A GVH szerint az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés számos okra visszavezethető. A nyersanyag-árakat növelik többek között a nemzetközi ellátási láncok akadozásai, a kereskedelempolitikai intézkedések és vámok, a kapacitáshiányok és a világjárvány okozta szállítási zavarok. Egyes termékek esetében nagy a külföldi kitettség, bizonyos alapanyagok tekintetében pedig olyan oligopol piacok is kialakultak Magyarországon, ahol a termelők kis számban vannak jelen, és nagy piaci erővel rendelkeznek. Így könnyen megtehetik, hogy áraikat a versenyzői piacra jellemzőnél magasabban állapítják meg – írta a GVH. A szervezet arra is emlékeztet, hogy tavaly októberében – jelenleg is zajló - eljárást indítottak a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. Ne lepődjön meg senki, ha újabb versenyfelügyeleti eljárások indulnak – hangoztatta a közleményben Rigó Csaba Balázs GVH-elnök.
Mint arról beszámoltunk: az építőipari alapanyagok tavaly év vége óta átlagosan 15-20 százalékkal drágultak, bizonyos termékeknek 93 százalékkal is felment az ára. Májusban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ezért a GVH-hoz fordult. Nemrégiben pedig Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó ment neki a külföldi tulajdonú alapanyaggyártó cégeknek, amelyek szerinte visszaélnek túlsúlyuk miatti erejükkel az árazásban. Az 1800 milliárd forintos piacon az árbevétel több mint felén ugyanis csak 4-5 külföldi nagyvállalat osztozik, miközben a maradék 46 százalék több ezer kisebb hazai cég között oszlik meg.
Az építőipari alapanyagok ára ugyanakkor – a kereskedelmi háborúk, az acél és a fa drágulása miatt – a világpiacon is jelentősen emelkedik, márpedig a Magyarországon használt építőanyagok 48 százaléka külföldről származik. Hogy mégsem csupán ez szabja meg az árazást, azt az is mutatja, hogy az ÉVOSZ felmérése szerint Budapesten a faanyagok 93 százalékkal kerültek többe május végén, mint tavaly év végén, miközben országosan „csak” 72 százalékos volt a drágulás. A hőszigetelő anyagoknál 55, illetve 47 százalékos volt az áremelkedés, a betonnál 16 és 12 százalék. A padlóburkolatok vagy a gipszkarton viszont épp fordítva, országosan drágult erőteljesebben a fővároshoz képest.
