Zöldzóna;kihalás;erdőirtás;Amazónia;hárpia;

- Kipusztulással fenyegeti a hárpiákat a gyorsuló amazonasi erdőirtás

A világ egyik legnagyobb ragadozójának Amazónia az utolsó erőssége, itt él populáció 90 százaléka.

Csaknem a nullával egyenlő az esélye a világ egyik legnagyobb sasfajának arra, hogy túlélje a gyorsuló erdőirtást Amazóniában - állapították meg brit kutatók.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói a brazíliai Mato Grosso államban figyelték meg kamerákkal a hárpia (Harpia harpiya) 16 fészkét és arra jutottak, hogy az erdőktől megtisztított területeken hiányossá vált a főleg majmokkal és lajhárokkal, vagyis az erdők lombkoronájában élő állatokkal táplálkozó faj étrendje, sőt fiókák pusztultak el a megfelelő élelem hiánya miatt.

A hárpiának, a világ egyik legnagyobb ragadozójának Amazónia az utolsó erőssége, itt él populáció 90 százaléka. Márpedig az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdők 17 százalékát kiirtották, és az erdőirtás gyorsuló ütemben folyik - mutat rá a BBC.

A tízkilós súlyt is elérő ragadozómadár valaha Közép-Amerikától Argentína északi részéig megtalálható volt, de természetes élőhelyének jelentős részén már kipusztult. Több országban, így Brazíliában, Panamában és Suriname-ban is törvényi védelmet élvez a faj, de a távoli erdőségekben nehéz érvényt szerezni a törvényeknek.

A megfigyelt fészkekben talált csontmaradványokból a kutatók megállapították, hogy a hárpiák főleg kétujjú lajhárokkal, Apella csuklyásmajmokkal és szürke gyapjasmajmokkal táplálkoznak. Ott, ahol kiirtották az erdőt, a ragadozók nem találtak más élelmet a hiányzó majmok és lajhárok helyett, és ritkábban etették kicsinyeiket.

Ott, ahol az erdőirtás mértéke 50 és 70 százalék között mozog, három fióka elpusztult. Ott, ahol a fák több mint 70 százalékát kivágták, már nem találtak fészkeket.

A tudósok kiszámolták, hogy olyan területeken, ahol a fák több mint felét kivágták, a hárpiafészkek már nem alkalmasak arra, hogy a ragadozók sikeresen felneveljék fiókáikat. Mato Grosso állam északi részének 35 százaléka alkalmatlan a faj szaporodására.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szertán ismertetett kutatás szerint az erdőirtás miatt csökkenhetett 1985 óta több mint háromezerrel a fészkelő párok száma.

Fegyelmi vétségek miatt a DK elnökének fizetését egyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel, mintegy 2,4 millió forinttal, a Párbeszéd frakcióvezetőjének a fizetését pedig négyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel, több mint 9,6 millió forinttal csökkentette Kövér László.