Financial Times
A vezércikk rámutat, hogy egyre jobban mélyül az árok az unió és Orbán Viktor között, de Európának meg kell védenie alapvető értékeit. Brüsszel – az UEFÁ-val szemben, igen dicséretesen – nem kente el a dolgot a melegellenes jogszabály kapcsán. A múlt heti csúcs részvevői egészen szokatlan módon rázúdították felháborodásukat a magyar vezetőre, nem egyszer kifejezetten személyes módon.
Budapest az állítja, hogy nem éri hátrányos megkülönböztetés a meleg, illetve transz nemű felnőtteket, a cél a gyermekek védelme. Ám valójában fokozza az EU nagy részével folyó kulturális háborút. A mozgatórugó leginkább az, hogy össze kell kalapálni a jobboldali vidéki szavazókat. A módszert Putyin szolgáltatja hozzá, de a magyar párt is előszeretettel talál veszélyeket és ellenségeket, hogy azután jól megvédje az országot azokkal szemben.
Teljesen igaza volt Ursula von der Leyennek és a többi felszólalónak, amikor az alapvető európai értékek közt említették a méltóságot, az egyenlőséget és az emberi jogok betartását. Az unió a szabadság és igazság támogatását hirdeti, ez a misszió lenne oda, ha nem tudja megóvni a saját értékeit.
Ugyanakkor a kulturális háborúval a magyar vezetés eltereli a figyelmet az unió aggályairól, mármint hogy Orbán próbálja megrendíteni a demokráciát, a fékeket és ellensúlyokat. Az európai ellenlépések aligha vezetnek egyhamar eredményre. A jogállami mechanizmus egyelőre a jövő zenéje. De mégis van lehetőség a Bizottság számára, mert hamarosan rá kell bólintania a tervre, mármint hogy Magyarország mire kívánja fordítani a járvány miatt tető alá hozott uniós segélyprogram rá eső milliárdjait.
Brüsszel kilátásba helyezheti, hogy köti az ebet a karóhoz, ha Orbán nem szünteti be a kulturális háborút. Az EU-nak jogi és gazdasági eszközökkel egyaránt élnie kell, ha meg akarja védeni értékeit.
Bloomberg
A kommentár arra hívja fel a figyelmet a melegellenes magyar törvény kapcsán, hogy az autokraták fegyverként használják a homofóbiát, Orbán pedig egyesen Putyin forgatókönyvét alkalmazza. Nem a nemi irányultság a fontos, hanem a hatalom. Az erős emberek egyre többször vetik be a homoszexuálisokkal, illetve transzneműekkel szembeni diszkriminációt, hogy elvonják a figyelmet hanyatló népszerűségükről és ezt most is tette lehet érni. Viszont a következményeket sokáig lehet majd érezni.
A tábor legreakciósabb kormányai kóstolgatják, hogy meddig mehetnek el, és ebben gyakran élenjár a magyar vezető. De ő is csak koppintja az orosz modellt. A cél, hogy felkorbácsolják a félelmeket és hatalmon maradjanak. Orbánnak szembe kell néznie azzal, hogy katasztrofálisan kezelte az egészségügyi válsághelyzetet, azon kívül igen kemény választás vár rá. Korábban már hasonlóképpen célkeresztbe vette a migránsokat, Sorost és a romákat.
Az LMBT-közösség sajnos, igen alkalmas arra, hogy kereszttűz alá vegyék, hogy bűnbak legyen. Hiszen sokszor láthatatlan, és óvakodik megszólalni az ellenséges környezetben. Virágzanak az összeesküvés elméletek. Viszont mivel ilyen emberek nem ritkán igencsak ismertek nyugaton, könnyű úgy beállítani, hogy itt egy importált ideológiáról van szó, amit külföldről pénzelnek és szöges ellentétben áll a hagyományos értékekkel.
Magyarország esetében is azt látni, hogy a pedofíliára, illetve a gyerekek védelmére hivatkozva igazolják az elnyomó intézkedéseket. A „mások” arra is jók, hogy eltereljék a figyelmet. Orbán pl. ily módon még a Szájer-botrányt is képes volt feledtetni. Leginkább persze a melegek isszák meg az egész levét, de az ilyen kampányok szervezői még maguknak is ártanak. A befogadás hiánya ugyanis elvesztett termelékenységben, bevételben és bérszakadékban jelentkezik. A befektetők máshová mennek. Az adatok igazolják, hogy szoros kapcsolat van az LMBT-jogok és a gazdaság ereje között.
Az ügy várhatóan csak ráerősít a magyar szürkeállomány elvándorlására, amit eleve gerjeszt, hogy a hatalom szorosabb ellenőrzés alá vonja az egyetemeket. Orbán aggodalmát mutatja, hogy adókedvezményt kínál a legfiatalabb munkavállalóknak. Lehet, hogy el kellett volna gondolkodnia a következményeken, amelyek még a magyar foci válogatottra is rossz fényt vetettek. A szabadság egyszerűbb.
New York Times
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Orbán Viktor zászlóshajóját jelenti a konzervatív elit kinevelésére, az ellenzék szerint azonban valójában a közpénzek törvényesített ellopása rejlik mögötte. Illetve a hatalom megerősítését szolgálja, hiszen állami források kerülnek a politikai szövetségesek által irányított magánalapítványhoz. Mindenesetre a bentlakásos iskola nagyjából 1,7 milliárd dollárnak megfelelő összeget kapott a működéséhez, a pénz nem akadály. Az adományozó maga a miniszterelnök. A terv az, hogy 10 ezer diákot képez Magyarországon és Európában.
A húzás még Orbán részéről is merész, noha folyamatosan megszegi a demokratikus normákat. Főként ha azt nézzük, hogy az egészségügy nem kap elég támogatást és roskadozik a járvány következményei alatt. Az 1,7 milliárd USD (nagyjából 500 milliárd forint) a GDP 1 százalékának felel meg. Az alapítvány vagyona meghaladja a felsőoktatás egész éves kiadásait.
De a miniszterelnök most fokozódó nyomás alá került Európában, holland kollégája még azt is felvetette, mi keresnivalója van még az országnak az EU-ban. Azon kívül népszerűgének sokat ártott, hogy a hatalom elfuserálta a ragály kezelését. Jövőre a Fidesz elvesztheti a kétharmadot, de akár meg is bukhat.
Orbán, az illiberális demokrácia bajnoka, nem titkolja, hogy össze akarja kapcsolni a jobboldali politikát a kultúrával, illetve a tudománnyal és az oktatással. Az egyetemek magánosításának egyik legnagyobb nyertese az MCC. Hogy teljesen belterjes intézményről van szó, az kiderül abból, hogy a kuratórium tagjait életük végéig nevezik ki, az új tagokat ők választják majd.
Orbán Balázs, az egész projekt főnöke esküszik arra, hogy itt nem az ideológia, hanem a hazafiság a lényeg. De hát nemrégiben a lengyeleknél is létrejött egy hasonló kollégium a konzervatív, keresztény elit kinevelésére. Ivan Krasztev, a jónevű bolgár politológus azt mondja, hogy a változásokat a pénz és a hatalom mozgatja. Merthogy a kormány úgy véli, hogy az egyetemeket a balliberálisok tartják kézben, ezért fontos, hogy a hatalom megkaparintsa ezeket.
Nem világos, hogy ellenzéki győzelem esetén fel lehet-e számolni ezeket az alapítványokat, ha nincs hozzá kétharmad. Magyar Bálint úgy látja: ha mély állam megőrzi befolyását, akkor teljesen mindegy, mi lesz a választás kimenetele. Hiller István pedig arra figyelmeztet, hogy a felsőoktatási vita csak még jobban megosztja az országot, és az ideológiai eltolódás évtizedeken át érezteti majd a hatását.
Financial Times
A jobboldali szélsőség jelenléte krónikus Európában, de nem fenyegeti az EU politikai rendjét, ugyanakkor a demokrácia igazodik a szélsőjobbhoz – írja a lap külpolitikai fő elemzője. Annál is inkább, mivel ilyen pártok immár szinte minden országban vannak és nem is csekély a tömegbefolyásuk. Elnevezésük ügyében vita van, egyesek inkább jobboldali populistáknak hívják őket.
Jellemzőik azonban meglehetősen egységesek: a bevándorlás elutasítása, elitellenes retorika, ami időnként átmegy összeesküvés elméletekbe, kulturális konzervativizmus, ultranacionalizmus és EU-ellenesség. Sokszor igencsak azonosan vélekednek a '30-as évek fasizmusáról, az akkori idők árnyéka rájuk vetül.
De már kiderült, hogy bekerülhetnek a kormányba (lásd: Ausztriát, Olaszországot, Észtországot és Finnországot) ám attól még nem ér véget a demokrácia, nem úgy, mint annak idején, Hitler alatt. Időnként engednek radikális követeléseikből, ám ennek árát az elvesztett népszerűséggel fizetik meg. Vagy szaftos botrányokba keverednek és belebuknak, ahogy az az Osztrák Szabadságpárttal történt.
Viszont nem egyszer a fő áramlat erői veszik át a szélsőjobb politikáját, hogy elhódítsák annak a híveit. Lehet, hogy a liberálisok lehangolónak vélik a jelenséget, de a demokrácia már csak ilyen: alkalmazkodik. De hogy mi lesz, az ügyben két dolgot kell mielőbb tisztázni:
Mi van akkor, ha a szélsőjobb a maga jogán kormányoz és nem koalícióban?
Mi történik, ha az egyik nagy EU-s országban a szélsőség veszi át az irányítást, amire Olaszországban van jó esély.
A magyar és lengyel példa nem bátorító, tehát, hogy mit tehet a szélsőjobb, ha nem fogják vissza koalíciós partnerek. Orbán a klasszikus erősember-forgatókönyvet követte, amikor kiherélte a média és a bíróságokat. Hogy az unió bajban van, amikor a szélsőjobbos vezetőket kell beilleszteni, az kiderült a Fidesz és a többi európai vezető összecsapásaiból.
Ám Magyarország kicsi, így lehet kezelni. De ha Le Pen kerül trónra, akkor azt az egész földrész megérzi. Még az is elképzelhető, hogy rámegy az EU. Ám az is lehet, hogy Brüsszel követi a nemzeti példákat és nehéz társbérlet alakul ki a szélsőjobb és a politika fő sodorvonala között.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Orbán Viktor, aki ez európai illiberálisok vezére szeretne lenni, úgy érzi, hogy a jog az ő oldalán áll a nemi kisebbségekről szóló vitában. Ezúttal is azzal érvel, amivel korábban a menekültek kapcsán, hogy ti. itt nem emberi jogról van szó. Most válaszolt a holland miniszterelnöknek, aki a múlt héten megkérdezte, hogy mi keresnivalója van még Magyarországnak az EU-ban. Nos, a riposzt úgy hangzik: nincs egység az értékek ügyében, ezért nincs politikai egység sem. Továbbá, ha az unió egyben akar maradni, akkor a liberálisoknak tiszteletben kell tartaniuk a nem liberálisok véleményét.
A magyar lakosság mintegy 60 százaléka a hivatalos állásponttal ért egyet LMBT-ügyben. Ráadásul a kérdés megosztja az ellenzéket. Mráz Ágoston Sámuel, a kormány közeli Nézőpont Intézet igazgatója azt fejtegeti, hogy a társadalom többsége fenn akarja tartani az uniós tagságot, de nem okvetlenül a jelenlegi formában. Ebbe a keretbe kell belehelyezni Orbán legutóbbi reformjavaslatait. Ugyanakkor az ellenzék dilemmáját jelzi, hogy alig-alig foglal állást ebben a kérdésben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A vezető jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy beszélni kell Orbán Viktorral, miután a német kancellár joggal gondolja úgy, hogy a jogi eljárás hosszú ideig elhúzódik majd az LMBT-ellenes törvény ügyében. A jogállami mechanizmus még függőben van és a Bizottság meg akarja várni az Európai Bíróság döntését. Azon kívül az alkalmazáshoz mindenképpen igazolni kellene, hogy itt olyan kérdésről van szó, amely közvetlenül érinti az uniós pénzügyi alapokat. Az meg még kreatív jogászok számára sem lesz könnyű.
A múlt heti csúcson lejátszódott heves vita magva az alapértékek védelme. Orbán bizonyosan nem a jó oldalon áll, mert a kirekesztés és a megbélyegzés nem tartozik a földrész szabadelvű hagyományaihoz. Viszont létezik a normál szerződésszegési eljárás, amelyben először azt vizsgálják, hogy megáll-e a jogsértés és miként lehet felszámolni. Merkelnek megint igaza volt, amikor tegnap arról beszélt, hogy tenni kell Európa egyben maradásáért.
