Az új rendelettel a pártokéhoz hasonló lesz az adományozás szabályozása a civil szervezetek esetében. Ezzel a kormány újabb jelét adja annak, hogy nem fogadja el legitimnek a közéletre irányuló civil cselekvést – nyilatkozta Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója a Népszavának.
Elsőként a 444.hu vette észre a Magyar Közlönyben, hogy a kormány módosította a civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet. Megszűnik a névtelen adományozás lehetősége a civil szervezetek számára, az egyesületeknek és alapítványoknak mostantól fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Tegyük hozzá: a jogszabályban nincs összeghatár, a rendelkezés a legkisebb adományokra is érvényes.
Nyilvánvaló, hogy a lehetséges támogatók egy részét elriasztja az adományozástól az, hogy nevük a civil szervezetek évenként elkészített és nyilvánosan elérhető közhasznúsági mellékletben lesz olvasható – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel. A kormány az új szabályozással nem csupán a korábban is támadott jogvédő és „őrkutya” szervezetek működését nehezíti meg, de az alternatív nyilvánosságot kínáló sajtóét is, amilyen például a Gulyás Márton-féle Partizán. A politológus szerint korántsem véletlen, hogy éppen most hozta meg a kormány az új rendeletet: elég idő van arra, hogy a választások előtt csökkenjen az alternatív nyilvánosság elérése, de rövid az idő alkotmánybírósági vagy európai bírósági jogi felülvizsgálathoz.
A szintén közösségi finanszírozásból működő Átlátszó ennek ellenére Alkotmánybírósághoz fordul. Bodoky Tamás, az oknyomozó portál főszerkesztője a Media1 kérdésére azt is hangsúlyozta, hogy „semmilyen körülmények között” nem adják át kis összegű támogatóik listáját a kormánynak.
„Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi (a külföldről támogatott civil szervezeteket megbélyegző törvényt jogsértőnek minősítő) ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot” – tiltakozott közös közleményében csaknem húsz civil szervezet. A péntek délután megjelent közleményhez azóta más szervezetek is csatlakoztak.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyike a tiltakozóknak. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy Magyarországon több százezren, de még valószínűbb, hogy több millióan támogatnak civil szervezeteket. Ezek a szervezetek rendkívül sokszínű tevékenységet végeznek az élet legkülönbözőbb területein.
A kormánynak mintha az lenne a célja, hogy önkorlátozásra késztesse, elrettentse az adományozástól az embereket – állapította meg Kapronczay Stefánia. A jogszabályt szerinte maradéktalanul nem is lehet betartani, a telefonos (emelt díjas hívásokkal vagy sms-ek formájában történő) támogatások esetében például a rendelet alkalmazhatatlan. A TASZ arra kér mindenkit, hogy folytassa az adományozást.
Péterfalvi Attilát, az adatvédelmi hatóság vezetőjét nem sikerült elérnünk. Kérdéseket küldünk Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Szerettük volna megtudni, hogy – a kormány olvasatában – mi indokolta a névtelen adományozás lehetőségének megszüntetését. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda lapunknak küldött válasza felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága 2020. június 18-án hozott ítéletet a magyarországi civil szervezetek átláthatósági szabályainak uniós joggal való összhangjáról. Az uniós bírósági ítéletből eredően változtatni kellett a jogszabályokon. A módosító rendelkezés minden civil szervezet számára előírja a beszámolójában a „végső adományozó” feltüntetését. A kormány célja – írta a Miniszterelnökség – „olyan adományozási környezet megteremtése, amely mindenki számára megismerhetővé, átláthatóvá teszi a civil szervezetek gazdálkodását. Az egyesületek és az alapítványok társadalmi szerepvállalására tekintettel az átlátható működéshez kiemelt közérdek fűződik.” Arra a kérdésünkre, hogy milyen körben egyeztetett a kormány a döntés előtt, a Miniszterelnökség válasza nem tért ki.
