légszennyezés;levegőszennyezés;Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

2021-06-23 08:00:00

Tavaly a szegedi volt a legporosabb levegő

Az uniós kutatásban szereplő négy hazai nagyváros közül a csongrád-csanádi megyeszékhely levegőjében kering a legtöbb finom szállópor.

Légszennyezés Magyarországon belül Szegeden mutatta ki a legrosszabb 2019-2020 közötti légszennyezési adatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – deríthető ki a múlt héten megjelent tanulmány oldaláról. Eszerint a felmérésben szereplő négy hazai nagyváros közül kizárólag a csongrád-csanádi megyeszékhely kapott rossz minősítést. Ez annyit tesz, hogy egy köbméter levegőben átlag 15-25 – Szeged esetében 15,9 - mikrogrammnyi, nagyon kis méretű, így rendkívül egészségkárosító, 2,5 mikrométeres részecske (PM2,5) kering. Ehhez képest Budapest 14,2, Győr 13,7 és Pécs 13,5 mikrogramm PM2,5-öt tartalmazó levegője „közepes”. A felmérésben kedvezőbb hazai érték nem szerepel: Debrecenről nincs adat, amiként a jellemzően igen szennyezett Miskolc mellett sem szerepel érték. Az ügynökség választott fókusza azért fontos, mert Magyarországon a különböző szennyezőanyagok közül a - főleg a rossz minőségű fűtésre és az autós közlekedésre visszavezethető, többek között rákos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozó - PM2,5 mennyisége a kormány saját bevallása szerint is nő.

Az ügynökség uniós szintű kutatása során 415 európai város 2019-2020-as átlagos finompor-szennyezettségi adatát tették közzé és összehasonlíthatóvá. A listán első a svédországi Umea, a finn Tammerfors és a Portugál Funchal. A legutolsó két spanyol város és a görög Volos. Szeged a 257., Budapest a 240., Győr a 232., Pécs pedig a 228.

A leglátványosabb a színekkel jelölt európai térkép. Az Ibériai-félszigettől a franciákon és a németeken át Dániáig egy leginkább „zöld”, vagyis kedvező levegőjű sáv húzódik, amit csak Belgium környékének „közepes” minősítése tör meg. (A kevés skandináv adat szintén kedvező északi helyzetet tükröz.) Ehhez képest az olaszoktól a lengyelekig már alapvetően „közepes” a levegő minősége. Lényegében ebbe a sávba olvad bele Magyarország is. De Észak-Olaszország és Kelet-Lengyelország levegője már egyértelműen „rossz”. A Kelet-Európából és a Balkánról beérkezett kevés adat leginkább szintén az ottani levegő rossz vagy nagyon rossz minőségéről tanúskodik.