építőipar;támogatás;felmérés;drágulás;lakásfelújítási program;

A magyarok rárepültek a lakásfelújításra

A hazai lakosság fele szeretné egy éven belül felújítani otthonát, ám ennek kapcsán most jelentős áremelkedésekkel és hosszas várakozásokkal kell számolni.

A munkadíjak és az egyes építőanyagok jelentős drágulása, valamint az alapanyag- és szakember-hiány miatt megnövekedett költségekre és hosszabb várakozási időre kell számítania annak, aki belevágna most otthona felújításába. Az ÚjHÁZ Centrum felmérése szerint a kivitelezők 63 százaléka csak 3-8 hónap múlva vállalja az egyes munkákat, miközben felük 11-30 százalékkal emelte árait. Az év elejétől elérhető otthonfelújítási támogatás eközben felpörgette a keresletet: az esetek több mint felében már nem építkezési, hanem felújítási megbízásokkal keresik meg a szakembereket. A felújításban gondolkodók tisztában vannak a kihívásokkal: 55 százalékuk azzal számol, hogy nagyobb lesz a végszámla, mint eredetileg tervezte, 51 százalékuk pedig azzal, hogy elhúzódnak a munkálatok. A megkérdezettek mintegy ötöde attól tart, hogy nem kapják meg az állami támogatást, míg hasonló arányban vélik azt, hogy nem találnak a kivitelezéshez szakembert.

A gyermeket nevelő családok által igényelhető, legfeljebb 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás az ÚjHÁZ Centrum felmérése alapján a lakosság 61 százalékát érdekelné, de csak 30 százalékuk tervezi, hogy fel is veszi. A többi érdeklődő ugyanis nem jogosult rá.

A támogatás mértéke csak a költségek fele lehet, így a felmérés során a rendelkezésre álló önerőre is rákérdeztek. Ez átlagosan 1,5 millió forint, a megkérdezettek majdnem harmada ugyanakkor 200 ezer forintnál kevesebb saját tőkével vágna bele a munkálatokba. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az a mintegy ezer család, amelynek április végéig jóváhagyták igényét, átlagosan mindössze 1,5 millió forintot kért. Rázsóné Szórády Csilla, az ÚjHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint ugyanakkor a februártól elérhető kedvezményes felújítási hitel nyomán az igények összege várhatóan emelkedni fog.

A felmérésben megkérdezettek egyébként átlagosan 2,4 millió forintot költenének a felújításokra, és kevesebb, mint harmaduk tervezi 2-5 millió, illetve 5-10 millió forint körüli összeggel kimeríteni a maximális támogatási keretet (mivel a támogatás legfeljebb 3 millió forint és a teljes költség fele lehet, egy összességében 6 millió forintos munkálatnál lehet igénybe venni a teljes támogatást). A felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolatot vagy nyílászárót cserélne, valamint szigetelne.

Az építőanyag-kereskedő hálózat a kivitelezőknél a munkadíjak változására is rákérdezett, a válaszok szerint pedig közel felük 11-30 százalékkal is emelte árait az idei év első négy hónapjában. Ötödük most is változatlan árakon dolgozik, 3 százalék viszont megduplázta munkadíjait. A felújítási költségek eközben az építőipari alapanyagok drágulása miatt is emelkednek. Mint arról többször beszámoltunk: az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének felmérése szerint az alapanyagok tavaly év vége óta átlagosan 15-20 százalékkal drágultak. 

A legdrasztikusabb növekedést a faanyagoknál mérték: Budapesten ezekért 93, országosan 72 százalékkal többet kellett fizetni május végén, mint tavaly év végén.

Ezzel kapcsolatban Rázsóné Szórády Csilla azt hangsúlyozta, hogy valóban vannak kiemelkedő mértékű áremelkedések, de nem minden termék ára ment fel drasztikusan. Az árakat pedig elsősorban a nemzetközi piac mozgatja. A fa drágulása mögött az áll, hogy a pandémia alatt leálltak a fűrésztelepek, a kanadai konfliktus miatt pedig az USA Európából vásárolt fát, és ez hiányhoz vezetett. A faanyagok drágulásának plafonját egyelőre nem látni, hiszen az erőforrások végesek – jegyezte meg.

A németországi BASF-gyár márciusi leégése szintén komoly rést ütött az alapanyagpiacon, ezt ráadásul nem is lehetett egyik napról a másikra pótolni. Ez és az Evergiven hajó megfeneklése a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán komoly nehézségeket okozott az ellátási láncon belül, emiatt megnövekedett a szállítási idő is. A kőzetgyapotra most 8-10, a tetőfedőanyagokra, tetőfóliára 4-10 hetet is várni kell. Ez utóbbi termék elől egyébként az egészségügy szívta el a védőruházatok és a maszkok gyártásához az alapanyagokat. A kereskedelmi konfliktusok miatt – például az USA és Kanada, Kína és Ausztrália között –, a fa mellett az acél ára is emelkedett, a pandémia pedig a konténerbérlés, a tengeri szállítás költségeit is megemelte. Az alapanyagpiacra a dollár és az euró árfolyamváltozásai is rányomják bélyegüket. A szállítmányozásban használt üzemanyagok révén a kőolaj, a cserepek, téglák kiégetése révén pedig a földgáz árának növekedése is emeli az árakat.

Eközben egész Európában zajlanak az energiahatékonyság növelését célzó programok. Az EU célja, hogy 2030-ra 35 millió lakóépületet újítsanak fel. Ebben a helyzetben indította útjára a magyar kormány is az otthonfelújítási támogatást, ami erőteljesen megnövelte az építőanyagok iránti keresletet. Kérdésünkre, hogy mennyire viszi el a drágulás a támogatás összegét, Rázsóné Szórády Csilla azt mondta: attól függ, hogy milyen felújításról van szó, hiszen nem minden termék drágul ugyanolyan mértékben. Arra is kitért, hogy a polisztirol esetében már némi árcsökkenés is tapasztalható. Ha pedig valamilyen termék esetében hosszú távon megmarad az alapanyaghiány, akkor jó eséllyel a technológia változik majd, például egy másfajta csemperagasztót fognak majd használni.