„Amikor Vékássy Bálint MOB főtitkár felkért, azt mondta, tudja, hogy ez nem egy hálás feladat, mert a sportoló és a média érdeke nem minden esetben ugyanaz. Mondtam, tisztában vagyok azzal, hogy nem leszek népszerű mindenki szemében, de én bélyeget nyalni is szívesen elmegyek bárhová, ha a magyar sport közelében lehetek egy olimpián” – mesélt a döntés hátteréről Gundel Takács Gábor. Elmondta, az lesz a feladta, hogy a sajtó el tudja végezni a munkáját, a sportoló meg közben tudjon pihenni, készülni, elmélyülni, a mérkőzések, futamok, fordulók között regenerálódni.
A sportolóknak a versenyük vagy a nyilvános edzésük után be kell menniük a vegyes zónába, ahol a sajtó várja őket. Eddig egy szimpla kordon választotta el a őket, most ez megváltozik. A távolságtartás kiemelten fontos lesz. A sajtóattasé életét azonban nagyban nehezíti, hogy a média a korábbiakhoz képest kisebb számban mehet be a zónába. „Harminc magyar újságíró lesz Tokióban, és nagyjából tíz fotós. Nyilván lesz olyan helyzet, amikor mindenki a vízilabda-válogatott mérkőzésére lesz kíváncsi, vagy Hosszú Katinka úszására, de a szervezők sokkal kevesebb jegyet adnak. Na, hát ekkor kerül a frontvonalba a sajtóattasé.”
A kiemelt versenyekre, az úszó és atlétikai döntőkre, vagy az NBA-játékosokkal felálló amerikai kosárcsapat mérkőzéseire már az eddigi olimpiákon is erősen korlátozták a média helyszíni jelenlétét. Most minden esemény összes versenyét hasonló szellemben rendezik. Hiába van akkreditációja az újságírónak, regisztrálnia kell a verseny előtt, a japán rendező, illetve a szervezőbizottság pedig majd eldönti, hogy melyikük és milyen létszámban mehet be.
„Abban azért bízom, hogy majd megkérdezik, mi a prioritás Magyarországon, az adott médiumnak mekkora az elérése, olvasó- vagy nézőtábora. Tehát azért lesz némi beleszólásunk, ha nem is döntő szavunk a belépők kiosztásába. Nálam fognak reklamálni nyilván, és mindenki engem fog hívni, hogy Milák Kristóffal Skypon, Teams-en, Zoomon vagy bármilyen más platformon mikor tud interjút készíteni. Mindenki exkluzív tartalmat akar, de ha Milák huszonöt interjút ad a pihenés helyett, akkor ő másnap hiába áll fel a pillangó döntőjében a rajtkőre, nem lesz esélye. Ez így nem fog menni. Ugyanakkor az érdeklődés középpontjában lévő sportolóknak szervezünk majd nagy online sajtótájékoztatókat. Ami klasszikus értelemben nem lesz exkluzív anyag, amiért a média kicsit nyűgös lesz, de ebben a helyzetben ezt most mindenkinek el kell fogadnia.”
Amúgy is furcsa szabályok vonatkoznak a sportolókra, tudniillik kötelező bemenniük a vegyes zónába, ahol az újságírók vannak, de nem kötelesek nyilatkozni. „Sajtóattasénként sem kötelezhetem, hogy nyilatkozzon. Nem gondolom, hogy így lesz, de a szabályok szerint megteheti bármelyik versenyző. Elmagyarázom természetesen, hogy miért jó, ha megáll, és mond néhány mondatot az érzéseiről, a versenyéről, mert különben sajnos nem tud mást írni a magyar sajtó, csak azt, hogy hiába kérdeztük, nem állt velünk szóba. Ami persze senkinek sem jó, hiszen a versenyző szeretne népszerű, kedvelt, sikeres lenni, szeretne megfelelni a szponzorainak, az újságíró meg jól végezni a munkáját. Ezt kell összefésülni.”
A közösségi médiás megjelenések egészen új szintre emelték a kommunikációt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tiltja, de szabályozza, hogy mit oszthat meg egy versenyző és mit nem: például közvetítést nem készíthet senki a versenyéről. A saját felületére feltehet exkluzív tartalmat, de reklámot nem csinálhat, egyéni szponzorait nem szolgálhatja ki. Videót is feltölthet, de olyan nem fordulhat elő, hogy a sportoló oldalán megjelent tartalmat az illető egyéni szponzora letölti és kereskedelmi tevékenységre használja. „A rajongók, követők kiszolgálása természetesen engedélyezett” – ismertette Gundel Takács Gábor a sportolókra vonatkozó egyik legérdekesebb nemzetközi előírást, egyúttal úgy vélte: a magyar olimpiai csapatot már Tokió előtt is ünnepelni lehet. „A kijutás is félelmetes teljesítmény, és olyan klasszisaink vannak, mint Cseh László, aki ötödik, Mohamed Aida, aki a hetedik olimpiáján szerepel. A sport sok olyan értéket képvisel, ami az életben mindenhol adaptálható: a munka, a kitartás, a csapatban gondolkodás, a vereség utáni talpra állás, a győzelem méltó elismerése mind olyan érték, amit nagyon jó lenne, ha a civil életben is hasznosítani tudnánk.”