc helyszín közül hetet szabadon lehet használni. – Bőven több, mint tízmillió forintjába kerül a falunak a fenntartásuk, s ezt nem fedezi sem a központi strand bevétele, sem pedig a kurtaxa, pedig éppen ezekből kellene kigazdálkodnunk – mondta Galácz György polgármester. – Ha így nézem, minden szabadstrand ráfizetés az önkormányzatoknak, ha viszont azt veszem, hogy ahogyan Fenyvesnek, úgy nekünk is ez az egyik vonzerőnk, egyértelművé válik, nem is lesz több fizetős strand a településen. Így a nagy többség, aki úgy dönt, minket választ pihenőhelyének, tényleg szabadon élvezheti a Balatont, ahogyan régen is megtehették.

Kivárnak az utazásokkal a magyarok

A magyarok többsége a koronavírus-járvány miatt továbbra is óvatos a nyári utazások szervezésével – derül ki a Netrisk.hu 6000 válasz alapján készült elemzéséből. A felmérés szerint a válaszadók 63 százaléka legkorábban nyár végére tervez utazást, és csak 51 százalékuk gondolkodik külföldi útban. Csak összehasonlításul: tavaly nyár elején az utazást tervezők 44 százaléka készült külföldre. A felmérés szerint a nyári utazások háromnegyede idén maximum egy hetet tesz majd ki. A válaszadók 43 százaléka egyhetes, 32 százaléka pedig néhány napos utazást tervez. Ami a belföldi utakat illeti: a Magyar Turisztikai Ügynökség június elejei adatai szerint a nyári hónapokra dinamikusan bővült, 4,5 millióra nőtt a lefoglalt vendégéjszakák száma. A szezonban a vidéki szálláshelyekre érkezett a foglalások 89 százaléka. Idén is a Balaton szálláshelyei a legnépszerűbbek, a szállások 33 százalékát ebben a térségben foglalták le, ezt követi a Mátra-Bükk (8%) és Debrecen és térsége (7%). B. A.