Napelemeket álmodnak a fővárosi tetőkre

Számos tényező akadályozza a budapesti épületek - amúgy minden szempontból kívánatos - beterítését napelemekkel. A budapesti vezetés egyelőre felméri a helyzetet.

Nem is vetődhetett volna fel élesebben az éghajlatváltozás problémája a Nappal hajtva című budapesti tervnek a Főpolgármesteri Hivatalban rendezett nyitókonferenciáján. A júniusi kánikula közepette ugyanis, klímaberendezés híján hamar a díszteremben is gatyapállasztó hőség állt be. Így a hallgatóság egyre nagyobb hányada kezdett önmaga heves legyezésébe. A szervezők ezután néhány fapados ventilátor beállításával igyekeztek enyhíteni legalábbis az előadók és az első sorokban ülők kínjain.

Szinte pontosan e problémát igyekezne megoldani a főváros új - igaz, elsősorban magánépületekre összpontosító - programja. Karácsony Gergely főpolgármester köszöntője szerint céljuk, hogy 2030-ra 1500 megawattnyi (MW) - egy-egy lakosra vetítve körülbelül 5-5 négyzetméter - napelem kerüljön a fővárosi háztetőkre.

Budapest 2030-ra 2015-höz képest 40 százalékkal csökkentené tetemes, évi 6 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátását - közölte Ámon Ada klíma- és környezetügyi főosztályvezető. Eme 2,4 millió tonna 19 százalékát napelemektől remélik. Jelenleg a főváros energiafogyasztásának csak 4 százaléka származik megújuló forrásból.

A német állam 600 ezer eurós támogatásából zajló Nappal hajtva-program egyelőre visszafogott célokat fogalmazott meg. (A megvalósításban a főváros mellett az Óbudai Egyetem, a német Agora Energiewende, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség - MNNSZ -, az Elmű és a kerületek vesznek részt.) 2023-ig ugyanis csak átlátni szeretnék a fővárosi napelemtelepítések buktatóit, illetve javaslatokat tenni a megoldásra. A legbonyolultabbnak a társasházak ígérkeznek. (A körülbelül 900 ezer fővárosi lakás negyede panel, a fennmaradó 75 százalék mintegy fele hagyományos építésű társas-, illetve családi ház.) Bár néhány panelépületen már üzemel napelem, hagyományos társasházak tetején még szakmabeliek sem láttak hasonlót.

Pedig Kiss Ernő MNNSZ-elnök szerint az elképzelés már csak azért is fontos, mert a város igény-, illetve a napelemek termelési görbéje nagyjából egybeesik, ami fogyasztási csúcsok idején a legfontosabb. Kérdésünkre Morva György, az Óbudai Egyetem docense úgy becsülte, Budapest áramfogyasztásának akár 35-40 százaléka is származhatna - önmagában véve ingyenes - napenergiából.

Címszavakban, a társasházi napelemtelepítések esetében hiányzik a megfelelő törvényi keret, az energiaközösségek szabályozása, a pénzügyi ösztönzők, a helyi - például településkép-védelemi - szabályok és engedélyek, az (elvben ellenérdekelt) áramszolgáltatók hozzáállása hullámzó, az alacsony hatósági áramár nyújtja a megtérülést, amit az úgynevezett szaldóelszámolás kivezetése is ront. Az eltérő élethelyzetű lakók elhivatottsága különbözhet, de az elkötelezettek között is kialakulhatnak viták. Pedig Rapcsák Zsuzsanna közös képviselő szerint egy ilyen beruházáshoz az összes lakó hozzájárulása szükséges, bár ezt Czabarka Mihály, a Projectdoctor Kft. ügyvezetője vitatta.

Támogatásként a főváros főképp uniós forrásokat csatornázna a fejlesztésekbe, ha ilyenhez hozzáfér - vázolta kérdésünkre Ámon Ada. Kifejezetten elszalasztott lehetőségnek tartja, hogy az Orbán-kormány az EU "helyreállítási és ellenállóképességi" forrásának mintegy 150 milliárdjából szegényebb családok házait látná el napelemmel és elektromos alapú fűtéssel. Ez az elképzelés - azon túl, hogy a fővárosiakra előreláthatólag nem vonatkozik - szigetelés nélkül még növelheti is a szén-dioxid-kibocsátást - vélte. Mindazonáltal másfél év alatt több háztípusra vonatkozó sorvezetőt állítanak össze a napelemtelepítés lehetséges hasznairól (egy társasház akár bevételeket is elérhet napeleme áramából), a telepítési teendőkről és az elérhető forrásokról. Ámon Ada szerint a napelem mai fejlettségi szintje mellett messze a leginkább megtérülő megújulóenergia-beruházás: szélerőművek telepítését az Orbán-kormány nem engedélyezi, a tűzifaégetést pedig Ámon Ada határozottan ellenzi. A távhőtermelésben látja a földhőhasznosítás lehetőségét is. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője felvetette a - napenergiát közvetlen vízmelegítésre használó - kollektor használati lehetőségeit. A válaszadók fajlagosan ezt az eljárást is drágállották, amit a civil szakértő vitatott.