„Bárkinek átadom az elnöki vállszalagot, aki tisztességesen győz a választáson. De akkor nem, ha csalással” – nyilatkozta Jair Bolsonaro. A brazil államfő észak-amerikai bálványát, Donald Trumpot majmolva próbálja előkészíteni a talajt a jövőre esedékes választás eredményének elutasítására és a demokrácia szabályainak felrúgására.
Az ejtőernyős századosból lett szélsőjobboldali politikus évek óta tényként beszél a széles körű választási csalásról, amelyre pedig, akárcsak az Egyesült Államokban, Brazíliában sincs semmilyen bizonyíték. Azt szeretné elérni, hogy az ország a jelenlegi modern, számítógépes voksolásról térjen vissza a „jól bevált” papír alapú szavazásra, mert az szerinte biztonságosabb és könnyebben ellenőrizhető. Csakhogy Brazília éppen azért vezette be az új, digitális rendszert, mert az előzőben könnyű volt csalni. Az 1994-es választások után például 170 ezer állami alkalmazott számlálta a szavazatokat, amelyek összesítésekor tömeges volt a csalás: a táblázatokban egyszerűen másokhoz írták be egyes jelöltek voksait. Ráadásul a bonyolult, több tucat eldöntendő kérdést tartalmazó szavazócéduláknak néhány körzetben akár a 40 százaléka is érvénytelennek bizonyult.
Akármi is Bolsonaro valódi szándéka, egyelőre az sem biztos, hogy egyáltalán versenybe szállhat az újabb elnöki mandátumért. A szenátus ugyanis vizsgálatot kezdeményezett, miután a gyanú szerint Bolsonaro egyes politikai szövetségesei vastagon érintettek a Covaxin-botrányban. A baloldal mellett már egyes jobboldali politikusok is sürgetik az elnök elleni törvényhozási eljárást, az impeachmentet, márpedig ha az eredményes lenne, akkor Bolsonarót börtönbüntetés is fenyegetné. Ez Brazíliában nem számít meglepőnek, hiszen közelmúltbeli elődjét és potenciális 2022-es vetélytársát, Luiz Inácio Lula da Silvát is csak 580 napi börtön után mentette föl a legfelsőbb bíróság, az ő utódát, Dilma Rouseffet pedig a törvényhozás váltotta le.
Maga a Covaxin-ügy amúgy magyar szemmel meglehetősen ismerősnek tűnik: a brazil kormány egy politikusokhoz köthető közvetítő cégen keresztül a piaci árnál sokkal drágábban próbált koronavírus elleni oltóanyagot vásárolni. A különbség csak annyi, hogy nem Kínából, hanem Indiából. Az adófizetőket meglopó megoldásról Bolsonaro is tudott, ám nem tett semmit a megakadályozására, mert akkor veszélybe került volna az őt támogató szélsőjobboldali-centrista koalíció.
A vád annál is érzékenyebben érinti Bolsonarót, mert Brazília – megint csak hazánkhoz hasonlóan – a pandémia által leginkább sújtott országok közé tartozik. A 210 milliós államban már több mint 524 ezren haltak bele a fertőzésbe (a 30 ezres magyar adat Brazíliában 630 ezernek felelne meg, tehát lakosságarányosan még rosszabb), ami jelentős részben a megkésett és elhibázott kormányzati intézkedések számlájára írható. Bolsonaro emlékezetes módon semmibe vette a járványt, elutasította, sőt, kigúnyolta a távolságtartási szabályokat és a maszkviselést, amin még azt követően sem változtatott, hogy maga is elkapta a kórt.
A közvélemény hisztérikusan reagált a hírre, hogy Bolsonaro hagyta volna szövetségeseit profitálni az emberek tragédiájából. Az elnök elleni tüntetések eddig se mentek ritkaságszámba, a hétvégén azonban egyszerre több mint negyven városban szerveztek a távozását vagy leváltását követelő demonstrációkat, amelyeken tízezrek vettek részt. Egy Belémben látott transzparens szerint „Ha minden áldozat után egy perces gyászt tartanánk, akkor 2022 júniusáig hallgathatnánk!” A brazilok azonban nem éppen a hallgatásukról híresek és Bolsonaro egyre inkább bekerítve érezheti magát. Eddig csak megvetette a demokráciát, de most már félhet is tőle.
