Előfizetés

"Megroppant az egész rendszer" - Drámai változásokat hozott a pandémia az idősgondozásban

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.06.23. 06:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szociális étkezést igénylők száma csak tavaly 14,5 ezerrel nőtt, átlépte a 200 ezres határt, a házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek, miközben a pandémia miatt intézményzár és létszámstop volt.
A szociális szakemberek szerint az idősgondozás minden területén drámai változásokat hozott a pandémia, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái azonban azt jelzik, több ellátási formában mégsem bővült, hanem éppen csökkent a létszám. Az idősek nappali ellátását évről évre egyre kevesebben veszik igénybe és ez a tendencia tavaly is folytatódott. Ez érthető is, hiszen a fertőzéstől tartva a humántárca átmenetileg bezáratta a nappali intézményeket. 2020-ban az előző évhez viszonyítva hatezer fővel csökkent a bentlakásos idősotthonokban gondozottak létszáma is, a 2019-es 53 ezer helyett a tartós elhelyezést nyújtó intézmények tavaly már csak 47 ezer embert tudtak fogadni, ami 12 százalékos visszaesést jelent. Azt feltételezzük, hogy az elhunytak helyére a felvételi tilalom miatt nem tudtak új igénylőket beengedni az intézményekbe, bár a kormány korábban is egyértelművé tette, hogy nem akarja növelni a bentlakásos intézmények létszámát. A szociális étkezést igénylők száma az ezredfordulóhoz képest megduplázódott és a tavalyi 14 és félezres növekedéssel átlépte a 200 ezres határt. A házi segítségnyújtást igénybe vevők is többen lettek egy év alatt kétezer fővel, de a 2020-ban rögzített 92 582 ember messze elmarad a 2014-es 133 ezer ellátottól. Nincs ugyan olyan adat, ami megmutatná a valós igényt, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) másfél éve nem hozza nyilvánosságra a várólistákat, de önkormányzati és szociális szakemberek is folyamatosan növekvő – a fenti adatokból kiolvashatóan kielégítetlen - ellátási szükségletről számolnak be. Az 1,9 millió 65 év feletti magyar kétharmada valamiben korlátozott, a demencia negyedmillió embert érint valamilyen szinten, nekik mind szükséges lenne valamilyen ellátás. Közben a szociális terület dolgozóinak átlagos életkora már 50 év feletti, nincs utánpótlás. Ebben a helyzetben érte a hazai szociális ellátórendszert a világjárvány. Megrendítő képeket kaptunk hónapokon át az egészségügyben zajló küzdelemről, de a szociális terület csak ennek árnyékában jelent meg. Különösen az alapellátás cipelt óriási terheket, ám erről jóformán soha nem esett szó az elmúlt hónapokban, pedig ennek az ágazatnak a partnersége nélkül nincs járványkezelés – fogalmazott a Népszavának az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszékének korábbi oktatója. Szabó Lajos professzor szerint a járvány kiélezte a kérdést, hogy miként tud egymásra támaszkodni a két szakma. Úgy véli, a teljes ellátórendszerben kellene gondolkodni, ám Magyarországon a szociális alapellátást évtizedek óta nem veszi komolyan az állam, ez a terület erodálódik, roskadozik, méltatlan helyzetben van, lassan kivérzik. Ahogy nem lehet szétválasztani a kormány, az önkormányzatok és egyházi szervezetek ezen a téren végzett tevékenységét, úgy nem lehet szétszedni a krónikus betegek és az idősek ellátását sem – hangsúlyozta a szakember. Meggyőződése – tette hozzá -, hogy a szociális szolgáltatások minden elemét és a képzés teljes rendszerét is újra kellene gondolni, az igényekhez jobban igazodó differenciált rendszert kellene felépíteni, amiben nemcsak az egyes elemek között van élő kapcsolat, hanem az egészségüggyel is. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, de közülük csak 50 ezren kapnak ápolási díjat és a többség nem is az idős családtag ellátása miatt. Ráadásul a fizetett idősgondozók nagyrészt hazamentek a járvány ideje alatt, miközben az idősek 40 százaléka egyedül él és ténylegesen egyedül is maradt. Korábbi kutatások azt igazolták, hogy nálunk nagyon magas azoknak az idős embereknek az aránya, akiknek szükségük lenne valamilyen segítségre, de azt nem kapják meg. A pandémia felerősítette, láthatóvá tette ezt a hiányt, mégsem történik változás.         

Vidéken lassabban váltanak az emberek

A szomszédok is bezárkóztak, az idősek a helyi kisboltba sem szívesen mentek el, a legegyszerűbb izzócsere is a falugondnokra maradt a járvány idején, s ahol eddig 15 igénylő volt, ott akár negyven főre is felszaladt a segítségre szorulók száma. Így összegezte a legkisebb települések lakóinak segítséget nyújtó falugondnoki hálózat munkájának átalakulását a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének elnöke. Kozma Judit kollégái visszajelzéseiből azt látja, most kezdenek lelkileg összeomlani az idős emberek, „bezuhannak”, mert túl hosszú ideig voltak elzárva minden kapcsolattól, még a falugondnokkal is csak a kerítésen keresztül váltottak néhány szót, elmaradtak a korábbi beszélgetések. Ráadásul a falugondnokok közül is többen megbetegedtek, a jól ismert arcok eltűntek, amit megint csak nehezen éltek meg az idős emberek. A Kaposvárhoz közeli 180 fős Kisasszond 48 éves falugondnoka áprilisban meghalt, utódját épp a héten választotta ki a képviselőtestület. Csontos Szabolcs polgármester is azt látja, az ijedtség, a betegség miatt érzett riadalom most kezdi látványosan megviselni az egyedül élő időseket. Ezért próbálnak az idősgondozóval együtt minél több házba bekopogni és szabadtéri családi napot szerveznek, hogy kimozdulhassanak a falu lakói. Azt tapasztalja, szívesen mennének például fürdeni a közeli Csokonyavisontára, ahogy korábban, de még félnek. Vidéken lassabban váltanak az emberek, nem vágynak hatvanezres tömegbe egy focimeccsen – mondja.

"Megroppant az egész rendszer"

A lelkisegély szolgálathoz érkező hívásokból kirajzolódik a társadalmi figyelem és az idősek lelki állapotának erre reagáló hullámzása a járvány egyes szakaszaiban – összegezte tapasztalataikat Horgas Judit, a DélUtán Alapítvány önkéntese. Miért telefonáltak az idős emberek az elmúlt hónapokban? A járvány első szakaszában megjelent a vírustól való félelem és az ijedtség, hogy nem tudnak találkozni a szeretteikkel, de ezeket a negatív gondolatokat kiegyensúlyozta a korábban soha nem tapasztalt társadalmi figyelem és törődés, amit megkaptak a fiatalabbaktól, az önkormányzatoktól és a kormánytól egyaránt. Mindenki segíteni akart nekik, ami jó érzést keltett a klienseinkben, nagyon pozitív élmény volt számukra. Ám 2020 novemberében, a második hullámban ebből a támogató hangulatból nem maradt jóformán semmi. Amikor végig telefonáltam a fővárosi kerületeket, hogy milyen segítséget kínálnak az időseknek, több helyen türelmetlenséget, volt, ahol durva elutasítást találtam, mert már nem csak a nyugdíjas korosztályt támadta a fertőzés. Az elfordulás miatt az idősek még inkább tehernek érezték magukat, egyre erősebb letargia lett úrrá rajtuk és felerősödött a magány miatti kétségbeesésük – ez az érzelmi zuhanás korszaka volt. A kicsit fiatalabbaknál a bezártság miatt előjöttek a párkapcsolati problémák, családon belüli feszültségek. Az, hogy a védőoltásokat elsőként ez a korosztály kapta meg, javított az idősek hangulatán? Más félelmek erősödtek fel bennük, főként a tanácstalanság. Beoltassák magukat vagy sem? Mi történik a meglévő krónikus betegségeikkel? Rettegtek az oltástól, de a vírustól is, és azt érzékeltük, hogy nem bíznak meg az orvosokban. Jellemzően otthonról hívják a szolgálatot vagy intézményben élők is telefonálnak? A többség otthonról hív bennünket, közülük sokan kapnak valamilyen alapellátást, de a beszélgetésekből kiderül, hogy mennyire kevés idő jut rájuk. Egy kliens elmesélte, hogy amikor hetente háromszor elmegy hozzá a gondozó, beállítja a telefonját, az fél óra elteltével csörög és már rohan is tovább. Gondoljon bele, egy sclerosis multiplexben szenvedő betegnek mennyit lehet segíteni ennyi idő alatt. De jönnek telefonok elmeszociális intézetekből és idősotthonokból is. Egy idősotthonban lakó kliensünk elmesélte, hogy minden lakótól beszedték az iratait és csupán fénymásolatot adtak vissza, vélhetően azért, hogy ha rövid idő alatt sokan meghalnak közülük, könnyebb legyen az adminisztráció. Az elzárt, kiszolgáltatott idősekben ezek a rossz gesztusok mit váltanak ki? Még inkább befelé fordulnak, depresszióba esnek, felgyorsul a mentális leépülésük, amihez hamarosan fizikai tünetek is társulnak. Ha ilyenkor nem kap támogatást, elengedi magát, és fel sem kel az ágyból. Van innen visszaút? Lehet, de nagyon lassan. Nehezíti a visszatérést, hogy a társas kapcsolatok korábbi helyszínei sok esetben megszűntek. Mi is feladtuk az irodát, ahol számítógépes tanfolyamokat szerveztünk, és szünetelnek a főváros több pontján működő játékklubjaink is. A lelkes szervezők egy része meghalt, mások elfáradtak, megroppant az egész rendszer és az idősek ma is félnek. Sok idős ember még mindig maszkot visel az utcán, pedig már nem kötelező. Nem lesz könnyű túllépni ezen a helyzeten.         

Varga Judit: mesterséges gyűlöletkampány árnyékolja be az Eb-t

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.22. 21:45

Fotó: FRANK HOERMAN / AFP
A politikus azt hangoztatta, Magyarország kész hárítani a vádakat és a kérdésekre válaszolni.
„Igen, ehhez már hozzászoktunk, hogy a jogállamot a jogállam ellenében védik, tehát pont a saját szabályaikat nem szokták betartani. Úgyhogy mindent uralt az LMBTQ-propaganda, minden egyes hozzászóló ezzel kapcsolatban érdeklődött és mindent beárnyékolt az, hogy egy politikai deklaráció lebegett közben az európai köztudatban”

- jelentette ki az igazságügy-miniszter kedden este a Hír Tv műsorában. A tárcavezetőt azt követően kérdezték, hogy Luxemburgban meghallgatást rendeztek a Magyarország ellen folyó hetes cikkely kapcsán. A politikus szerint a történtek sajnálatosak eljárási szempontból, hiszen a szabályok alapján csak a jelentésben foglalt tartalom kapcsán lehetett volna kérdést feltenni. Jelezte, a tisztességes együttműködés keretében Magyarország kész minden "vádat" hárítani és minden kérdésre válaszolni.  A beszélgetésben szóba került az a nyilatkozat is, amelyet kedd estig tizenhárom uniós tagállam írt alá a múlt héten elfogadott homofób törvény ellen tiltakozásul. Ebben egyebek mellett azt kérik az Európai Bizottságról, hogy indítsanak eljárást a magyar kormány ellen. Varga Judit álláspontja szerint a testületnek erre nincsen lehetősége, noha az eddigi tapasztalatai azt mondatják vele, hogy minden elképzelhető. "(...) az Európai Bizottság mindig tud politikai célból bevetni jogszabályokat és úgy, nyakatekerten értelmezi." Kijelentette, a dokumentum csatlakozik azon nyilatkozatok sorába, amelyek a "liberális ideológiától vezérelt politikai nyilatkozatok jelképeznek", ráadásul ez a terület - a családok és a gyermekek védelme - nem tartozik az Európai Unióhoz.  A tárcavezető azt hangoztatta, az ún. "pedofil-ellenes" törvényt szándékosan félreértelmezik, mivel abban semmiféle diszkrimináció nincsen és nem korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. 
"Nagyon sajnálom, én sportszerető állampolgárként, hogy ezt a foci Európa-bajnokságot beárnyékolja ez a mesterségesen gerjesztett politikai gyűlöletkampány. Én úgy gondolom, sportolóink, szurkolóink mind bölcsek ahhoz, hogy eldöntsék, hogyan viszonyulnak ehhez a mesterséges vitához"

- fogalmazott Varga Judit.

Nyugati egység a homofób törvénnyel szemben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.06.22. 21:44

Fotó: JOHN THYS / AFP
“Intenzív” eszmecsere volt a magyarországi jogállam helyzetéről tartott meghallgatás, amelyen a melegeket diszkrimináló törvény volt a fő téma
Kifogástalanul időzítette a Fidesz a “pedofiltörvényt”: az Európa-szerte vitatott jogszabályi módosításokat szinte közvetlenül a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló uniós vita előtt szavazta meg az Országgyűlés. Az elmúlt napokban több EU tagállam vezető politikusa súlyos aggályát fejezte ki az LMBTI közösséget diszkrimináló és az uniós értékeket szerintük súlyosan sértő törvényi előírások miatt. Előre borítékolható volt, hogy a Magyarországgal szemben folyó 7. cikkelyes eljárás keddre tervezett meghallgatásán is a homofób törvényeké lesz a főszerep. Az európai ügyekért felelős miniszterek luxemburgi ülésére a benelux országok erőteljes hangú nyilatkozattal érkeztek, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy “a magyar parlament olyan jogszabályi módosításokat fogadott el, amelyek a gyermekek védelmének ürügyén hátrányosan megkülönböztetik az LMBTI személyeket és sértik a véleménynyilvánítás szabadságát”. Felszólították az Európai Bizottságot, mint az EU Szerződések őrét, hogy a rendelkezésére álló összes eszközt vesse be az uniós jog teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására, beleértve Magyarország beperlését az uniós bíróságon. A dán, a francia és a holland tárcavezető a tanácskozás előtt külön is találkozott Vera Jourová bizottsági alelnökkel, hogy brüsszeli válaszlépéseket sürgessen. A deklarációhoz a vita végéig még tíz ország csatlakozott: Németország, Franciaország, Finnország, Írország, Dánia, Spanyolország, Svédország és a három balti állam. Portugália csak azért nem, mert soros EU elnökként semlegesnek kell maradnia, fejtette ki utóbb az ország EU-ügyi államtitkára. A baltiakon kívül egyetlen közép- és kelet-európai tagállam sem írta alá a nyilatkozatot. A deklaráció szelleme áthatotta a kétórás eszmecserét, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte a magyar kormányt. Vera Jourová bevezetőjében a legfrissebb fejleményeket vette elő: beszélt a vitatható eljárásról, amely lehetővé teszi az alkotmánybíróság tagjainak kinevezését a Kúriába, és szóvá tette a Klubrádió frekvenciájának Brüsszel szerint jogsértő megszüntetését. Megerősítette: vizsgálják, hogy az LMBTI-közösséget hátrányosan megkülönböztető törvény sérti-e az uniós jogot, különösen az oktatás, a véleménynyilvánítás szabadsága és a diszkrimináció tilalma terén. A 2019. végén tartott utolsó meghallgatás óta nem tapasztaljuk, hogy a magyar hatóságok erőfeszítéseket tennének a szerződésekbe foglalt európai uniós értékek érvényesítésére — fejtette ki Jourová az ülést követő sajtótájékoztatón. A meghallgatás menetét ismerő forrásaink szerint az ülésen tíz miniszter kért szót, valamennyien bírálták a budapesti kormányt például t a melegjogok csorbítása, az akadémiai szabadság megnyírbálása miatt. Varga válaszában megvédelmezte a hagyományos családmodellt, és azt mondta, hogy a meleg közösség boldog és elégedett Magyarországon. A politikus a “pedofiltörvénnyel” szemben kritikus belga és francia kollgájával külön is tárgyalt. A 7. cikkely keretében zajló meghallgatásról nem készül záróközlemény, az ülést levezető elnök nem fogalmaz meg következtetéseket. Az eljárás 2018. szeptemberében kezdődött, és célja annak megállapítása, hogy Magyarországon súlyosan sérülnek-e az Európai Unió alapértékei. Az elmúlt két és fél évben a tagállamok képtelenek voltak eldönteni a kérdést. Következő lépésként ajánlásokat fogalmazhatnának meg a magyar kormány címére, de ettől mostanáig ódzkodtak. A soros EU elnökséget képviselő Ana Paula Zacarias portugál államtitkár diplomatikusan csak annyit válaszolt a folyamat jövőjét érintő kérdésünkre, hogy reméli, a következő elnökségek szükség esetén az eljárás minden elemét alkalmazni fogják.