Ráfizettek a vírusra az idegenvezetők

Nemcsak hogy nem adott tényleges támogatást a kormány a járvány következtében idestova másfél éve munka nélkül maradt idegenvezetőknek, hanem még egy állami irányítású nonprofit cég rosszul kiírt pályázata miatt keletkezett többletköltséget sem hajlandó megtéríteni.

Tavaly nyáron a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. úgy gondolta, hogy azzal segít a vidéki idegenvezetőkön, ha legfeljebb egymillió forintig pályázatot hirdet turisztikai úti célok bemutatására, amelynek terhére a bér- és működési költség is elszámolható. Az utóbbi esetében azonban az eredeti kiírás szerint csak a nettó érték, az áfa nem. Így a 100 százalékosra ígért támogatás helyett saját erő is kellett. Az év végén lezárt pályázat azonban december 22-én módosult, ám erről a közlemény csak hat nappal később jelent meg. Kiderült, hogy a támogatás számításának alapja az áfalevonási joggal nem rendelkező pályázóknál már a projekt költségeinek áfával növelt összege, vagyis a bruttó érték. Ebben a bökkenő az volt, hogy az idegenvezetők többnyire alanyi adómentes egyéni vállalkozók, és ha nyertek is, sok pénzt dobtak ki feleslegesen.

- Nemrég értesítettek a projekt lezárásáról, és amíg ez a levél nem jött meg, addig bíztam abban, hogy a kiírás új változata előtt benyújtott pályázatomra visszaadják a bruttó és a nettó összeg különbségét. Most már tudom, hogy nem, mert még utalást sem tettek rá. Úgy csinálnak, mintha ez a probléma nem is létezne. Nagyon csalódott vagyok, mert a költségeim egy részét nem kaptam meg. Ha előre tudom, hogy ez lesz a vége, bele se fogok a pályázatba, ami egyébként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értéktárát gazdagítja majd. Sok munkám van benne, ami megfizethetetlen, de legalább azt a pénzt ne sajnálják tőlünk, ami jár - mondta egy idegenvezető, akinek így több mint százezer forintja úszott el, ám azoknál akik a legrosszabbul jártak, ez az összeg elérte a kétszázhetvenezer forintot.

Az érintett idegenvezetők fél éve valamennyi döntéshozónak levelet küldtek, és kérték, hogy a pályázati felhívás elkésett módosításából adódott többletköltséget fizessék ki az érintetteknek. Mivel a mintegy ezer vidéki idegenvezetőből mindössze 155-en pályáztak, és 149-en nyertek, a támogatásra szánt 300 millió forintos keretnek megközelítőleg a felét költik el, így ha mindenki egymillióra adja be az igényét, akkor is jócskán marad még pénz az esetleges kiadásra. A címzettek között található a Miniszterelnöki Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, és a turisztikai ügynökség, valamint az országos és a budapesti iparkamara.

- Egyetértő választ sajnos sehonnan nem kaptunk - jelentette ki Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke, aki a beadási határidő lejárta előtt néhány nappal elfogadhatatlan lépésnek tartja, hogy módosítanak egy pályázatot. Nem érti hogyan lehet ezt megcsinálni, és azt sem, hogy többen miért nem reagáltak a megkeresésére. Aki válaszolt az az illetékesség hiányára, vagy főként arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a turizmusért már eddig is nagyon sokat tettek, és most nincs lehetőség az idegenvezetők támogatására. Ezzel szemben az EU többi tagállamában a járvány következtében munka nélkül maradt kollégáik havi járandósága 530 és 1200 euró között mozgott.

A magyar idegenvezetőknek az jelentett volna könnyebbséget, ha a katás és alanyi adómentes vállalkozóknak a járvány ideje alatt elengedik az 50 ezer forintos havi adót, amit majdnem egy éven át hiába szorgalmaztak. Ezért havi 100 ezer forintot szerettek volna kapni az államtól. Ezt az egyesület elnöke egy online konferencián is felvetette, erre a budapesti iparkamara egyik vezetője azt kérdezte tőle, hogy milyen hitelkonstrukcióban gondolja ezt elérni. A visszatetsző visszakérdezés már azt sugallta, hogy az elképzelés meghiúsul, és ez így is lett.

Közben annyi történt, hogy egyelőre eltörölték az 5000 forintos kamarai tagdíjat a turisták hányatott sorsú kalauzainak. Ez év márciusától pedig három hónapon át nem kellett katát fizetniük. Ezek felesleges intézkedések voltak akkor, amikor a tartalékok már rég elfogytak. Tavaly ugyanis a szeptemberi határzár után eltűntek a turisták, és nem volt miből adózni. Így a többség már több mint egy éve nem működteti a vállalkozását. ezért a garantált bérminimummal azonos, egyszeri 219 ezer forintos támogatást sem vehetik igénybe az idegenvezetők, amire mostanában nyílt meg a lehetőség. Kár volt őket előre azok közé sorolni, akiknek ezzel megkönnyítik az újraindulást, mert ennek a feltételnek igen kevesen tudnak eleget tenni - jegyezte meg Deák Judit.

Az eset ugyancsak jó példa arra, hogy nem kapott tényleges támogatást a mintegy négyezer aktív idegenvezető. A budapestiek máig nehezményezik azt, hogy kizárták őket a pályázatból, de elégedetlenkednek a vidéki résztvevők is, mert nem kapták meg a pénzüket. Azt a számottevő többletköltséget, amit a pályázatkiíró baklövése miatt húztak ki a zsebükből. A jelek szerint a kormány turizmusért felelős emberei nem számolnak azzal, hogy akár hirtelen is megnövekedhet a hozzánk érkező külföldi vendégek száma, és akkor nem lesz elegendő felkészült szakember a kalauzolásukra, mert nem becsülték meg őket. A sok pofon, a hosszú és folyamatos bizonytalanság következménye az, hogy sokan más munkát kerestek. Pedig annak, aki külföldi vendégeket fogad, komoly szerepe van a rólunk alkotott vélemény formálásában.