A gazdaság újraindulásával elszálltak az árak, már áprilisban 5,1 százalékra ugrott az éves pénzromlás üteme és májusban is ezen a szinten maradt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentése szerint az áremelkedés üteme júliusig 4,1 százalékra csökken és ott is marad, ugyanis egész évre pontosan ekkora drágulással számolnak. (A júniusi inflációs adatokat csütörtökön ismerteti a KSH.) A magyar infláció Európa-rekorder, ebben nagy szerepe van annak, hogy az MNB későn kezdte el a gazdaság "hűtését". Az Eurostat adatai szerint májusban az eurózónában 2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál, míg a teljes EU-ban 2,3 százalékkal. Az egész világot nyomasztják a gazdaság újraindítása miatt elszabadult áremelkedések, az USA-ban is a májusi 5 százalékkal 13 éves csúcsra jutott az infláció.
A magyar 5,1 százalékos éves pénzromlás uniós és régiós összehasonlításban is magas, hiszen a második helyen álló lengyel index 4,6, a harmadik legmagasabb luxemburgi pedig 4 százalékos emelkedést mutatott. A hazai infláció azért ilyen magas, mert az áremelkedések négy éve gyorsulnak, ami ellen nem lépett fel korábban a jegybank, csak most, amikor a koronaválság után még inkább berobbant a drágulás, ami a mutatót öt százalék fölé lökte.
Ahogy meglódultak az árak úgy emelkedtek az inflációs várakozások is: míg tavaly decemberben 3,7 százalék volt a lakosság inflációs várakozása/érzete, az év elején ez 4,7 százalékra ugrott, majd kis visszacsorgás után májusban már 5,7 százalékra mérték a közvéleménykutatók – idézi az Európai Bizottság felmérését az MNB inflációs jelentése. Hasonlóan magas (6 százalékos) inflációs várakozásokat tavaly áprilisban mértek Magyarországon, akkor ezt a lezárásokra fogták. Ugyanis a lakosság az átlagnál gyorsabban dráguló élelmiszerekből többet vásárolt, ráadásul időlegesen hiány is kialakult egyes termékekből, ami még inkább felhajtotta az inflációs várakozásokat. Az érzékelt infláció értelemszerűen függ a fogyasztás szerkezetétől, ez utóbbi pedig a jövedelemtől. Az elmúlt években jelentős áremelkedés főleg az élelmiszerek, az élvezeti termékek, a piaci energia és a járműüzemanyag körében történt. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó lakosság fogyasztásában elhanyagolható súllyal szerepel az üzemanyag, ez az arány a jövedelem növekedésével egyre jelentősebbé válik, míg a másik két termékcsoport aránya a teljes fogyasztásból a jövedelem növekedésével csökken. Eszerint egy üzemanyagár-emelkedés közvetlen hatása a magasabb jövedelműeket érinti elsősorban, míg az élelmiszer és szabályozott árak (például energia) növekedése nagyobb hatással van az alacsonyabb jövedelműek vásárlóerejére.
Most azonban a jegybank szerint is „helyzet van". Olyan kockázatokat és folyamatokat azonosított az MNB, amelyeket kezelni kell – mondta Balatoni András jegybanki igazgató a jelentés bemutatásakor. Ezért lépett a kamatemelés útjára az MNB, és a múlt héten, tíz év után először, 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. Matolcsy György MNB-elnök szerint a következő hónapokban további kamatelmések jönnek, mindaddig míg az infláció tartósan nem csökken előbb négy százalék alá, majd a három százalékos cél közelébe. Elemzők arra számítanak, hogy a jegybank több lépésben 1,5 százalékig emeli a kamatokat, hogy a pénzügyi közvetítő-rendszereken keresztül pénzt vonjon ki a gazdaságból.
Mindaddig, amíg ez megtörténik még jó pár meglepetésre kell felkészülni: az idei inflációt részben az olajárak robbanása fűti, ezért kiemelkedő mértékben, várhatóan 16 százalékkal emelkedhetnek a piaci energiaárak és az üzemanyagok. Ezen belül az üzemanyagárak 18,5 százalékkal drágulnak az előző évhez mérten, így akár új rekordárakat is láthatunk az idén a kutakon. A benzin és dízel-áremelkedés több, mint négyszerese az egész évre várt 4,1 százalékos inflációnak. Ennél kisebb, ám még mindig jelentős mértékben – összesen 10,7 százalékkal – nőnek a dohánytermékek és alkoholok árai. Itt a háttérben az évek óta halogatott, ám az unió által kikényszerített adóemelésről van szó. Az elmúlt években az inflációt az élelmiszerárak növekedése húzta, idén ezen termékeknél átlagosan 2,6 százalékos drágulással számolnak a jegybanki elemzők. A nem feldolgozott élelmiszerek árai 0,8, míg a feldolgozott élelmiszereké 3,6 százalékkal emelkedhetnek, ami egyes termékeknél az időjárás függvényében akár 10 százalékkal is eltérhet.
Jövőre fordulhat a kocka, a 3,1 százalékos infláción belül jelentős részt képvisel majd a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása, az idei 0,8 százalék után 2022-re már 4,4 százalékot várnak az elemzők. A jegybank már a második felévtől számít a globális élelmiszerárak begyűrűző hatásaként az élelmiszerinfláció emelkedésére, amely az előrejelzési horizont, vagyis 2023 végéig megmarad. Jövőre az élelmiszerárhoz hasonló mértékben, 4,5 százalékkal nőnek az üzemanyagárak, amely a negyede az idei növekedésnek, de még mindig infláció feletti lesz.
