Korábban mélyaltatásban tartották és előfordult, hogy öt géppel segítették életben maradását.
Bányai Gábor azt mondta, büszke családjára és azoknak is köszönettel tartozik, akik a távolból imáikkal vagy az életemért való aggódással kifejezték törődésüket. A halasi járványkórházba kerüléséig minden tiszta, ám az összes többire már nem emlékszik.
"Hosszú út vezetett odáig. A szívem kétszer megállt, a klinikai halál állapotába kerültem, újra kellett éleszteni. Hála Istennek az agyam nem sérült, ami hetekkel a Szegedre kerülésem után derült csak ki. Többször felmerült a tüdő transzplantáció, amire végül nem került sor. Ebbe a programba azért kerültem be, mert az orvosaim folyamatosan keresték a megoldásokat, hiszen ők a CT vizsgálatok által azt látták, hogy a tüdőm elkocsonyásodott, alkalmatlan önálló lélegzetvételre, alig 10 százaléknyi légzőfelületem maradt."
Végül a fordulópont május közepén következett be, amikor le kellett kerülnie a műtüdőről, amire a szervezete jól reagált. Ezt követően gyorsan javult az állapota, ma pedig a tüdeje is olyan egészséges, mint korábban.
Arról is beszámolt, hogy átélt olyan pillanatokat is, amikor "lekapcsolódtam a testi életről." Szerinte ekkor Istennel került kapcsolatba, aki választást adott neki: "előkészített mindent, megvan a helyem az örökkévalóságban, találkozhatom például apámmal, de választást is hagyott. Azt mondta, ha úgy érzem, hogy van még dolgom, maradhatok. Bármilyen furcsán is hangzik, döntési helyzetbe hozott" - mondta Bányai Gábor.
