A magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a hazai sztrádahálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építésének finanszírozási terhét a kormányzati szektoron kívül levő piaci szereplő(k)nek. Az erről szóló tenderre jövő hétfőig jelentkezhetnek az érdeklődök. Karácsony Gergely kormányra kerülése esetén semmisnek tekintené a készülő tranzakciót, míg Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter egy véleménycikkben azt írta, hogy a közúti infrastruktúrát lehetne jól működtetni a jelenlegi módon is, lehet jól működtetni koncessziós formában is, "de nem lehet egyelőre megállapítani, hogy ez a megoldás felül fogja múlni a jelenlegit".
A jövő hétfőn zárul a sztrádakoncesszió jelentkezési határideje, ezt követően új résztvevőt már nem fogadhat be a pályázatot kiíró Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI). A második, tárgyalásos szakaszban a jelentkezőkkel – már ha lesznek –, az iroda, illetve az azt felügyelő Rogán Antal vezette Miniszteri Kabinetiroda alkudozik, végül a tervek szerint a legjobb ajánlatot tevő céggel még az idén aláírnák a 35 éves szerződést. Ha a koncesszió életbe lép, akkor a következő 35 évben a nyertes cég vagy konzorcium építhetné tovább és karbantarthatná a gyorsforgalmi úthálózatot Magyarországon, vagyis ezzel évtizedekre jelentősen szűkülne a verseny ezen a piacon.
Rogán Antal egy háttérbeszélgetésen az állítólagos forráshiánnyal magyarázta a sztrádák üzemeltetésének koncesszióba adását, ugyanis szerintük az Európai Unió nem ad pénzt pályaépítésre és a költségvetési források is szűkösek. Valójában Brüsszel adna pénzt sztrádaépítésre a helyreállatási alapból, ám ehhez több környezetvédelmi előírást is teljesíteni kellene, erről korábban az Európai Bizottság tájékoztatta a Népszavát.
A Transparency International (TI) adatigényléssel fordult NKI-hoz, ebben arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy ilyen hosszú időre, azaz 35 évre írnák ki a koncessziós szerződést, illetve, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. A Transparency arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a hivatal elutasította az adatigénylésüket, mégpedig arra hivatkozva, hogy az döntés-előkészítő anyag, s emiatt szerintük 10 évig nem nyilvános. Vagyis NKI szerint majd csak tíz év múlva ismerhetné meg a közvélemény, hogy milyen megfontolások mellett döntött a kormány a 35 éves koncesszió kiírásáról. Nagy Gabriella a TI programvezetője lapunknak elmondta, fontolgatják, hogy az adatigénylésnek bírósági úton szerezzenek érvényt.
A készülő sztrádakoncessziót az Orbán-kormány legsúlyosabb lenyúlási kísérletének nevezete Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt. Karácsony Facebook posztjában arra utalt, hogy „egyes információk szerint Fidesz-oligarchák és kínai befektetők ácsingóznak a nemzeti vagyonra. Pár nap maradt arra, hogy a nemzeti vagyon magánkézbe adását célzó koncessziós pályázatra beadhassák ajánlatukat a cégek, ideje van tehát annak, hogy mindenkit figyelmeztessünk: a 2022-es választás után megalakuló új kormány ezt az eljárást törvénytelennek tekinti, meg fogja semmisíteni, egyetlen centi autópályát sem ad magánkézbe, egy fillér koncessziós díjat sem fog fizetni, és mindenkit a jog erejével von felelősségre, aki ebben a bűnös eljárásban közreműködik.” A főpolgármester minden ellenzéki miniszterelnök–jelöltet felszólított, hogy csatlakozzanak nyilatkozatához. A kérdésben az ellenzék egységes, több párt is jelezte, hogy elutasítja a sztrádák 35 évre történő koncesszióba adását.
Ugyanakkor, ha a tervek szerint a koncessziós iroda már az idén megállapodik a kiszemelt nyertessel, akkor nagy valószínűséggel olyan jogi konstrukció születik – kártérítési záradékkal, választott bírósági eljárással –, amely rendkívül nehézzé és költségessé teheti a következő kormányok számára a koncesszióból való kifarolást.
Az ügyben megszólalt Varga Mihály is, ám a a pénzügyminiszter nem a kormány álláspontját védte a Portfolio.hu-n publikált véleménycikkében, hanem Surányi György ugyanitt megjelent írására reagált. A korábbi jegybankelnök arra tett javaslatot, hogy egy állami cég kapja meg a sztrádák kezelését – így nem veszne el a kormányzati kontroll a magyar autópályahálózat felett. Varga szerint Surányi javaslata azért nem működőképes mert ha javaslata szerint a hatékonyabb működés érdekében az autópályákat üzemeltető állami cég tőzsdére menne, akkor az állam még közvetett tulajdonlását is elveszíti úthálózata egy része fölött, s ez nem lehet kívánatos közpolitikai cél – mondja Varga. A koncesszió célja, hogy a fejlesztéshez szükséges hiteleket egy piaci cég vegye fel, ugyanis akkor ezen kölcsönök nem növelik az államadósságot. Mivel Surányi által javasolt vállalat a kormányzati szektor része lenne, kiadásai és bevételei a kormányzat kiadásai és bevételei lennének - érvel Varga Mihály.
A pénzügyminiszter ugyanakkor tesz egy érdekes megjegyzést is, mégpedig, hogy a “jó” működés és működtetés szervezés és nem szervezeti forma kérdése. "A közúti infrastruktúrát lehetne jól működtetni a jelenlegi módon is (állami tulajdon, állami fejlesztés, állami működtetés állami cégek által – NIF, Magyar Közút, és állami útdíj-szedés szintén állami cég által – NÚSz). Lehet jól működtetni koncessziós formában is, de nem lehet egyelőre megállapítani, hogy ez a megoldás felül fogja múlni a jelenlegit.” - írta a pénzügyminiszter, ami arra utal, hogy mintha nem támogatná teljes mellszéleséggel a sztrádakoncessziót.
