Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra

Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét.

Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.

Ahogyan arról beszámoltunk, a kormány múlt héten – az érintettek számára váratlanul – módosította a civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet. Az új szabályozás szerint az egyesületeknek, alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük közhasznúsági jelentésükben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak: ily módon teljesen megszűnik a névtelen adományozás lehetősége.

A kormánynak mintha az lenne a célja, hogy önkorlátozásra késztesse, elrettentse az adományozástól az embereket – nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, az egyik tiltakozó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. A Miniszterelnökség kérdésünkre az átláthatósággal indokolta a döntést, ugyanakkor a Népszavának pénteken küldött válaszában nem adta jelét annak, hogy a kormány máris a rendelet módosításának módosítását tervezné.

Márpedig a jelek szerint pontosan ez történik. Az atv.hu vette észre, hogy Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár a közösségi oldalán közölte: az 500 ezer forint alatti adományok esetén a kormány egy újabb rendeletmódosítással továbbra is lehetővé teszi a felajánlók névtelenségét.

Orbán Balázs állításának tükrében ismét megkérdeztük Kapronczay Stefániát. „Facebook-bejegyzésben nem alkotunk jogot” – bírálta az államtitkár eljárását a TASZ ügyvezető igazgatója, aki szerint ebből az látszik, hogy „ami itt folyik, az nem jogalkotás”. Mindaddig nem akarja minősíteni az új szabályozást, amíg annak szövegét a kormány nem hozza nyilvánosságra, tehát nem lehet tudni, pontosan mi és hogyan változik. (Hétfő kora délután, amikor Kapronczay Stefániával beszéltünk, az államtitkár által kilátásba helyezett legújabb rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.)

Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország programvezetőjét arra kértük, induljunk ki abból a feltételezésből, hogy – az államtitkár ígéretének megfelelően – az ismét módosítandó jogszabályba bekerül a névtelenséget biztosító 500 ezer forintos adományozási összeghatár. Demeter Áron szerint ezzel nem oldódik meg a legfőbb probléma: a rendelet továbbra is alkalmas lesz arra, hogy elriasszon támogatókat. Egyébként sem látja legitim alapját annak, hogy a kormány miért éppen 500 ezer forintig akarja lehetővé tenni a névtelen adományozást.

Orbán Balázs megállapítását, hogy a kormánynak „nem célja a más szervezetekre, például a pártalapítványokra vonatkozó szabályokhoz képest szigorúbb szabályok megalkotása”, az Amnesty programvezetője nehezen tudja értelmezni. Az egyesületek és alapítványok (jellegüknél, tevékenységi körüknél fogva) különböznek akár a pártoktól, akár a pártalapítványoktól. A civil szervezetek esetében éppen ezért nem lehet pártokkal vagy pártalapítványokkal érvelni, nem lehet ugyanazokat a jogszabályi feltételeket alkalmazni rájuk. Nem véletlen – hangsúlyozta Demeter Áron –, hogy a civil szerveződések működésére külön törvény vonatkozik.