Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is – ekképpen foglalta össze a kormányzati tájékoztatóoldal a legújabb nemzeti konzultációs kérdéseket. A kérdőíveket, amelynek mintapéldányát a kormány a Facebook-oldalán tette közzé, csütörtökön kezdték el postázni.
A Hallgassuk meg egymást! címmel és a Konzultáció a járvány utáni életről alcímmel megjelentetett dokumentum szerkezete, hogy a felsorolt kérdések mellé két-két választási lehetőséget ad olyan formában, hogy az első bepipálandó négyzet mellett mindig a kormány által sugallt állítás szerepel, a másodikban pedig mindig az azzal szemben álló, tehát vagy a magyar ellenzéknek, Brüsszelnek, Soros Györgynek, a „bankároknak” tulajdonítottak.
A kormányzati tájékoztatás is a kabinet szándékainak megfelelő eligazítást, magyarázatot ad.
Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így erre nincs szükség.
Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség – folytatódik a kérdések sora.
Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.
Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat – a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.
Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség – szerepel a konzultációban.
A kérdések sora úgy folytatódik: vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell.
Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek –tartalmazza a kérdőív.
Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" – a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét.
Ahogy arról is: a Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában.
Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában – folytatódik a kérdéssor.
Egy újabb kérdés arról szól: sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell.
A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között – tartalmazza a konzultáció.
Kitér arra is: vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását.
A konzultáció úgy zárul: a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség.
Amennyiben azonban a kérdéseket csoportosítjuk, kiderül: ténylegesen és konkrétan a járványnak csupán három kérdést szántak. Három pont az Orbán Viktor által korábban a 2022-es választási évre beharangozott ígéreteit taglalja, és nyolc kifejezetten az esetleges ellenzéki győzelemmel, név szerint Gyurcsány Ferenccel, illetve Brüsszellel és Soros Györggyel, valamint a „bankárokkal” riogat, s azok feltételezett lépéseivel szemben kínál „védelmet”.
Ilyen a felsoroltak közül például a családtámogatások elvétele, az adóemelés, az adósok járvány előtti terheinek visszaállítása, a „gyermekekre irányuló szexuális propaganda” vagyis a nemzetközi botrányt kiváltó homofób törvény és a 2015 óta örökzöld migránsozás, amely ugyancsak három pontban köszön vissza.
