Nem cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk érdeklődésére, hogy nemrég felmerült: magyar katonák mehetnek Afganisztánba a kabuli repteret őrizni azt követően, hogy az amerikai csapatok kivonulnak az országból.
Hétfőn a Közel-Kelettel foglalkozó, londoni székhelyű Middle East Eye arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég meglebegtette: Magyarországgal és Pakisztánnal karöltve Törökország szerepet vállalna a reptér védelmében. A portál megjegyezte, erre nagy szükség lenne, hiszen a NATO-csapatok távozása után a repülőtér kulcsfontosságú az afgán főváros stabilitása szempontjából, melynek szolgáltatásait nemcsak a Kabulban található követségek, de a civil szervezetek is igénybe veszik. Mint ismert, a magyar miniszterelnök a június 13-i NATO-csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal, a távirati iroda beszámolója szerint az egyik fő téma a katonai együttműködés volt. A Middle East Eye egyenesen úgy tudja, hogy Orbán itt vetette fel, hogy magyar katonákat is bevethetnének.
„A NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni” – válaszolta a külügy, amikor arról kérdeztük, igazak-e a hírportál értesülései. Hozzátették: már zajlanak az egyeztetések, „a döntés azonban nem született még meg”.
A Middle East Eye szerint a török fél számára hazánk azért lehetne jó stratégiai partner, mert 2010 és 2013 között magyar katonák már részt vettek a reptér őrzésében, így jó terepismerettel rendelkeznek. Orbán számára pedig azért lenne előnyös a misszió, mivel a magyar kormányfőt egyre több bírálat éri az autoriter kormányzása miatt és emiatt nemzetközi mozgástere beszűkült, ám a kabuli részvétellel ezen javíthatna. A kormány nem reagált arra a kérdésünkre, hogy mekkora kontingens jönne szóba. Korábban Magyarország 150 katonával vett részt az afgán misszióban, június 8-án az utolsó magyar katona is hazatért.
A török fél vállalása újabb gesztus a Nyugat fel, ezért Joe Biden amerikai elnök európai turnéja alkalmával Erdogan bedobta: országa vezető szerepet vállal a kabuli repülőtér biztosításában. A török elnök ugyanakkor azt is közölte, ő sem hagyhatja figyelmen kívül a tálib fenyegetést, így további „diplomáciai, logisztikai és pénzügyi segítséget” remél a manőverhez az Egyesült Államoktól. A Biden-kormányzat ugyanakkor még nem döntött arról, miként támogassa a tálibokkal szembeni műveleteket a csapatkivonás után. A NATO-misszióban résztvevő 36 ország 7000 katonája, illetve 2500 amerikai rendfenntartó már elhagyta Afganisztánt.
A kabuli küldetés rendkívüli veszélyeket rejt magában. Mivel a tálibok legyőzésére irányuló, 20 éve tartó amerikai vezetésű misszió nem járt sikerrel, Afganisztánt ismét polgárháború fenyegeti. A tálibok több tartományban nyomulnak előre és szállnak szembe az afgán erőkkel, amelyek attól tartanak, hogy az amerikai kivonulás után drámai változások lesznek az országban, mivel nagymértékben támaszkodtak a NATO hírszerzési és logisztikai erejére. A kivonulás nyomán máris biztonsági űr keletkezett, és fokozódtak a harcok a kormánycsapatok és az iszlám fundamentalisták között. A tálibok az elmúlt hónapban az ország 387 körzetéből mintegy 40-et foglaltak el, 116-ban folynak a harcok.
Ugyanakkor egy magyar kontingens bevetésével Orbán Viktor nemcsak a magyar kormányfővel egyébként is jó viszonyt ápoló Erdogannak tenne gesztust, de reménykedhet abban, hogy a török elnökhöz hasonlóan jó pontokat szerezhetne a politikájával szemben igencsak kritikus Biden-kormányzatnál.
