Az európai Trump tweetjeitől retteg a közvélemény

Júliustól az orbáni politikát másoló szlovén kormány veszi át az irányítást az EU miniszteri szintű törvényalkotó testületében.

Senki sem kapná fel a fejét a félévente esedékes őrségváltásra az Európai Unió miniszteri szintű döntéshozó testületének az élén, ha nem éppen Szlovénia készülne átvenni annak soros elnöki posztját. A délszláv ország korábban ritkán szerepelt a nemzetközi hírekben, de magára vonta a figyelmet, amióta a Twitteren trollkodó, populista Janez Janša vezeti a kormányt. Brüsszelben mindenki találgatja, a szlovén elnökség hivatalos megnyitóját követően mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a politikus valamely nyilatkozatával vagy tweetjével megbotránkoztassa uniós partnereit. Beárnyékolják az ország megítélését a kormányfő vitatott belpolitikai lépései csakúgy, mint a csalások után nyomozó Európai Ügyészség (EPPO) szlovén tagjainak kijelölését halogató politikai manőverei. Európai parlamenti képviselők egy csoportja emiatt arra kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy függesszék fel a Szlovéniának járó kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány nem nevezi meg delegáltjait az EPPO-ba.

Szlovénia lesz sorrendben a negyedik tagállam, amelynek alapvetően a Covid-19 járvány határozza meg a programját és a teendőit az Európai Unió egyik legfontosabb intézményének irányítói posztján. Bár az EU országaiban jól halad az oltási kampány, a veszélyes vírusmutánsok miatt az élet még mindig nem térhet vissza a rendes kerékvágásba. A szlovénok szeretnék, ha elnökségi félévük alatt sikerülne előmozdítani a közösség felkészülését a világjárványokra és biztosítani, hogy válság idején mindig megfelelő mennyiségű oltóanyag, gyógyszer és orvosi felszerelés álljon rendelkezésre. Nagy vívmány lenne, ha éppen nekik sikerülne rendet vágniuk az európai szinten továbbra is összehangolatlan utazási korlátozások sűrűjében.

A ljubljanai kormány irányítja majd a miniszteri szintű megbeszéléseket a több milliárd eurós nemzeti helyreállítási tervekről is. A tagállami programokat az Európai Bizottság értékeli, de a gazdasági tárcavezetőkből álló EU Tanács hagyja jóvá. Az EU27-ek már júliusban ráüthetik a pecsétet az első néhány tervre, majd megkezdődhetnek az első kifizetések. A Bizottságnak legkésőbb július 12-ikéig kell véleményeznie a magyar programot, ami ezután a tagállamok ítélőszéke elé kerül, ahol az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló Janez Janša kormánya fogja levezényelni az egyeztetéseket.

Budapest várhatóan számíthat Ljubljana szolidaritására az úgynevezett jogállamisági eljárásokkal kapcsolatban is. A szlovének ugyan azt állítják, hogy folytatni akarják a miniszteri testületben zajló hetes cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben, de Iztok Jarc EU-nagykövet egy minapi brüsszeli sajtóbeszélgetésen ennél többet nem akart elárulni a terveikről.

Szlovénia nagy terve, hogy a következő félévben életet leheljen a bővítési folyamatba, ennek része az őszre tervezett uniós csúcstalálkozó a nyugat-balkáni államokkal. Bulgária kulturális és nyelvi okokból 18 hónapja akadályozza, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások a legfelkészültebbnek ítélt tagjelölt országgal, Észak-Macedóniával, és vele együtt Albániával. A szlovén kormány lendületet kíván adni a Szerbiával és Montenegróval megrekedt tárgyalásoknak is, és soros EU elnökeként arra törekszik, hogy a térséget bevonja az európai közlekedési és energiahálózatkba, a kutatás-fejlesztési programokba, a digitális fejlesztésekbe.