Zöldzóna;széndioxid kibocsátás;sztratoszféra;

- Zsugorodik a sztratoszféra, és ez megbolondítja a GPS-eket is

A széndioxid-kibocsátás állhat a folyamatos vékonyodás hátterében.

A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A sztratoszféra, a légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években. Ennek oka elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az Environmental Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmányukban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a sztratoszféra 2080-ig akár további 1,3 kilométernyit zsugorodhat, ha akadálytalanul tovább növekszik az emisszió mértéke.

A troposzféra a légkör legalsó szintje, a Föld felszínétől a sztratoszféráig húzódik. A két terület közötti határréteg a tropopauza, amely a sarkvidéki régiók felett mintegy nyolc kilométeres, az Egyenlítőnél 16 kilométeres magasságban helyezkedik el.

A troposzféra az ipari forradalom óta növekvő szén-dioxid-kibocsátás és az ezzel együtt fokozódó üvegházhatás miatt egyre melegebbé vált, és a Föld melegedése miatt kitágult. A 2000-es évek elején állították fel ezen ismeretek alapján az elméletet, amely szerint ezeknek a hatásoknak a következtében az átlagosan 40 kilométer vastag sztratoszférának össze kell húzódnia.

A szakértők Petr Pisoft, a Prágai Egyetem kutatója vezetésével különböző globális meteorológiai adatokat és modelleket összefogó adatokhalmazt vizsgáltak. Ebben bizonyítékot találtak a sztratoszféra jelentős mértékű összehúzódására az elmúlt évtizedekben: 1980 és 2018 között évtizedenként több mint 100 métert zsugorodott. A modellek alapján a szakértők azt jósolják, hogy 

2080-ig további 1,3 kilométert fog zsugorodni ez a réteg,

ami 3,7 százalékos csökkenést jelent a sztratoszféra 1980-2018 közötti átlagos vastagságához képest.

A tudósok abból indulnak ki, hogy ez a zsugorodás már az 1980-as években is zajlott és így a csökkenés mértéke jóval nagyobb, mint a megfigyelt 400 méter. Az 1980 előtti időből azonban nincsen elegendő adat ilyen magasságból ennek megítélésére.

A zsugorodás hátterében valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátásnak a különböző légköri rétegekben eltérő módon jelentkező hatása áll. Míg az üvegházhatású gáz a troposzférában jelentősen hozzájárul a melegedéshez, a sztratoszférában épp ellenkező hatással bír: ott a lehűlést ösztönzi.

A szén-dioxid koncentrációjának növekedéséhez ugyanakkor hozzájárul az ózonréteg elvékonyodása is. A két tényező együttes hatásának következtében a sztratoszféra hőmérséklete az elmúlt három évtizedben három Celsius-fokkal csökkent.

A klímaváltozás indikátorai közé be kellene vonni a sztratoszféra nagyságának változását is – vélik a tudósok. A jelenségnek kézzelfogható következményei is lehetnek: a légköri rétegek eltolódása hatással lehet a műholdak élettartamára és röppályájára, a rádiósugarak kiterjedésére és a globális helymeghatározó rendszerek, például a GPS-eszközök pontosságára – emelték ki a tanulmány szerzői.

Ha újra elkezdenek a gyerekek közösségbe járni, megint elég lesz tíz nap, és újra nagyon sok fertőzöttet fognak regisztrálni - véli Póta György a Házi Gyermekorvosok Egyesületének volt elnöke.