A nettó 220 ezer sem jut a magyarok felének

A KSH bruttó 440 ezer forintos átlagbért mért áprilisban, ám a valósághoz sokkal közelebb áll a 332 ezer forintos mediánjövedelem, aminek a nettója 220 ezer körül van.

Tovább folytatódott a bérek emelkedése, áprilisban a bruttó átlagjövedelem 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árak 5,1 százalékkal nőttek ugyanezen idő alatt. A tíz százalék feletti bérnövekedés a jó hír. A rossz hír, hogy van még hova emelkedni ugyanis a KSH egyre pontosabb és a valósághoz közelítő számokat is publikál a bérekről: a hagyományosan mért bruttó átlagkereset 440 600 forint volt, ám ez nem veszi figyelemben a kis cégek jellemzően alacsonyabb kereseteit, és azokét sem, akiket nem teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Ha nemcsak az 5 fő feletti vállalkozásokat nézzük, hanem a teljes nemzetgazdaságot, akkor a bruttó átlag 427,6 ezer forintra jön ki, ami nem túl nagy, de érzéklehető különbség. Az igazi szakadék az átlagbér és a mediánbér között van – ugyanis a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak mediánbére már csak 332 ezer forint a KSH által közölt 440,6 ezer forintos bruttó átlaggal szemben.

Az átlagbér ugyanis felfele torzít abban az értelemben, hogy az alkalmazottak felső 10-20 százaléka extramagas, havi több millió forintos jövedelmei felhúzzák az átlagot. A mediánbér – vagyis a bérek középértéke – azt mutatja meg, hogy a bérstatisztikában szereplő összes (3 millió 73 ezer) munkavállaló közül a sorban középen lévő foglalkoztatott mennyit keres, s ez jön ki bruttó 332 ezer forintra, amelynek a nettója 220 ezer forint körül van. Mivel ez a bérek középértéke, ezt azt jelenti, hogy a munkavállalók fele (kicsivel több mint 1,5 millió ember) havi 220 ezer forintnál kevésebbet keres, a szélső érték elvileg a nettó 111 ezer forintos minimálbér, ami már nem túl magas összeg a mindennapi megélhetéshez, pláne ha ebből jövedelemből még családot is el kell tartani.

Vagyis a béreknek van hova emelkedni: a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint a magyar gazdaság a vártnál gyorsabban indult újra a koronavírus-járvány okozta sokkból, ez látszik a munkaerőpiac alakulásán is. Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank egy korábbi eseményén arról beszél, hogy a vártnál hamarabb visszatér a munkaerőhiány – különösen a jól képzett, idegen nyelveket beszélő munkavállalók körében, ezért jobb a munkavallók alkupozíciója a bértárgyalásokon. Az MNB éves átlagban 7,4 százalékos bérnövekedést vár, vagyis a következő hónapokban már lassabb növekedésre számít.

Egyelőre azonban nem látni változást a bérdinamikában – ezt már Horváth András a Takarékbank vezető elemzője írta kommentárjában, arra reagálva, hogy a bruttó bérek ismét kétszámjegyűen nőttek áprilisban. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2017 óta a bruttó bérek 53 százalékkal emelkedtek. Az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók. A fizetések emelésébe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektorális kettősség a hazai munkaerőpiacon, az eddig leginkább érintett vendéglátásban is már 9,4 százalék volt a bérnövekedés a hónapban – jegyezte meg az elemző, aki kilenc százalékra emelte idei béremelkedési várakozásait, ami 4,5 százalékos reálbéremelkedést jelentene. Jövőre sem áll meg az emelkedés, akkor már az alacsonyabb infláció mellett 8,5 százalékos bruttó béremelkedéssel számolnak.

Az áprilisi KSH adatok szerint a közszféra bérnövekedése 12,7 százalék volt, vagyis jól látszanak az közszolgálati ágazati béremelések hatásai. A 2022. januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az idén januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek érdemben támogatják majd a dinamikát, ahogy a tavaly júliustól hatályba lépett 10 százalékos pedagógus béremelés is – tette hozzá Horváth András.