Előfizetés

Áder szerint az élet visszatért a megszokott kerékvágásba, egyébként meg továbbra is támogatjuk Albánia uniós csatlakozását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.05. 15:35

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A magyar államfő a Sándor-palotában fogadta Ilir Meta albán köztársasági elnököt.
Magyarország továbbra is támogatja Albánia európai uniós csatlakozását, mert a Nyugat-Balkán európai integrációja Európa biztonságának kérdése - mondta a magyar köztársasági elnök, miután albán kollegájával tárgyalt. Áder János a Sándor-palotában fogadta Ilir Meta albán köztársasági elnököt, majd közös sajtónyilatkozatot tettek. A magyar államfő hangsúlyozta: ugyanaz a válság érintette a két országot az elmúlt másfél évben, kénytelenek voltak megbirkózni a járvány okozta nehézségekkel, az egészségügyi, a társadalmi és a gazdasági problémákkal. Mára azonban mindkét országban fel lehetett oldani a szigorú korlátozásokat, az élet visszatért a régi kerékvágásba, ami lehetőséget teremtett, hogy a jövőről, a gazdasági együttműködési lehetőségekről beszéljenek - magyarázta. 
Ilyen együttműködési területként említette a haderőfejlesztést, az energiaellátást és a vízgazdálkodást.

Áder kifejtette, Albánia és Magyarország egyaránt tagja a NATO-nak. Magyarország elindított egy komoly haderőfejlesztési reformot, és Albánia is ezt tervezi, ami felkínálja az együttműködés lehetőségét. Arról is beszélt, hogy mindkét országot érinti a klímaváltozás. Földrajzi adottságait kihasználva Albánia az energiaellátását a vízenergiára építette, de a folyók vízjárása egyre rapszodikusabb, ami bizonytalanabbá teszi az energiatermelést. Albániának ezért más források után kell néznie, és a két ország közösen tervezi egy tíz megawattos naperőműpark építését. Az államfő kitért rá: az év végén szerveznek egy expót, ahol a víz témája is napirenden lesz, és remélhetőleg olyan megoldásokat tudnak bemutatni, amelyek felkelthetik mások, így Albánia érdeklődését is. Áder János végül jelezte, hogy Szkander bég szobrának leleplezésével kezdték a napot, ami arra a szövetségre emlékeztet, amelynek keretében együtt harcoltak az oszmán birodalom ellen. Ilir Meta megköszönte az országa EU-integrációjához nyújtott támogatást, és azt mondta, Magyarország fontos partnere az egész Nyugat-Balkánnak. Üdvözölte, hogy Magyarország megérti a régió helyzetét, egyúttal sürgette az előrelépést az integrációs folyamatban. Az albán elnök azt mondta, hogy Szkander bég szobrának felavatása olyan gesztus, amely jelképezi a két ország közötti szoros történelmi és kulturális kapcsolatot, az évszázadokra visszanyúló barátságot. Ezt a barátságot erősíteni kell a jövő generációk javára is - jelentette ki. Megjegyezte: jövőre ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének centenáriumát.  
Az albán elnök közölte: a találkozón sikerült átbeszélni a még kiaknázatlan együttműködési lehetőségeket, elsősorban az energiatermelést, a vízgazdálkodást, a turizmust, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és a haderőfejlesztést illetően.

Orbán az első EU-s vezető, aki felkerült a sajtószabadság ellenségeinek listájára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.05. 13:59

Fotó: HO / AFP
A szervezet azzal indokolta Orbán szerepeltetését a listán, hogy mióta pártjával együtt 2010-ben hatalomra került, lépésről lépésre az ellenőrzésük alá vonták a magyar médiát.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az első uniós vezető, aki felkerült a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet „sajtószabadság ellenségeit” felsoroló listájára – írja az Euractiv. A hétfőn közzétett listán 37 olyan állam- és kormányfő szerepel, akik az RSF szerint
„különösen drasztikus módon testesítik meg a sajtószabadság kíméletlen elnyomását”.

Az RSF azzal indokolta Orbán szerepeltetését a listán, hogy mióta pártjával együtt 2010-ben hatalomra került, lépésről lépésre az ellenőrzésük alá vonták a magyar médiát. Kijelentették, hogy a politikai-gazdasági manővereknek és a kormányközeli oligarchákon keresztül a médiavállalkozások felvásárlásának köszönhetően a Fidesz ma már az ország médiapalettájának 80 százalékát ellenőrzi.   Orbán Viktor mellett egyébként olyan nevek szerepelnek a listán, mint Kim Dzsongun észak-koreai, Hszi Csin-ping kínai, Bassár el-Aszad szíriai és a Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök. 

Nathan Law hongkongi aktivista Orbánnak: nincs különbség a kínai és a volt szovjet rendszer között

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.05. 13:11

Fotó: PHILIP FONG / AFP
A volt politikus szerint nehéz elképzelni, hogy valaki, aki fiatalon még egy kommunista párt elnyomása ellen küzdött, később egy másik meggyőződéses támogatójává válik.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek Nathan Law hongkongi demokráciapárti aktivista és egykori politikus. A levelet a Politico tette közzé.
Az új nemzetbiztonsági törvény életbe lépése előtt a kínai hatóságok elől Londonba menekült aktivista azzal kezdte levelét, hogy nehéz elképzelni, hogy valaki, aki fiatalon még egy kommunista párt elnyomása ellen küzdött, később egy másik meggyőződéses támogatójává válik. Mégis úgy véli, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan egyre többen tesznek így. Megjegyezte, hogy a Fidesz demokrata ifjúsági szervezetként kezdte működését az 1980-as években a szovjet elnyomással szemben, ezért Orbánnak a szervezet alapítójaként még emlékeznie kell arra, hogy milyen az a hatalom, amelyet nem fog vissza a fékek és ellensúlyok rendszere. Nathan Law szerint a Kínai Kommunista Párt hatalmi rendszere nem különbözik a Szovjetunió rendszerétől. Ezért az aktivista nem érti, hogy Magyarország miniszterelnöke miért áll inkább Peking mellé és akadályozza az Európai Uniót abban, hogy támogassa Hongkong törekvéseit a szabadságra.
Levelét azzal indokolta, hogy ami Budapesten történik, az hatással van a hongkongi eseményekre. Álláspontja szerint Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta a kínai kormányzattal ápolt viszonya megnehezítette, hogy az EU nyomást gyakoroljon Pekingre, ha az emberi jogok megsértéséről van szó. Úgy fogalmazott, hogy Orbán országa azóta is Kína legfőbb védelmezőjeként működik az unióban. A kínai elnök, Hszi Csin-ping minden kritikát ellenséges külföldi erőknek tulajdonít, ami Nathan Law szerint a hidegháborús mentalitásra jellemző. Az aktivista kijelentette, hogy ha Orbán Viktor korábbi nyilatkozatainak megfelelően valóban aggódik a globális megosztottság visszatérése miatt, akkor a legjobb az lenne, ha a demokratikus szövetség részeként a fékek és ellensúlyok alkalmazásán dolgozna.  Levele végén Nathan Law megjegyezte, hogy ha később visszatekint az életére, nem akarja magát olyannak látni, akit húszévesen gyűlölt volna, és hiszi, hogy ezzel Orbán Viktor is így van. Hozzátette, hogy az EU-t azért hozták létre, hogy segítse a béke és a demokrácia fennmaradását, ezért egyértelműen el kell ítélnie a globális békét fenyegető jogsértéseket. Ennek pedig Magyarország sem állhat az útjába. Nathan Law tavaly novemberben adott interjút a Népszavának.