Ez a fuvallat aligha hoz enyhülést. Oroszországot régóta idegesíti az 1997-ben Ukrajna és az USA által kezdett és azóta évente ismétlődő Sea Breeze (Tengeri Szellő) haditengerészeti gyakorlat, de idén különösen feszült a helyzet. A múlt héten az oroszok lövésekkel és bombavetéssel figyelmeztették a brit Defender rombolót arra, hogy túl közel merészkedett a szevasztopoli hadikikötőhöz. Az incidenst követően az oroszok hajóelhárító rakétákkal rendeztek éleslövészetet a térségben és harcias közleményben hozták a külvilág tudtára, hogy legközelebb nem lesznek ilyen visszafogottak. Erre hétfőtől 32 ország ugyanennyi hadihajója, 40 repülőgépe, 5000 katonája, 18 kommandós és búvárcsoportja kezdett hadgyakorlatot a térségben – el lehet képzelni, Moszkva mennyire veszi könnyedén a dolgot.
A Földközi-tengeren állomásozó amerikai 6. Flotta közleménye szerint a Tengeri Szellő 21 során gyakorolni fogják a partra szállást, a szárazföldi hadmozdulatokat, a búvárok és különleges egységek bevetését, a tengeri blokád kialakítását, a légvédelmet, a tengeralattjárók elleni hadviselést, illetve a kutató-mentő akciókat. A cél a csapatmunka, a résztvevő alakulatok közötti összhang kialakítása. Amerikai részről a Ross nevű, 154 méter hosszú, 281 fős legénységű, Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt romboló a legnagyobb egység.
Az idei hadgyakorlat évtizedek óta a legnagyobb lesz a térségben – még úgy is, hogy a résztvevő hajók közül 24 ukrán és azokból is csak kettő a haditengerészeté. A NATO-országokon és Ukrajnán kívül Albánia, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Japán, Marokkó, Moldova, Pakisztán, Szenegál és Tunézia is képviselteti magát. A Visegrádi Négyek közül egyedül Lengyelország vesz részt – igaz, a csoport másik három tagjának se tengere, se hadiflottája. Egy korábbi rendszeres résztvevő, Németország idén távol maradt.
A Fekete-tenger körüli hét ország közül egyedül az oroszok nem kaptak meghívást (erre csak egyszer, még 1998-ban került sor). A védelmi tárca szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy megígérte, hogy szorosan figyelemmel kísérik az eseményt, s Oroszország szükség esetén megteszi a saját katonai biztonsága érdekében megkövetelt lépéseket. Nem hagyta ki a lehetőséget és felhánytorgatta, hogy éppen a mostani hadgyakorlatot szervező nyugati államok szokták Oroszország szemére vetni védelmi képességeinek „állítólagos” növelését. Áprilisban Oroszország 40 hajóval és 10 ezer katonával gyakorlatozott a Fekete-tengeren, amelynek egyes részeit éleslövészetre hivatkozva októberig lezárta a külföldi hajók elől.
