- Két-három héttel később kezdődött a szamóca szezon és nagyjából mostanra véget is ér – „nyugtatott” meg állandó árusom. Az elmúlt napok szaharai időjárása miatt pedig mire kiértünk a földekre, már megaszalódtak a szemek. Igaz, munkáskéz is alig akadt, mert a tavalyinál magasabb napszámért sem tolongtak a jelentkezők - tette hozzá. A standján már csak a 680-1000 forintos cseresznye várta a megfigyelésem szerint meglehetősen ritka vevőket. Szerinte a gyors érés miatt ez lesz még olcsóbb is, de az egyéb csonthéjasok ára aligha megy a jelenleginél érdemben alacsonyabb szintre, mutatott a szemben lévő árusra, aki apró szemű sárgabarackot kínált 1200 forintért.
- Import barack, mert a hazait 2000-2500 forintért adnák a kereskedők, de azt csak aranyáron tudnám továbbadni, azért meg kinek kell? – tette föl a költői kérdést. Azzal bíztatott, hogy talán a jövő héten a külföldi gyümölcs mostani áráért magyar kajszit is vehetek, ha telik rá. Inkább a piac legolcsóbb gyümölcsét választottam: egy kiló banánt vettem 300 forintért. Annak az ára majd télen ugorhat jókorát, most nincs szezonja. A csúcsot a málna tartja: egy kilóért 4500-5000 forintot is elkérnek a kofák, ha még használatos egyáltalán ez a kifejezés. Mindenesetre talán megbízhatóbb fogalom az őstermelőnél, mert akadnak akik csak papíron azok, de legföljebb az erkélyen van néhány cserépnyi „birtokuk”.
Az elmúlt évek szinte mindegyike tartogatott meglepetéseket. A 2020-2021-es tél enyhe volt – ez sem új jelenség -, arra jött a fagyos tavasz, főleg áprilisban, ami sok gyümölcsfajt virágzás közben ért. Előfordultak mínusz 10 Celsius fokos éjszakák, hajnalok is – mondta a Népszavának Hunyadi István, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) ügyvezető-igazgatója. Ez még az úgynevezett hidegfóliás szamócatermelőknek is álmatlan éjszakákat okozott. A fényszegény május sem kedvezett a virágzásnak. Már eleve rosszul indult a szamóca szezon, és a szabadföldi termesztés is három hetet csúszott. A szakember osztotta az árus véleményét, a hazai szamóca a napokban eltűnhet a piacokról. A búcsúárak 1200-1500 forint között mozognak. A lengyel gyümölcs még meghosszabbíthatja a szezont, ők ugyanis az olcsónak számító ukrán és belarusz vendégmunkások miatt valamivel a hazai termés árai alatt adhatják a szamócájukat. A kánikula miatt azonban az sem fog sokáig tartani. Mára a hazai szamócaterület még a 200 hektárt sem éri el, ami a töredéke az egykorinak.
Rossz hír a termelőknek és a vásárlóknak egyaránt, hogy az áprilisi fagyok megcsipkedték a korai cseresznyét is. A jelenlegi állapotok szerint összességében a termés akár 60 százaléka is odalett. Az ügyvezető-igazgató is megerősíti, egyelőre mérsékelt az érdeklődés a drága cseresznye iránt. Ebben szerepet játszhat a járvány miatt megrendült vásárlóerő is. Nem kizárt, hogy Magyarországon is fölbukkanhat a görög cseresznye, ahol viszont túltermeléssel küszködnek a gazdák.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is drámai pusztítást végzett a tavaszi fagy a kajszibarackosokban. Becslések szerint átlagosan a termés 70-80 százaléka is a fagy áldozatául esett. Volt olyan gazda, aki nyolc(!) szem kajszit hozott megmutatni nekem, amit a 62 fájáról „szüretelt" - jegyezte meg Hunyadi István. Az észak-magyarországi termőterületek - elsősorban Borsodban -, azért ennél sokkal nagyobb termésre számítanak, de arra még várni kell, és a hiányt a kedvezőbb adottságú helyek sem pótolhatják – tette hozzá. Ha még ez sem lenne elég, az eddig is sok kárt okozó gyümölcsmolyok mellett, az utóbbi időben a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) – korábbi nevén Szt. István Egyetem - egy hívatlan és nem kívánt vendégre, a kajszilevéltetű fölbukkanására is felhívta a figyelmet.
Talán az idei év legnagyobb vesztese a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárásnak a korai őszibarack, ami nevével ellentétben általában már május végén szüretelhető. Ám idén 80-90 százalékos volt a terméskiesés. Talán a későbbi érésű fajták valamit enyhítenek a hiányon, de az szinte biztos, hogy idén is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki ezt a kedvelt csemegét megkívánja. Most az importbarackot is még 900-1300 forintos áron kínálják.
A legkeresettebb hazai gyümölcs az alma. Az idei termésbecslésre, még előzetes jóslásokra sem vállalkoznak a szakemberek. Az árakat a több mint 3 millió tonnás átlaghozamával a legnagyobb európai termelő, Lengyelország mozgatja. Annyit megkockáztatnak a szakemberek, hogy talán a hazai átlagtermés felét produkáló tavalyi szüret után idén nagyobb mennyiségre lehet számítani.
Összegezve, sajnos folytatódik az elmúlt években tapasztalható tendencia, több féle gyümölcsből a klímaváltozással is összefüggésben kevesebb terem és magasabb áron jelennek meg a standokon, az élelmiszerláncok pultjain.
A természet még javíthat
A kajszi és az őszibarack várhatóan ebben az évben is drágább lesz a megszokottnál – erősítette meg a Népszavának Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.
- Mely gyümölcsöket nem károsított a tavaszi fagy?
- A barackon kívül többi gyümölcsfajnál még van remény arra, hogy normál, kiegyensúlyozott keresleti-kínálati piaci viszonyokkal, illetve árakkal találkozunk.
- Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?
- A természet képes 1-2 hét alatt átírni bármilyen előrejelzést. Ha a következő hetekben bejönne egy tartósan csapadékos időszak, akkor rövid idő alatt igen jelentős károkat okozhat a még a kifutó szabadföldi szamóca, illetve a szezonjába érő cseresznye- és meggytermésben, mert felreped és/vagy rothad a gyümölcs. Lelassulnak a szüreti munkák is az esőzések miatt, s a szezon egy részében jelentősen szűkülhet a kínálat. Ez pedig az árak emelkedését eredményezheti. Vagyis e gyümölcsfajoknak az optimális az lenne, ha egy 28-30 foknál nem lenne melegebb, viszont hetente egyszer lenne egy jó, 30 milliméternyi eső, természetesen nagyobb viharok és jégeső nélkül.
