Zöldzóna;tapír;Fővárosi Növény- és Állatkert;

- Tapír született a budapesti állatkertben (fotó)

Kis szerencsével már látni is lehet a bébit, amelyről egyelőre nem tudni, milyen nemű.

„Suki, a tapír anyuka hétfőn egy újabb kicsinek adott életet” – adta hírül a Fővárosi Állat- és Növénykert. Azt még nem tudták kideríteni a szakemberek, hogy a jövevény milyen nemű, viszont azt elárulták, kivételesen már ma kiengedik a „szülőszobából” a kifutóra, így egy kis szerencsével a látogatóik is megpillanthatják. Az Állatkert honlapján található webkamerán keresztül akár most is be lehet lesni az immár négyfősre bővült tapírcsaládhoz. 

A kicsi most még kizárólag anyatejen él, a szilárd táplálékkal várhatóan egy hónapos kora után kezd majd ismerkedni, de még utána is hónapokig a tej marad a fő tápláléka, és 6-8 hónapos korára szokik át teljesen a felnőtteknek való menüre. A jövevény nemét egyelőre még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, ezért nevet is csak később fog kapni.

 

Suki, a 22 éves anyuka 2009 óta él Budapesten, Géza, a 25 éves apuka 2001-ben érkezett, előző utódjuk, a Hada nevű tapírkislány tavaly február 20-án született. Mivel a tapíroknál a vemhességi idő 13 hónap, a két testvér születése között eltelt 16 hónapnyi idő azt jelenti, hogy Suki szinte a biológiailag lehetséges legrövidebb időn belül életet adott az újabb kistapírnak.

Bár a dél-amerikai, más néven síkföldi tapíroknál (Tapirus terrestris) a felnőttek szinte teljesen egyszínűek, a kicsik csíkosan születnek, és életük első néhány hónapjában így is maradnak. A csíkok azonban idővel elhalványodnak, bár némelyikük – általában a lábon – foltokban az állatok felnőtt korára is megmarad. 

A tapírok állatkerti szaporítása természetvédelmi szempontból is fontos, hiszen ez a faj természetes élőhelyén ritkulóban van, természetvédelmi helyzetét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette.

A budapesti állatkertben több mint 120 éve tartunk tapírokat, az első budapesti – és egyben magyarországi – kistapír pedig 1987-ben jött a világra. 

A Magyar Nemzet szerint a filmgyárak a homoszexualitást már nem is helyezik középpontba, ezzel azt sugallva: természetes a másság.