Tucatnyi nem tucatmese

Berg Judit meséivel kampányol a UNICEF a világ megismeréséért és egymás elfogadásáért.

Hamburgerezni és madagaszkári pingvineket szeretne nézni New Yorkban a Berg Judit teremtette két kis dinó, ám a pingvineket végül Madagaszkáron sem találják. De ha már felkerekedtek, bejárják a világ tizenkét országát, és betekintést engednek az ott élő gyerekek világába. A különleges világutazás a UNICEF jótékony célú kampányának része, amelynek keretében az előfizető családok minden hónapban új mesét kapnak névre szóló levél formájában a postaládájukba. A pénzgyűjtés mellett fontos cél, hogy a gyerekek képet kapjanak a világ különböző részein élő, hasonló korú, gyakran nehezebb sorsú gyerekek életéről, mindennapjairól, örömeiről és nehézségeiről. - Elvégre ha kiskorban megismerik a világ sokszínűségét, életük részévé válik az elfogadás és az empátia, és magukévá teszik a gondolatot: az én felelősségem is, hogy jobb legyen a világ – véli Berg Judit, aki örömmel engedte a tíz évvel ezelőtt megszületett két hősének, Trikónak és Nyammnak, hogy az eddigi időutazások után rábökjenek a térképre és a varázslatos medvefog segítségével elutazzanak Bangladesbe, Brazíliába, Elefántcsontpartra, a Fülöp-szigetekre, Indiába, Madagaszkárra, Mongóliába, Mozambikba, Nepálba, Kenyába vagy épp Peruba.

- A UNICEF munkatársai először problémaköröket – pl. higiéna, alultápláltság, gyerekmunka, oktatás, oltások fontossága - gyűjtöttek össze, ezekhez „rendeltünk hozzá” országokat – meséli Berg Judit. - Több olyan probléma is felvetődött, amelyekről végül úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk – a gyerekházasságról vagy a menekülttáborok harcokban sérült lakóiról nem tudnék úgy mesét írni, hogy egy 4-12 év közötti gyerekeknek ne okozzon szorongást – enged bepillantást a kulisszák mögé. Arra a kérdésre, hogy miért csak egzotikus helyszíneket választottak, miközben talán könnyebben érezné magáénak egy magyar gyerek egy cseh kortársa problémáját, így válaszolt: – Sokat gondolkodtunk, hogy európai országokat jelenítsünk meg a sorozatban, de a mesék hangulata végül ezeket a helyszíneket hozta. A lényeg azonban, hogy mindegy, milyen távol vagy, mindenütt vannak problémák, örömök és más gyerekek. Emellett egyfajta háló szövődött Európa köré, a két dinó pedig néha reflektál is Magyarországra – fogalmaz a meseíró. - Trikó és Nyamm is különböző alkat, egyikük okos, kicsit tudálékos és szelíd, másikuk eleven, harcias, néha vad. Az utazás során sokféle tudást szereznek, mert állandóan kérdéseket tesznek fel – utal a kíváncsiság fontosságára Berg Judit.

A postaládába érkező borítékban a négy A4-es oldalnyi Kőszeghy Csilla rajzaival illusztrált mese mellett feladatok, matricák, képeslap és az ország érdekességeit bemutató információs lap is érkezik. Az előfizetésbe bármikor be lehet kapcsolódni, a tizenkét rész pedig már tavasszal elkészült, elvégre - alkalmazott meseírást nem vállalok, mert az ihletett állapotot nem tudom időzíteni – mondja a szerző. Az összegyűlő pénz az ENSZ 1946-ban létrehozott Gyermekalapja, a UNICEF munkáját segíti, a szervezet weboldalán követhető, hogy mire költik azt. - Eddig nagyjából 1500-an fizettek elő a sorozatra és az a kisfiú, aki egy hajléktalant látva arról érdeklődött, hogy őt is tudjuk-e ezzel segíteni, talán bizonyítja, hogy mennyire sikeresen érjük el a célt, hogy erősítsük a gyerekekben az empátiát – mondja Berg Judit.

A kampány szándéka az érzékenyítés, nem megkerülhető tehát a kérdés, hogy Berg Judit miért írta alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó tiltakozik a pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják. - Égbekiáltó gazság a másságot, az egyének szabadságát és az elfogadást egybemosni a pedofíliával. Minden ember egyforma, bármennyire más. Nyitottságra és önismeretre nevelni pedig őszinte beszélgetések nélkül nem lehet. Azok a fiatalok, akik felismerik, hogy saját nemükhöz vonzódnak, egyébként is elképesztő kínt élhetnek át, a törvény elfogadása után pedig bűnössé válhatnak a saját szemükben is – mondja Berg Judit, akiben a Meseország mindenkié című könyv ledarálása idején fel sem merült még annak a lehetősége, hogy a magyar parlament ilyen döntést fog hozni. – Akkor nem éreztem szükségét kiáltványnak sem, mert zsigeri volt az ellenállás, a sikerlisták élére került a könyv, ezzel pedig kapott egy jelzést a világ arról, hogy a legtöbben elítélik a homofóbiát és a könyvrongálást. Most azonban nem lehet szó nélkül elmenni emellett a kirekesztő törvény mellett. Ahogy azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy mennyire nagy baj, hogy a politika szítja a gyűlöletet, ahelyett, hogy csökkentené – teszi hozzá végül a 2007-ben az Év Gyermekkönyve, 2011-ben pedig József Attila díjat kapott Berg Judit.