olimpia;Oroszország;doppingvétség;élsport;

2021-07-07 08:30:00

Pravoszláv főpap lehet az orosz olimpiai csapat nyerő embere

Bár az orosz válogatott olimpiai szereplése kérdéses, az viszont nem képezi vita tárgyát, hogy a csapat tagja lesz Andrej Alekszejev pravoszláv főpap, a válogatott szellemi atyja.

Sok minden kétséges az orosz válogatott olimpiai szereplését illetően, miután állami szintű doppingvétség miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy sor szankciót léptetett életbe az orosz sportolókkal szemben. Egy valami azonban nem képezi vita tárgyát: a csapat tagja lesz Andrej Alekszejev pravoszláv főpap, a válogatott szellemi atyja. Július elején jelentette be ezt a testkultúrával és sporttal foglalkozó patriarchális bizottság elnöke.

A főpaptól azt várják, hogy a megszégyenített helyzetbe hozott sportolókban tartsa a lelket. Nem indulhatnak nemzetük képviseletében, nem használhatják a nemzeti lobogót, mezükön semmi hazájukra emlékeztető jelképet nem tüntethetnek fel, győzelmük esetén nem játszhatják el nemzeti himnuszukat, csak Csajkovszkij 1. zongoraversenyének dallamai csendülhetnek fel. Ráadásul még a Covid-járvány okozta stresszel is meg kell birkózniuk. S akkor még nem szóltunk a versenyzők egyéni problémáiról.

Andrej Alekszejevet még 2016-ban nevezte ki Kirill pátriárka. A pravoszláv egyházat maga mögött tudhatja, amit az is bizonyít, hogy július elején a Megváltó Krisztus székesegyházban üdvözítő istentiszteletet tartottak a sportolók részvételével, biztosítva őket arról, hogy védőangyaluk nem hagyja magukra őket ezekben a nehéz küzdelmekben. Alekszejev a 2016-os nyári és a 2018-as téli olimpián is a csapattal utazott. Már akkor megfogalmazta küldetése lényegét: a vallási elkötelezettség, a hit olyan segítséget nyújthat a sportolónak, mint a tréner. Ezért szervez az olimpiai faluban lévő kápolnában közös imádságokat, tart megbeszéléseket a delegáció vezetőivel, orvosaival, trénereivel. A sportolókkal kialakított személyes kapcsolat nem ér véget a versenyekkel, gyakran fennmarad hazautazás után is.

A korábbi olimpiákra, különféle nemzetközi versenyekre népesebb papi csapat utazhatott. Már az athéni, majd a pekingi olimpián is volt képviselője az egyháznak. Oroszországban a sport és a pravoszláv egyház közötti kapcsolat ugyanis rendkívül szoros. Az orosz ortodox egyház sportbizottságában, amelynek minden elnöke pap, tagjai között az elmúlt években világhírű sportolók nevei is feltűntek: Nyikolaj Valujev nehézsúlyú ökölvívó, Szvetlana Zsurova, gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok, Vlagyiszlav Tretyjak, háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok jégkorongozó, Alekszander Volkov kick-box-bajnok, Fjodor Jemeljanyenko, az MMA, a kevert harcművészetek bajnoka, Jelena Iszinbajeva, többszörös olimpiai és világbajnok rúdugró, Jevgenyij Pljuscsenko olimpiai bajnok, sokszoros világbajnok műkorcsolyázó, Alekszandr Karelin, háromszoros olimpiai és kilencszeres világbajnok birkózó, Alekszander Popov, olimpiai bajnok úszó, Vjacseszlav Sztarsinov, olimpiai bajnok jégkorongozó, Anatolij Karpov, sakkvilágbajnok. Néhányan közülük elvéreztek a doppingellenőrzéseken, mások befejezve sportpályafutásukat tudományos munkába fogtak. Befolyásuk azonban ma sem lebecsülhető. Ha ilyen embereket sikerült megnyernie a pravoszláv egyháznak, akkor nyert ügye van.

Országszerte számos pravoszláv sportegyesület létezik, pravoszláv sportklubok létesültek a templomok mellett. A cél, hogy a fiatalokat a sporton keresztül az egyházhoz kössék. Kirill pátriárka még könyvet is írt a dzsúdóról (Putyin kedvenc sportjáról), a Szocsiban rendezett olimpia helyszíneit pedig felszentelte. Tekintélyét, hatalmát még az sem rendítette meg, hogy 1992-ben egy emigráns ortodox pap vezetésével lefolytatott vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a pravoszláv egyház kiszolgálta a KGB-t és maga Kirill sem volt kivétel. Egyik állami kitüntetést kapta a másik után.

Ki szolgál itt ki kit? Az állam az egyházat vagy fordítva? Annyi bizonyos, hogy mindkét fél megtalálja a maga számítását. Andrej Alekszejev pravoszláv főpapot ugyanaz a cél vezérli, mint az állami sportvezetőket: győzelemre segíteni az orosz csapat tagjait. S hogy közben ezzel a tevékenységgel is elmélyítik az egyház befolyását? Ez belefér a Kreml mai politikájába. Ott, ahol az egykori kommunista párttitkárok, vallásüldöző ateista propagandisták most hívő emberekként tetszelegnek, senkit sem zavar az egyház nyomulása.